Külföldi időjárási események

Érdekes téma ez, és nem olyan egyszerû, mint gondolnád.
Igazából nagyon összetett kérdés, és nem mindig lehet könnyen rájönni, hogyan viselkedik a tengerparton a levegõ.
Pl. nyáron Siófokon északias szél mellett hût a Balaton vízfelülete, délies szél esetén viszont ugyanúgy 31 fok van, mint ahol nincs nagy vízfelület a közelben.
Közben azon a nagyon hideg december 21-i éjszakán délies, tehát nem a víz felõl mozgó szél mellett "csak" -15,5 fokig hûlt le a levegõ a vízparton.
Én úgy gondolom, hogy egy bizonyos távolságra a tengertõl mindegy, honnan fúj a szél, viszont az is igaz, hogy a tenger felõl fújó szél biztosan ki tudja tolni a szárazföld felé a magasabb hõmérsékletû levegõ határát. A nagy víztömeg eleve magasabb harmatponton tartja a levegõt is.

Babér Csörnyeföldön az idei tél után Link Link indulnak a hajtások Link és kezdenek nyílni a virágbimbók Link (a -21,4 fokot mért Iklódbördõcétõl 10 km-re).
Halálra fagyott babérfák Olaszországban, San Stino di Livenzában Link Link Link Link .
Ravenna, Modena, Rimini és Bologna környékén is hasonlóan állnak a növények, hasonló hõmérsékletek lehettek ott is. Bár, érdekes, a beszámolók alapján nagyon változatos a kép, van, hogy elfagyott babérok, fügék és olajfák vannak sorban km-en át, majd egyszer csak javul a helyzet bizonyos szakaszon az azonos fekvés ellenére is. Ilyen elfagyott, részlegesen fagyott és nem elfagyott szakaszok váltakoznak, teljesen azonos fekvésû, sík területen.
Az ok a csörnyeföldi kontra olasz babérok közti különbséget okozó inverzió helyett az lehet, hogy a tenger miatt foltokban hol köd volt, hol nem, hol jobban érvényesült hol kevésbé, lehet, valami felhõk is kóboroltak idõnként, szóval érdekes.
Az olasz babérok méretében sejthetõ, hogy az elmúlt 20-25 évben arrafelé ilyen hõmérsékletek nem fordultak elõ.

Az infókat az olasz fenológiai állapotokról egy barátomtól kapom, aki évtizedek óta rendszeresen jár oda, és módszeresen hasonlítja össze a magyar állapotokat az ottaniakkal. A meteorológia és a klimatológia az illetõ kisujjában van, tehát az infók hitelességéhez nem fér kétség.
Most az orgona ott kezd virágozni, 5-7 nap elõnyük van Imola környékén, Udine környéke 0-2 nappal van elõbbre, mint az átlagos magyar helyzet.

Szerintem a tengerparttól pár száz méterre ilyen helyzetben kevésbé érvényesül a tenger fûtõ hatása, hiszen a hideg szárazföld felõl a tenger felé áramlik a levegõ, ebbõl adódóan egy tengerparti állomás is hasonló minimum-hõmérsékleteket mérhet, mint egy tengertõl távolabb lévõ állomás, hiszen a hideg szárazföld felõl érkezik a levegõ. ebben az esetben csak akkor lehetnének magasabb minimumok, ha pl. egy turzáson lenne az állomás, ahol a szárazföld felõl érkezõ hideg már egy nagyobb vízfelület felett siklik át.
Link Itt is látható, hogy a szárazföld felõl lengedezett a szél. Ahol ilyen helyzetben kiugróan magas Tmin van, az vagy dombon van vagy olyan a pozíciója, hogy a parti szél tengervízfelületen fut át és ezért átmelegszik.

Én is zsigerbõl rávágtam volna, hogy tuti, hogy elõbb jár a természet ott, mint itt, de bizony tényleg vannak tavaszok, amikor nem. Gyanítom, hogy az olyanok, mint ami a tavalyi áprilishoz hasonló, amikor itt anticiklon volt, ott pedig gyakran elõforduló ciklonok miatt borult és hûvösebb idõ volt, itt pedig napsütés és meleg.

Honnan kapod az infókat amúgy az ottani fenológiai állapotokról?

Igen-igen, Rómát én is néztem, a római reptéren volt a 3 fok, ami azt jelenti, hogy itt Link , az A-betû és a zöld nyíl környékén. Belelógva a tengerbe. Nagyon durva.
Bár nem szokatlan ott, mert ahogy végignéztem a római többévtizedes adatsort, április középsõ szakaszában 2-3-4 fokos érték gyakran elõfordul. Ez azt jelenti, hogy tavaszi fagy a belsõbb területeken is.
A belsõbb területeken most is biztosan fagyott.
A tapasztalat szerint Olaszország felsõ harmadában 10 évbõl 4 évben elõrébb jár a természet, 4 évben egyszerre, de van 2 év, amikor elõbb jár nálunk.
Aki nem jár utána vagy nem tudja, azt hinné, hogy 10 évbõl 11-szer jár ott elõrébb. Pedig nem!
Ami a két, külön klímazónájú térség növényvilágát megkülönbözteti egymástól, az a 2-3-4-5 évente nálunk bekövetkezõ, gyakran 5 évente csak néhány éjszakára korlátozódó -15-20-25 fokos fagyok, és a nálunk igen, ott gyakorlatilag nem létezõ 2-3-4 hetes fagyos hidegpárnák. De inkább az elõzõ.
A többiben nincs számottevõ különbség.
Ami a két térség klímája közti különbséget szûkíti, az egyes egyedül a kisugárzási inverzió.
Erre jó példa, hogy az észak-olaszországi völgyi és síkvidéki fügék elfagytak, vagy komolyan sérültek, a Dunántúl dombvidékeinek dombjain lévõk pedig vígan túléltek.
Ezek olasz babérok Link Link , ez meg csörnyeföldi babér Link
Elõbbiek fagyva, utóbbi nem!
Pálma Zalaegerszeg közelében, Gellénházán Link
Légköri fagy elleni takarás nélkül telel 15 éve.
Magyarán a dombvidékeink dombjainak megfelelõ fekvéseiben lévõ szõlõhegyeken és településeken mindenfelé ilyen pálmák állhatnának az udvarokban, 4-5 évig a babér is túlél, a fügék tudjuk, hogy igen Link Link , és az akácdzsungelek helyett kinézhetne máshogy is az országunk.
Ami gondolhatnánk, hogy teljesen jelentéktelen dolog, de ha így lenne, az azt jelentené, hogy a dombvidékek megfelelõ fekvései maximálisan ki vannak használva gyümölcsültetvényekkel. A talaj, a levegõ és a víz országunk egyetlen olyan kincse, amit hasznosítva vihetné valamire az ország.
És ez sok mindent vonzana maga után.

A tavaszodásra visszatérve: március 25 Udine és Velence környékén Link és ugyanazon nap Lenti Link Link és Nagykanizsa Link Link környékén.
Pár nap múlva lesz infóm, hogy állnak most. Szerintem most elhúzhattak, mert ilyenkor 3-4 nap 20-22 fokos hõmérséklettel óriásit tud a növényekben elõremozdítani.

Ma reggeli olasz hõmérsékletek:
Rimini 12 méteren a tengerparton 1,6 fok
Pescara 1,6 fok Link (!)
Ha a nem is északon lévõ tengerparton képes 1-2 fok lenni, akkor beljebb a tengertõl távolodva fagyok lehettek Olaszországban.