Meteorológiai társalgó

De mindegy is, mi a városi hulladékhõ fõ eredete, a hatása adott esetben óriási. Például csendes, derült éjszakákon a gyõri belterület és a környezõ vidék között 4-5 fok differencia szokott lenni az elõbbi javára. Pedig Gyõr nem is egy metropolisz. A "meleg" belterületek felfelé húzzák az átlagot, hiszen ugyanaz a mérõhely, ami, mondjuk, 50 éve még a "prérin" volt, az urbanizáció, a beépítés folytán most már külvárosi,sõt, esetleg belvárosi környezetben van.
Nem tudom, mit nem lehet ezen érteni.

"Azóta van digitális hõmérõ az autómban, és világossá vált (!!!), hogy bizony nekem van igazam. (!!!)"

Nem érted??!! Nem tudom, mi ezen a nem egyértelmû?! A jó szakmai munkatárs hõmérõs autót vesz, és azzal bizonyítja be, hogy a kipufogógáz több fokkal emeli a minimumhõmésrsékletet. Nem pedig üres hozzászólásokat puffogtat egész nap a gondolatkísérletekbõl hipp-hopp biztosan bizonyított elméletekké szilárduló lózungokról, mint te.

Na, megyek, mert biztos eloltoták már az autóm a tûzoltók itt az M0-áson, ami a sok kipufogógáz miatt kapott lángra.



Most te jössz, Imike!

De vágja. Sokat hõmérõztem már mindenfajta útvonalakon és napszakban. Tudom, mirõl beszélek. A digitális hõmérõ lehet, hogy nem szabvány, de egyáltalán nem mér rosszul -ez is "ki van mérve"
A nagy utak közelében szinte mindig melegebb van valamivel, mint máshol.

Nagyban is emelheti a hõszennyezést nemcsak a sok autó, hanem a sok emelet ráépítés a bel-és külvároson is.
És divat lett a panoráma üveges burkolat az épületeken, ami megint rátesz a hõ visszaverõdésnek, szórásnak. Vagy vegyünk egy egész napos 8-16 óráig álló gépkocsit akár a külvárosban. Azon is az üveg, és akármilyen fényezés hõ visszaverõdést okoz, jobban mint a földi aszfalt, vagy macskakõ.(azon még elnyelõdik valami a talajban,este adja vissza)
Példa, az újpesti észlelõ állomás néha kiugró értékei.

"A fõúton szinte mindig 1-1,5 fokkal többet mérek, mint a háznál"

Épp ez volt a lényeg Ádám hozzászólásában is. Azaz, van többlet, közvetlenül az út felett/mellett, de ez elenyészik már 1-2 m-en belül. Ennek legfõbb oka, hogy a jármûvek saját turbulenciája bekeveri az út melletti hûvösebb levegõt, másrészt pedig ugyanezt a szél is megteszi (napközben az év során majdnem mindig van legalább egy gyenge alapszél, és a közlekedés nagyobb hányada is nappalra esik). Így még a nagy forgalmú utak esetében is több 10 m-ekre, ahol a meteorológiai állomások vannak, már semmi sem érzõdik ebbõl a hatásból.

Illetve esetleg akkor érzõdhetne kis mértékben, ha több óráig állnak az autók egy dugóban járó motorral szélcsendben, így ott lokálisan kialakul egy "melegbuborék", majd azt a meglibbenõ szél befújná egy met. állomás fölé, de az átkeveredés miatt már akkor is lehûlne elég hamar.

Nyilván az aszfalt hõje napos idõben plussz szerepet játszik, és óhatatlanul erõsíti a városhatást. De ezt meg azért nem érdemes idekeverni, mert bizonyos talajok is hasonló tulajdonságokkal bírnak, így lehet például a kiskunsági homokvidéken fekvõ, városhatással egyáltalán nem rendelkezõ állomásokon is magasabb maximum.

És mi a vastag minõségi változás a forgalom tekintetében, mert arról nem írtál?!

SZerk.: ja, értem, hogy te még a biciklizéstõl indultál el. Errõl én mondjuk nem írtam egy szót sem, korábban is autózást hasonlítottam autózáshoz.

A kocsihõmérõs példád pedig továbbra is "röhögtetõ", bár inkább a sírás kerülget, ha egy belsõs munkatárs nem vágja, hogy 300 méteren simán lehet természetes okból nemhogy 1-1,5, de jóval több foknyi különbség is. Nem beszélve az autós hõmérõ, és a fixen telepített, szabványosan elhelyezett hõmérõ mérésének különbségérõl...

Pilisvörösváron a legforgalmasabb a 10-es út, mely teljes hosszában átszeli a várost.
Ettõl a fõúttol én kb. másfél km- re lakom.
Ennek ellenére a kocsi hõmérõje általában csak fél fokkal mutat többet a fõúton, mint az utcánkban.
Ez mondanom sem kell, nem nagy különbség.
Mediciklonos havazások idején pedig általában ugyanannyi a hõfok és ugyanannyi a megmaradás a fõúton, mint onnan 1,5 km- re az utcánkban.

A szerencséhez hozzátartozik hogy az utcankat nem sózzák, csak takarítja, firnesiti a havat a hókotró, ill. az utcánk észak -déli fekvésû. Így az utcánk sokáig szép havas marad, még olvadás idején is.

A közlekedés hatását ne hanyagold el! Lehet, hogy a forgalom most is csak a nagyobb utak mentén hõszennyez, de itt nemcsak mennyiségi, de vastag minõségi változás is történt.
Az én szüleim gyerekkorában, azaz a múlt század 30-as, 40-es éveiben még szinte megcsodálni való ritkaságnak számított az autó. A nyolcvanas évek végéig már tetemesen megnövekedett a robbanómotorral hajtott jármûvek (autók) száma, de az igazi boom, a motorizáció diadala a rendszerváltozás után következett be. Azóta véleményem szerint többszörösére nõtt az autók száma. Régebben az emberek messze többsége gyalogolt, vagy legfeljebb biciklizett az utcán. Most már csak egészen fiatal gyerekeket, vagy öreg embereket látsz gyalogolni, a járdák üresek. A középkorosztály pedig a dugókban pedáloz. És ez most már falun is jószerint így van, legalábbis itt, Észak-Dunántúlon.
Hogy ennek ne lenne hatása a városi mikroklímára? Dehogyis nincs. Pár éve engem egyik kollégánk "körbe röhögtetett" itt a fórumon a kipufogógáz kapcsán. Azóta van digitális hõmérõ az autómban, és világossá vált, hogy bizony nekem van igazam. Például, az én házam kb. 300 m-re van a forgalmas Gyõr-Komárom-Dorog-Bp. fõúttól, zöld környezetben. A fõúton szinte mindig 1-1,5 fokkal többet mérek, mint a háznál -a bekötõ úton "lefelé lépdel" a digitális hõmérõ. Természetesen elképzelhetõ, hogy ebben nappal közre játszik a növények, és a talaj párolgási hõelvonása. De nagyvárosban, pl. Budapesten, szintén ez a helyzet. Össze se lehet hasonlítani a leburkolt terület nagyságát az 50-100 évvel ezelõttivel. Most már a budai hegyek is full be vannak építve, és aszfalt meg beton van ott, ahol a múlt század elején erdõ, mezõ, gyümölcsös volt.
Aztán, ezek az 1-1,5 fokocskák sokra mennek ám, ha klimatikus összehasonlításokat teszünk. Szóval, megítélésem szerint 30, 50, vagy pláne 100 éves adatok referenciaként való használata nagyvárosok esetén legalábbis aggályos.

Azzal egyetértek, hogy azért nem használhatatlanok azok az állomások.SÕT. Nagyon is fontos, hogy ott is mérjenek hiszen az lenne félrevezetõ, ha egy totál külterületi mérést tüntetnének fel Budapesti értéknek.

De akkor egy kis aktualitást is írok már ide. Az ÉK-i széllel betört köd kezd feloszlani, de annyira jó volt hogy a hõmérsékletet 1.5 fokról -0.4 fokig levigye. Takt:-0.2 Nem hittem volna hogy fél1-kor még fagyni fog!

A közlekedés nagyon rossz példa. Egyrészt, mint írtam is, a közlekedési szennyezés csak a kibocsátás közvetlen környezetében nagy, kicsit eltávolodsz tõle, már drasztikusan lecsökken. Ehhez még mérések sem kellenek, elég, ha végigsétálsz egy fõúton, majd egy kisebb forgalmú mellékutcában.

Aztán persze, több autó van most, de nézd már meg egy mostani autó üzemanyag-fogyasztását és károsanyag-kibocsátását, egy akkorihoz képest.

És akkor ugyebár még mindig egy kertvárosi mérõállomásról beszélünk.

Beépítettség: a belvárosi épületek nagy része már a 19. század végén állt, nemhogy a 20. közepén. Nagyobb volumenû építési program a panelosodás,

de ugyebár még mindig egy kertvárosi mérõállomásról beszélünk.

A többi okkal mi a helyzet, mert ez eddig kettõ, és elég gyenge lábakon áll.

Félreértés ne essék, én nem azt mondom, hogy nem nõtt a hõsszennyezés, biztosan nõtt, le is van mérve, hogy mennyivel.

Csak Bakonyvár folyamatosan azt terjeszti, hogy ez olyan mértékû, ami használhatatlanná teszi pl. a 'lõrinci méréseket.

És ez szerintem csak szimplán hazugság, ill. a totális hozzá nem értés állandó demonstrációja. Amire ezen az oldalon továbbra sem lenne szükség. De sajnos mindig visszatér, hiába adja be a hattyúhalált félévente.

A kisebb városok is elég komoly hõszigetet képviselnek.
Például a kanizsai állomás -5 fokot mért eddig leghidegebbet, a városban a paneles részen, ahol 20-30-40 méterre vannak egymástól a panelházak, láttam ma reggel olyan teljesen fagymentes virágokat, amiken -0,5 foknál már fagyásnyomok láthatóak.
Tehát ott a panelek között még gyakorlatilag nem fagyott.
Közben a kanizsai állomáson meg már 9 napon volt fagy.
És egy 50 ezres város, amire ha felülrõl ránézel, óriási szabad terek vannak, össze sem hasonlítható egy budapesti, pécsi vagy szegedi belvrossal.
Pécs például ráadásul dombon is van, nem kis fagylefolyással, ilyen derült éjszakás inverziós éjszakákon egy dombon lévõ sûrûn beépített város épületei között nagyon durva hõmérsékleteket lehetne mérni.
Budapest belvárosában egy belsõ, zárt udvaron egy-egy télen szerintem -5 foknál nem is nagyon van hidegebb.

Több okból is kifolyólag nagyobb a hõszennyezés. Nem hiszem,hogy a II. elején több százezer autó rohangált volna Budapest utcáin. Valamint ennyi aszfaltozott terület lett volna ami szívja a hõt magába, és még ott van a távhõ is!

Bár a kertvárosi rész az talán nem annyira hõszennyezett.

Azt kellene már végre felfognod, hogy Budapest már 100 évvel ezelõtt is egy milliós város volt, a II. vh. elejére pedig lakossága már elérte a mostani szintet. Ipar akkor is volt, sõt, valsz. durvább, mint most, mert akkoriban még nagy ívben letojták a környezetvédelmet, a belvároshoz közeli részek is tele voltak gyárakkal. Én is épp olyan helyen lakom, ahol még 20 éve is álltak az omladozó, évszázados gyárépületek, kémények.

Magyarán nem igazán értem, hogy mitõl lenne a mostani hõsszennyezése több fokkal nagyobb, mint régen úgy, hogy 300 ezerrel kevesebben élnek, mint a 80-as évekbeli csúcs idején, a nagyszennyezõ gyáraknak már se híre, se hamva. A közlekedés meg most is, akárcsak 100 éve, nagyrészt csak a közlekedési vonalak mentén szennyez, pár száz méterrel arrébb egy forgalmas úttól már drasztikusan lecsökken a szennyezettség.

Tehát magyarázd meg, hogy miért ne lehetne egy 30-50-80 éves átlaghoz viszonyítani? Milyen nagy volumenû változás zajlott az utóbbi sok évtizedben, amitõl olyan nagyon, de nagyon, de nagyon-nagyon megnõtt volna egy budapesti, kertvárosi mérõhely hõszennyezettsége?

Majdnem minden évben dõlnek meg budapesti hidegrekordok is, persze nem belterületen, hanem pl. Ferihegyen vagy Lõrincen a város külsõbb részein.
Ez csak természetes, hogy egy hõszennyezett belvárosban nem tud olyan hideg lenni, mint ahol nincs ez a hõsziget. Ez igaz minden nagyobb városra is pl. Szeged, Pécs, stb...

Nyilván mindig más mér rosszul.
Ezek szerint én is, mert rendre hasonló értékeket mérek mint Bp. Lõrinc.
Általában 1 fokon belüli vagy a közeli a különbség.
Pedig én nem hõszennyezett részen mérek, hanem Pilisvörösvár szélén egy hõszennyezett, viszonylag szeles helyen.
Abban igazat adok hogy ény szél esetén Budapest hõjét könnyen odafújja a szél Lõrincre.
De egy valamivel nem számolsz : Lõrincen gyakoribb az összeáramlás, és kevésbé szeles, mint pl. a fõváros ény része.

Igazad van, másról beszélünk. Te egy hõszennyezett agglomerációt hozol fel, ami szentigaz, hogy sosem a hidegrekordokról híres. Hirtelen nem is emlékszem az utóbbi 10 évbõl, hogy budapesti hidegrekordról írtak volna a tudósok. Melegrekord meg havonta születik egypár.Ha fõvárosunkból indulunk ki, akkor a meleganomália szinte örökös, bár ha kihal az ország és nem lesznek bevándorlók, akik millió tonnányi tüzelõt meg üzemanyagot elégessenek, akkor majd a klíma is változik az egykori nagyvárosban.

Kora télies az idõ, mondta ebben a percben Németh L. Valóban, itt -4 fok van és tegnap a félóránkénti metarokból Pápán 1,7 fok jött ki átlagul.Ilyenkor talán +4 fok a sokévi átlag, vagyis vastagon hidegebb van, még mielõtt valaki másról beszélne.