Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ez volt az! Teljességgel szürreális.
Bár, olyan képet is láttam már valahol, hogy Texas-ban méteres réteg képzõdött a leesõ jégszemekbõl, és az emberek kis "utcákat" lapátoltak bele, hogy el tudjanak menni valahogy. Nagy ország, nagy idõjárás...
A sidney-i jégvihar sem volt semmi: elvonultával a városiak "hóembereket" gyúrtak és snowboard-okat vettek elõ egy olyan helyen, ahol hó szinte sohasem esik!
Bár, olyan képet is láttam már valahol, hogy Texas-ban méteres réteg képzõdött a leesõ jégszemekbõl, és az emberek kis "utcákat" lapátoltak bele, hogy el tudjanak menni valahogy. Nagy ország, nagy idõjárás...
A sidney-i jégvihar sem volt semmi: elvonultával a városiak "hóembereket" gyúrtak és snowboard-okat vettek elõ egy olyan helyen, ahol hó szinte sohasem esik!
Talán az a nyitja a dolognak, hogy ilyenkor már a hemiszférikus hõkontraszt megnövekedésével, és azzal együtt a nyomásgradiens emelkedésével gyorsul a jet. Ha ez fölénk jut, akkor a nyárit meghaladó szélnyírás jöhet létre. A szélnyírás keltette vízszintes tengelyû örvények függõlegesbe fordításához pedig, úgy látszik, nem kellenek túlságosan heves feláramlások.
Egyébként a téli félévben (sõt télen!) elég heves, bár nem szupercellás konvekció (nagy zápor, graupel-zápor, hózápor, hózivatar) egyáltalán nem ritkaság. Valószínûleg a beáramló sarki-tengeri légtömegre jellemzõ nagy vertikális hõgradiens és jelentõs nedvességtartalom ennek az oka (és talán a nagy szélnyírás is besegít, mint trigger)
A jégesõ utáni "téli" városkép nagyon különleges. De láttam én már ilyen képet itt a Metnet-en a magyar Nagyalföldrõl is: tiszta fehér táj a nyárban, szaladgáló lovakkal. Ki emlékszik rá?
Egyébként a téli félévben (sõt télen!) elég heves, bár nem szupercellás konvekció (nagy zápor, graupel-zápor, hózápor, hózivatar) egyáltalán nem ritkaság. Valószínûleg a beáramló sarki-tengeri légtömegre jellemzõ nagy vertikális hõgradiens és jelentõs nedvességtartalom ennek az oka (és talán a nagy szélnyírás is besegít, mint trigger)
A jégesõ utáni "téli" városkép nagyon különleges. De láttam én már ilyen képet itt a Metnet-en a magyar Nagyalföldrõl is: tiszta fehér táj a nyárban, szaladgáló lovakkal. Ki emlékszik rá?
Mikor élted át õket?
Az elmúlt években, az elmúlt 10-15 évben.
Hát errõl beszélek!
Az elmúlt években, az elmúlt 10-15 évben.
Hát errõl beszélek!
De miért abból indulsz ki hogy okt. 17.-e van és csak 12-13 fok van 2 méteren, 850-en 4 fokos T-vel és alacsony napállás.
Miért akadályozná ez a szupercellás konvekciót!?
Simán kialakulhatnak az év bármely szakában, még a néha leglehetetlenebbek tûnõ helyzetekben is.
A 32 fok Eszéken meg nem jó példa, mert a január 7-i idõszakra közel 15 fokkal ! alacsonyabb az elmúlt 100 év legmagasabb ! napi rekordja.
Szupercellás vagy egyéb zivataros konvekciót pedig szinte az év bármely szakaszából feltudunk mutatni, elég akár csak ezt az évszázadot nézni.
Volt itt az országban minden : Januári SC-k, februári zivatarlánc, SC-s konvekcióval, márciusi viharok, SC-k, zivatarláncok, nyári félévet nem sorolom mert evidens, még inkább nem meglepõ.
Ill, átéltünk novemberi SC-k, zivatarláncot, valamint decemberi zivatarokat, az egyik legkomolyabb szitu Karácsonykor.
Miért akadályozná ez a szupercellás konvekciót!?
Simán kialakulhatnak az év bármely szakában, még a néha leglehetetlenebbek tûnõ helyzetekben is.
A 32 fok Eszéken meg nem jó példa, mert a január 7-i idõszakra közel 15 fokkal ! alacsonyabb az elmúlt 100 év legmagasabb ! napi rekordja.
Szupercellás vagy egyéb zivataros konvekciót pedig szinte az év bármely szakaszából feltudunk mutatni, elég akár csak ezt az évszázadot nézni.
Volt itt az országban minden : Januári SC-k, februári zivatarlánc, SC-s konvekcióval, márciusi viharok, SC-k, zivatarláncok, nyári félévet nem sorolom mert evidens, még inkább nem meglepõ.
Ill, átéltünk novemberi SC-k, zivatarláncot, valamint decemberi zivatarokat, az egyik legkomolyabb szitu Karácsonykor.
Egyrészt ezek szerint ha január 7-én megvannak a feltételek és 32 fok lenne Eszéken, akkor az sem meglepõ?
Mert megvannak a feltételek.
Másrészt meglepõ, mert nyarak óta nincs vagy alig van annyi frontmozgás, hogy Zala megye területén legyen olyan szupercella, amire érdemes vadászni menni, erre október közepén egy ilyen komoly szupercella van a közelünkben.
Harmadrészt ha csak ez az egy esemény lenne, akkor az ember nem is szól semmit, de ha végignézed az elmúlt 1 hét eseményeit Európa szerte, voltak durva helyzetek.
Sokadikrészt ilyenkor óhatatlanul arra gondolok, hogy a csapadék 95 %-a konvektív lett jóideje, a blockingok miatt a frontok vagy nem tudnak továbbhaladni, vagy kerülõúton haladnak, szóval a légkör nyugat-kelet dominanciája szinte megszûnt.
Az, hogy az idei és a múlt nyáron is 50-100 mm-es zivatarok voltak, régebben azért nem volt ennyire túlsúlyban, ennyire jellemzõen.
Frontcsapadék szinte alig van!
Tehát arra gondolok, hogy összefügg-e a jégesõk, heves zivatarok számának növekedése(?) és például egy ilyen heves szupercella a meridionális jelleg erõsödésével?!
Mert megvannak a feltételek.
Másrészt meglepõ, mert nyarak óta nincs vagy alig van annyi frontmozgás, hogy Zala megye területén legyen olyan szupercella, amire érdemes vadászni menni, erre október közepén egy ilyen komoly szupercella van a közelünkben.
Harmadrészt ha csak ez az egy esemény lenne, akkor az ember nem is szól semmit, de ha végignézed az elmúlt 1 hét eseményeit Európa szerte, voltak durva helyzetek.
Sokadikrészt ilyenkor óhatatlanul arra gondolok, hogy a csapadék 95 %-a konvektív lett jóideje, a blockingok miatt a frontok vagy nem tudnak továbbhaladni, vagy kerülõúton haladnak, szóval a légkör nyugat-kelet dominanciája szinte megszûnt.
Az, hogy az idei és a múlt nyáron is 50-100 mm-es zivatarok voltak, régebben azért nem volt ennyire túlsúlyban, ennyire jellemzõen.
Frontcsapadék szinte alig van!
Tehát arra gondolok, hogy összefügg-e a jégesõk, heves zivatarok számának növekedése(?) és például egy ilyen heves szupercella a meridionális jelleg erõsödésével?!
Én úgy emlékszem, hogy szupercellák voltak.
Nálunk 15 perces jégesõ volt belõle.
Nálunk 15 perces jégesõ volt belõle.
Az.
Állitólag 2007 január 24-én is volt szupercella dny- on este ráadásul.
Hidegfront érkezett havazással, erõs széllel és dny-on mégis volt Sc. És este.
Vagy a 2008 okt. 30.-i zivatarlanc a Dunától keletre, a vihar letarolta a Bükk egy részét, a sípályát is.
Állitólag 2007 január 24-én is volt szupercella dny- on este ráadásul.
Hidegfront érkezett havazással, erõs széllel és dny-on mégis volt Sc. És este.
Vagy a 2008 okt. 30.-i zivatarlanc a Dunától keletre, a vihar letarolta a Bükk egy részét, a sípályát is.
Én ezt nem értem Továbbra sem.
Mi olyan meglepõ abban hogy október 17.-én kialakul szupercella Közép. - Európában!?
Ha meg vannak a feltételek akkor az év 365 napjának minden egyes napján meg van rá az esély.
2010 március 1.-én is kialakult ény- on este sûrû jégesõvel. Pedig március 1. volt és este.
Mi olyan meglepõ abban hogy október 17.-én kialakul szupercella Közép. - Európában!?
Ha meg vannak a feltételek akkor az év 365 napjának minden egyes napján meg van rá az esély.
2010 március 1.-én is kialakult ény- on este sûrû jégesõvel. Pedig március 1. volt és este.