Meteorológiai társalgó

Ez így van.
Nincs szélmérõm, ezért ritkán írok be saccra széladatokat. Még mindig jobb mintha hamis adatot közölnék. Ha leesik egy vagon hó, de az orkán elfújja egy mérõhelyrõl az összeset, akkor szerintem a bucka, lepel vagy folt mintájára egy betû kéne a hótérképre: E (Elfújta a szél)
Továbbra sem tudom a választ, hogy a meg nem mért hócsapadékkal mit kezd a tudomány? Szerintem ahogy a hõszennyezett területek magas értékei, úgy az automatizálással alulmért csapadékadatok nagyban hozzájárultak jelenlegi éghajlatunk félreértelmezéséhez (melegedõ és szárazodó trendek).
Valahogy jó lenne egy olyan hálózat, ami nem a homokpusztát, repülõteret de nem is a belvárosokat ,fagyzugokat meg hegycsúcsokat és tópartokat méregetné, hanem amely minden kritériumnak megfelel. És éghajlati elemzésekhez ilyeneket néznének csak.
Foglalkoztat a társadalmi mérõhálózathoz csatlakozás, mert a kertem jó lenne hozzá. Õk saját mûszerparkkel dolgoznak ? (Most folyik nálam egy lakáskorszerûsítés,kazáncsere,fürdõszoba,nagyobb konyha kialakítása stb.egy vasam sincs erre )

Rendben, remélem nem bántottalak meg, de indokoltnak tartottam leírni a miérteket a tisztánlátás szempontjából.

Ha minden m2-en lenne hóvastasgág mérés, akkor is lenne olyan hely ahol nem fújja el és ahol elfújja a szél. Az ebbõl számolt átlag viszont jó lenne. Közel 500 helyen van csapadékmérõ állomás, ha ezek átlagát nézed egy-egy térségben már egészen más a helyzet. Egy-egy példát (mérõhelyet) kiragadva nem kaphatsz sohasem valós képet!

Ó, semmi szándékom nem volt olyanra, hogy azt sugalljam rosszul mér bárki is Péren. A legjobb bizonyíték erre az utolsó mondatom. Tudom, ismerem, láttam már a kinti viszonyokat, és ismerem a mérési módszert! Sajnálom, hogy más jött le.
Gondolom nem lehet más most sem az eltérés (a többi településhez képest) oka, mint a mérõkert abszolút nyitottsága (minden oldalról) és a szél.
Semmi más nem volt a célom, mint hogy rávilágítsak arra, hogy mennyire befolyásolja a mérést, hogy milyenek a mérési hely adottságai. Ha én nem házak között laknék, hanem egy teljesen nyitott területen, nálam is a hófolt lenne egy ideje a nyerõ.

Sajnos kaptam megint a fejemre eleget, minden voltam már itt csak épelméjû nem, már eltiltottak innen politizálás, szakmaiatlanság meg hamis adatközlések miatt, de a kérdéseimre csak részben jött válasz. Ahogy írod kutatod a hórétegmérést ill. adatokat és sok hasznos infót közöltél. Bár sokan gúnyolódnak rajtam, de végre a rinyahegyek közé így kikényszerítettem egy szakmai bennfentes hozzászólását (múltkor talán Zivipötty válaszából is nem csak én tanulhattam a hóintenzitás meghatározásához stb.) Nekem az ilyesmi hiányzik innen, hogy aki valamiben különb a többinél, az ossza meg az amatõrökkel, bár ezt azért elismerem gyakran megteszitek páran (és nem csak engem gyaláztok) és köszönet érte!
Tehát azt nem értem még mindig, hogyha tudjuk, hogy a hócsapadék és rétegmérés hibás, akkor mi van ? Szemet húnyunk és készítjük a tanulmányokat, hogy egyre kevesebb hó esik nálunk ? (szerintem ez nem így van saját méréseim szerint)
Másrészt az jutott eszembe, hogy régen is mérték a havat, meg most is. Régen sem tudták jól, meg most sem, vagyis ebbõl a szempontból akkor egál, összehasonlíthatók ?
Már leírtam, hogy saccra átlag 10 % (évi 40-60 mm) a csapadékvesztés az évek havasságától függõen az automata méréseknél, ennél a Hellmannal kevesebb, de a hely szeles jellege és a hógallér is befolyásol. A klimatológiai adatokban ezt korrigálják vagy nem ?
Valamiben viszont nem értek egyet. Abban, hogyha a dombon alá és a völgyben fölé mérünk, akkor ez teljesen jogos. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy az is jól mér, aki a tûzõ napon árnyékolatlan hõmérõvel (vagy akár szabványos házikóban) városi aszfalt felett méri a T-t, meg az is aki egy Bükki töbör alján méri. Mindegyik helyes adat, de a mikroklímát méri, vagyis ha egy bevágásban valaki 1 métert mér hófúváskor, meg aki a hegycsúcson nullát az is helyes ? Valóban annyi hó van itt és ott is, de nem annyi esett. Nekünk a leesõ hómennyiség kéne és a füvön, nem tereptárgyak tövében felhalmozódó hó. Hogy aztán a szél ezt felhalmozza ide vagy oda az egy másik, mellékes kérdés, mint az is, hogy a déli háztetõkön meg dombokon meg a járdán elõbb elolvad. Nekünk szerintem a szél nélkül felhalmozódó hóréteg kéne, meg a pontos csapadékmennyiség, ami szabványosítással oldható csak meg. Szerintem is valóban nehéz ezt megoldani, egy repülõtéren nem is nagyon érdemes ezzel hóviharban foglalkozni. Megfelelõ hely kiválasztása kell ehhez (és az ne Budapest 5.kerülete legyen stb.)vagy a hó felfogása, víztartalmának meghatározása. És ha a szél elfújt a 30-ból 25-öt, akkor ne 5 centi kerüljön az évkönyvekbe, hanem a víztartalom ( 1 cm hány milliméter cs.) és az összmennyiség ez alapján korrigálódjon. Persze ha közben olvad, akkor azért kell egy újabb változó is...

Kedves Pauli!
Azért írok,mert érintett vagyok az ügyben.
A hóréteget szerénységem változtatta Péren -2 talajállapot (hó vagy nedves hó a talaj felénél többet borít, de nem az egészet) mellett hófoltra. Az ezt megelõzõ talajállapot -4, azaz hó vagy nedves hó nem egyenletes rétegben borítja a talajt. Mint azt mindenki tudja, három helyen mérünk a mérõkertben. Ott a szél által összehordott 3-4 hóborda alkotta a talajt borító hóréteg jelentõs részét. Az utolsó havazás után a vékonyabb hóréteggel borított helyeken már úgy elolvadt a hó, hogy 0, azaz nulla centire zsugorodott. Hóbuckákat nem tudtam adni, mert nem elõzte meg olyan mértékû havazás és szél, ami ezt indokolttá tette volna. Buckákban meg nem mérünk, mert akkor 30 cm havat is lehetett volna mérni az egyes kupacokban, mellette meg nullát. Ez sem reprezentatív. Ráadásul a reptér legnagyobb részérõl is elolvadt a hó.
Meglehet néznem kellene a mûholdas hótérképet minden terminusban és akkor már csak egy jó becslés és megvan az összefüggõ hótakaró. Ki sem kellene mennem mérni.
Nem szándékom a kioktatás, de gondoltam ezt le kell írnom a magam és kollégáim nevében.

Volt itt egy behalt fórum, ami éghajlatváltozásról szólt. Igazából, hogy lesz -e zivatar holnapután kilenc óra tízkor Jásznagyröcsögén kérdésköre már nem nagyon izgat, de az, hogy az adófizetõk pénzén olyan kutatások folynak, hogy jaj mi lesz velünk mert az éghajlat így meg úgy az kiveri a biztosítékot mint DM sarlatánkodása. Sajnos errõl már senki nem cserél eszmét, lehet, hogy kiírta már mindenki magából amit tud (én is ), vagy már mindenki a tananyaggá merevült cokettõ hokiütõ témába belenyugodott, mint a keleti blokk a bolsevizmusba és 40 év múlva fogunk kijózanodni.

Egyszer már leírtad!Féltél elveszik???

Az már biztos. Pszichológiai csemege...

Link

Összefoglaló a társalgóról:
10% összefoglaló a társalgóról, elmélkedés azon ki mirõl rinyál, stb
70% sajnálkozás, sírás-rívás
10% örömködés (a szerencsések)
10% szakmai (jellegû) hozzászólás

Elnézést mindenkitõl, de az elsõ sort nem hagyhattam ki

A mérés témához. Nekem, mint egy laikus számára abszolút érdektelen a város szempontjából, hogy Pécstõl km-ekre délre egy dombon mérik a mérhetõt (klímája csak közelíti a városét és még jóindulattal ott van az Árpádtetõi automata fenn egy hegytetõn).
Szóval érthetõ, hogy sok ember fordul az amatõr (jellegû) oldalakhoz és cseppet sem érdekli õket, hogy az a széllökés olyan mérõvel történt ami hitelesített és szabványos elhelyezésû. De itt lehetne regélni mindenféle egyéb paraméterrõl is. (A legszebb dolog az ominózus márciusi M1es hófúvás közvetítése hátterében a mûveleti központban az IK széltérképe volt).

Na akkor még csapimérés témához. kb 2 éve volt, hogy egy porhavas havazás után feltûnt, hogy a centikhez képest milyen kevés csapadékot mutatott a szolnoki állomás. Figyelembe véve, hogy a porhónak jóval kisebb a nedvesség tartalma, még akkor se stimmelt. Mivel összeáramlásos csendes hó volt a szél se fújhatta ki a Hellmannból. Debrecenben hasonló volt a helyzet. Akkor beszélegettünk itt a fórumon (asszem talán Bellonéval), hogy a OMSZ Hellmannok fûtése hajlamos túlmelegíteni a csapit, tehát így egy része elpárolgott, ez okozott anomáliát.

Jó összefoglaló,sok idõdbe telt ?
A társalgó meg mirõl szól:
10 % hó és felhõ és esõfotók.
15% mirõl regélnek a modellek 100-200-300 órára
15 % náluk mindig pocsék az idõ, jó idõ má sose lesz
10% tippeljük meg, a havat esõt bár ezt soha senki objektív okok miatt nem fogja megmérni pontosan
10 % megmondom az idõt tutira, verifikáni úgyse lehetséges a tudomány mai állása szerint, azt hozok ki az adatokból, amit akarok úgysem pontosak, abba meg bele kell nyugodni
40 % itt a globális felmelegedés, itt má nem lesz sose tél meg hó meg hideg se / vagy csak elfelejtjük mi volt tavaly/

Pér ugyanez a szitu.
Egészen nyilvánvaló, hogy a környéken már több, mint másfél hete összefüggõ hóréteg van. Ennek ellenére Pér-repülõtér már egy hete hófoltot ad. Jó bizonyíték az összefüggõ hótakaróra a mûholdkép Link (bejelöltem pért egy béna nyíllal) A környéken csak a Sokorói dombság erdõsége lóg ki a havas részbõl. A max hóvastagság is elmaradt minden környékbeli méréstõl.
A legtöbb esetben a teljesen nyílt terep miatt elfújja a szél a havat a mérõhelyrõl

....Kanizsa 3 mm, 15-20 centi hó.
Azért ez durva!
Ksasi 19 mm csapadékot mért, igaz, nála több eshetett mint az állomáson, de biztos megvolt a 15 mm, vagy aztán lehet ott is 19 volt.
Ez 12-15 mm mínusz.
Persze ha még nem olvadt bele, akkor a mai napnál ott lesz a többi is.
Valamelyik éven volt, hogy 2-3 mediterrán ciklonos havazás is volt, amikor alig mért Kanizsa csapadékot, 1-2 mm-t, és közben 20-30 centi havak estek.
Abban az évben ez 30 mm-el kevesebb csapadékot jelent, mint ami esett...."


Teljes mértékben igazad van!
Évek óta írom-mondom, és írja-mondja Bakonyvár is (bármennyire támadják is), hogy a csapadékmérés nem is egy hivatalos mérõhelyen nagyon torz, köszönhetõen a szeles helyre kihelyezett -és így a csapadék nem elhanyagolható hányadát meg nem mérõ- csapadékmérõknek. Automatákról ne beszéljünk, mert azoknál alapból roppant torz a mérési eredmény bizonyos eseteknél, mivel hócsapadékot gyakorlatilag nem (vagy alig) tud mérni, ám ez a Hellmann-oknál is így van.

Siófokon ez az állomás helyzetébõl fakadóan (Balaton-part, kiemelkedõen szeles hely) nem csupán a szilárd, de a folyékony csapadéknál is sokszor pontatlan. Évekre visszatekintõ összehasonlítások alapján ez az éves csapadékmennyiség 8-10 %-át jelenti!

És mielõtt rám rontana valaki, elárulom, hogy ezt pontosan tudják és tudták mindig is az obszervatórium dolgozói. Ennek ellenére a fals mért adatok kerülnek be a hivatalos adatok közé....

A fenét, nem látok én semmilyen összeesküvést!
Tudod hogy rengeteg kutatást végeztem az állomásokról, mérõhelyekrõl, hõmérséklet alakulásáról a domborzat függvényében, az adatok feldolgozásával kapcsolatban, stb stb.
Emiatt tudom mi hogy zajlik, ismerem a meteorológia munkásságát, nincs itt semmilyen összeesküvés.
Viszont azt is tudom, hogy az elmúlt években, mondjuk az elmúlt 6-8 évben a meteorológia sokkal többet fejlõdött, mint a megelõzõ 50 évben.
Ez sok mindennek köszönhetõ, média, internet, az információ gyorsabb áramlása, a technika fejlõdése (bár sok minden ami fejlõdést és változás volt, ezek nélkül is fejlõdhetett volna, de ez egy másik történet), de én egy valamit nem hagynék ki a felsorolásból.
Mégpedig bennünket, amatõr meteorológusokat!
A MetNet és a többi meteorológiai oldal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sok olyan dologra felfigyeltek a szakmánál, amire eddig nem gondoltak, amit eddig nem tudtak.
Az omsz-nál el nem tudták volna képzelni régebben, hogy ennyi embert érdekel komolyan a meteorológia, mint amekkora számban jelen vagyunk, rádásul ekkora szenvedéllyel.
Ezért biztos vagyok benne, hogy például a MetNet fórumain tõlünk, amatõröktõl érkezõ rengeteg információ, észrevétel és tudás lassan eljut a szakemeberekhez is, ezáltal fejlõdni tud a tudomány.

"Szeles helyen havat Hellmann mérõvel és hókereszttel is csak nagy aláméréssel mérünk. Szélgallér javítana ezen egy kicsit, de azt itthon szinte sehol nem használunk."

Ez kb. olyan, mintha az orovosk mondanák, hogy: "A halálozások arányát valamelyest csökkenté a defibrillátor használata, kevesebb beteg halna meg mûtét közben, sokat újra lehetne éleszteni, de azt itthon szinte sehol nem használunk."



Jó-jó tudom, az életmentés és az orvoslás nem összehasonlítható a meteorológiával, meg stb stb, akkor másik példa: "Az építõiparban nagyon jó lenne használni maltert, ami összetapasztja a téglákat és nem dõlne össze egy csomó ház, de azt itthon szinte sehol nem használunk."

Szóval ha ez segítene a problémán, akkor miért nem használják?
Tényleg, ilyen esetben ha valami újítás van, ki dönt errõl, hogy legyen-e használva vagy sem?
Vannak országok ahol használják ezt a szélgallért?
Nincs elõírás errõl, hogy mindenhol kell használni, vagy minden ország maga dönt?
Más kérdés, ha hirtelen mindenhol egyetelmelegesen bevezetnék ezt a szélgallért, ott ahol hóesés van (úgy értem hogy Afrikában nem dobna sokat a csapadékmennyiségen ), ott mindenhol emiatt több csapadékot mérnének, akkor világviszonylatban megemelkedne a csapadék.

Ugyanis!
Ma reggeli csapadékmennyiségek Link
Iklód 2 mm, 3-4 centi hó lehet ott, Lenti mellett van
Kanizsa 3 mm, 15-20 centi hó.
Azért ez durva!
Ksasi 19 mm csapadékot mért, igaz, nála több eshetett mint az állomáson, de biztos megvolt a 15 mm, vagy aztán lehet ott is 19 volt.
Ez 12-15 mm mínusz.
Persze ha még nem olvadt bele, akkor a mai napnál ott lesz a többi is.
Valamelyik éven volt, hogy 2-3 mediterrán ciklonos havazás is volt, amikor alig mért Kanizsa csapadékot, 1-2 mm-t, és közben 20-30 centi havak estek.
Abban az évben ez 30 mm-el kevesebb csapadékot jelent, mint ami esett.
De lehet ez éveként több is, kevesebb is, évjárat függvénye.
Emlékszem egy durva esetre, akkor egy havazáskor az állomás mért 1 mm-t vagy 2-t, Ksasi meg 20-30 mm-t.
Szóval biztos jó lenne ez a szélgallér.

Késik a felhõzet, úgyértem pár napja még 11 körülre várta az UM ide a felhõzet határát, aztán még mindig borult van 2 órakor.
Szóval lassabban pucolódik ki a felhõzet, jobban nyomja vissza a mediterrán ciklon, így az éjszaka is szélcsendesebb lehet, jobban ki tudja oltani az érkezõ hidegbetörés elõoldali szelét.
Bár kevésbé is fog kiszáradni a levegõ!

Az a baj, hogy eme pálfordulás, felvilágosodás, vagy nem tudom minek nevezzem óta nagyjából ilyen a Bakonyvár-féle hozzászólások eloszlása:

15 %: rosszak a modellek;
15 %: rosszak az elõrejelzések;
15 %: az OMSZ-nál rossz a hõmérséklet-mérés és az átlagszámítás;
15 %: az OMSZ-nál rossz a csapadékmérés;
15 %: az OMSZ-nál rossz a hóvastagság-mérés;
15 %: az amatõröknél az összes mérés rossz, kivéve a sajátod;
10 %: Pápa idõjárása.

Az összefoglalás pedig általában ez: a 6-szor 15 %-ban leírt, 100 %-ban bizonyított problémák a Pápát biztosan nem érintõ, és amúgy sem létezõ, de legalábbis nem bizonyított globális felmelegedés hirdetését szolgálják politikai nyomásra.

Floo, Bakonyvár! Nem áll szándékomban senki mérését kritizálni, de egészen más dolog saját magunk szórakoztatására mérni, mint úgy, hogy mögötted van egy 100 éves adatsor. Olivérrel teljesen egyetértek. Legyen itt egy példa: most Péren vagyok, a kollégák itt -2-es talajállapot mellett hófoltokat adnak, de ugyanezzel lehetne akár 5 cm hó is. Foltokban nincs hótakaró, ami foltok, de lehetne 0, 5, 12 cm is a mérés, ami 6 cm hó. Lehetetlen eldönteni ilyenkor, hogy mi a helyes.

Erre csak JoeJack egy korábbi hozzászólását tudom idézni: "Neked az agyadra ment a globális felmelegedés, ez már nyilvánvaló. De szó szerint értve."

A többit nagyon jól leírta VáraljaMet az elõbb.

Persze ettõl még nyugodtan gyárthatod tovább az összeesküvés-elméleteidet, hogy az egész meteorológiai mérõrendszer a (szerinted nem létezõ) globális felmelegedés igazolására gyárt hamis adatokat. Viszont arra kérlek, hogy ezt ne itt tedd. Vannak ilyen témájú oldalak is a neten, de a nagy bulvárcégek is befogadják az ilyesmit, sõt direkt szeretik is, ha valaki ilyen nagy képzelõerõvel rendelkezik.

Te is mindenben összeesküvéseket látsz, mint Bakonyvár.
Annyit mértek, amennyit otthagyott a szél. A szeles helyeken, ha ráadásul nem is túl tapadós hó hullik, akkor majdhogynem fölösleges havat mérni. Dehát azért csak meg kell legyen az is. Ahány állomás kb. annyi hómérési szokás. Hiába próbál mindenki a lehetõ legtöbbet kihozni a hómérésbõl, hatalmas elétérések voltak, vannak és lesznek örökké. Nem véletlenül nem foglalkozik hóvastagság mérésekkel senki. Két emberrõl tudok, aki igazán foglalkozik ezekkel meteorológiai mérésekkel: én és a fórumtársunk, antibulvár. Annyira macerás rendberakni az adatsorokat. Minden egyes állomás esetén rikít az adatsorok többségén, hogy egy adott észlelõ mettõl-meddig végezte a méréseket. Õsszel nekem közel 2 hónapba került, mire sikerül létrehozni 3 állomásból egy normális kelet-mecseki hóvastagság adatsort az 1901-2013-as idõszakra. pl. hófoltos napoknál eredeti vs. javított: Link
Halmozottan nagyobb a probléma a hóméréssel, mint a csapadékkal. Pedig utóbbi se semmi. Szeles helyen havat Hellmann mérõvel és hókereszttel is csak nagy aláméréssel mérünk. Szélgallér javítana ezen egy kicsit, de azt itthon szinte sehol nem használunk.
Tegnapi példának itt Máza és Váralja. Alapesetben mindig egyformát, vagy inkább egy kicsivel Máza mér több csapadékot és havat is. Tegnap délelõtt még erõs szél fújt, ami minket nem érintett a völgy alján, de a mázai állomás már eléggé kiemelkedik a völgybõl a domboldalon, hogy ott ennek legyen jelentõsége. Tegnap délelõtt egészen biztosan a szelesebb idõ miatt, délben Mázán addig néhány mm-rel kevesebb csapadék esett és néhány cm-rel kevesebb volt a hóvastagság is. Délután legyengült a szél és onnan kezdve végig egyforma ütemben nõtt a hóvastagság és a csapadékösszegben se volt már eltérés. Mi lett volna, ha lenne egy település valamelyik közeli kopasz dombon és egy állomás rajta. Mért volna ma reggel 13 mm csapadékot 15 centi hóval, és akkor most mi a helyzet? Õ mért volna alá vagy esetleg én fölé? Vagy inkább csak mindenki jól mér és mindezeket a jelentõs eltéréseket a mérések problémája és a környezet adottsága alakítja úgy, ahogy.

Ezért van az, hogy a hírportálok (tudjuk milyenek, de ettõl függetlenül) nem a hivatalos adatokat közlik hanem a társoldalét mint tényszerû adatokat. Egyébként minden évben ez visszatérõ téma

Nem az észlelõket szidom neviccelj, én észlelõ lennék biztos én is megszenvedném a hóvastagság mérést, nem egyszerû feladat!
Csak bosszantó, hogy nem lehet megoldani, persze ezért nem a mérést végzõ a hibás, mert ahol pont a háza van ott összerakja és akkor 30 centit mér, ha nyíltabb helyen lakik akkor meg 4-et.
Friss képek a mosó mellõl Link Link Link Link
Ha lenne az udvarom, biztos nem itt mérném!

Remélem nem rám gondoltál, a méréseket nem végzõk kapcsán, mert félreérthetõ. Egyébként negyven éve méregetek (Eleinte Cseszneken, most Pápán is) hõmérsékletet,csapadékot és havat is. Éghajlattant és meteorológiát Szegeden még Péczelynél hallgattam és nála kezdem írni a Bakony csapadékviszonyairól a diplomamunkámat 1984-85-ben.Dolgoztam a jégesõelhárításnál is egy-két évet Pécsen 1989-es megszûnéséig.Utána csak idõszakosan méregettem, errõl a vonalról letértem, csak a metnet miatt lettem szorgalmasabb adatgyûjtõ (éghajlati napló) 2006-tól. Elhiheted, hogy nehéz megvezetni, bár még 2004-ben másfél évtized kihagyás után megvezettek a globális felmelegedéssel. Azt hittem, hogy a tudomány korrekt s ez az elmélet megalapozott. Itt a metneten kijózanítottak az akkori "nagy öregek", hogy ez nem éppen egy megalapozott elmélet. Sok adok kapok után beláttam, hogy 1-2 évtizedes tendencián alapuló eltérések még nem nevezhetõk éghajlatváltozásnak. Péczely sem fogalmazott az éghajlatról konkrétan, hogy hány év kell ennek megismeréséhez (több évtizedet írt), szerintem 20-30 év sem elég.
Tehát az, hogy Pécs-Pogány 5,8 mm csapadékot mért 24 óra alatt és ebbõl lett 11 centi hó és pár km-re ettõl megbénuljon egy nagyváros közlekedése enyhén szólva hihetetlen. Van aki 30 centi havat és 30 mm csapadékot is mért a közelben, ez pl. szerintem 100%-ban igaz. Ha a reptéren teljesen pontosan mértek (kézzel ? automata ?) akkor nem tudom hol a hiba, de nem fogok odautazni, hogy megnézzem.

Teljes mértékben egyetértek veled. Nálam ha hófúvás van, ami szinte mindig van jelentõsebb havazásnál nem egyszerû hóvastagságot mérni. Ilyen 10 mérés átlaga helyett 40 mérés átlagát írom be. Szerintem ezzel mindegyik csapadékmérõ állomás így van. Mindenki megteszi a lehetõ legtöbbet a pontosságért.

Nagykanizsán nincs hóvastagság mérés. Sajnos nagyon nehéz olyan elkötelezett embereket találni, akik naponta 06:45-kor mérnek, az adatokat 7-kor felteszik a MET-ÉSZ-re, vagy ugyanekkor várják a telefont a Szolgálattól.
Hétfõtõl megpróbáljuk Barcs állomást is bekapcsolni a gyûjtésbe, mert kellene a hó adat.

A hóvastagság mérés nagyon nehéz. Ezért nem is értem a megfogalmazott kritikákat. Te is láttad, hogy egy adott (nem is fúvásos) helyen 7 cm az eltérés. Egy nyílt repülõtéren sosem lesz olyan hóadat, mint egy zárt, épültekkel, növényekkel körülvett udvaron. Azt sem értem, hogy az is baj, ha zárt helyen mér az OMSZ, az is ha nyílt helyen.

Bakonyvárnak jelezném, és egyúttal Dávid kollégával (Zivipötty)egyetértve, hogy egészen más a mérésekrõl elméletben beszélni és kritizálni, mint valós méréseket végezni. Az OMSZ csapadékmérõ hálózata nyitva áll mindenki elõtt, aki teljesíti a méréshez szükséges feltételeket. A társadalmi csapadékmérõ hálózat adata egyenértékû bármely fõállomáséval.

Nagyon nehéz úgy hóvastagság adatot beírni amikor a hóréteg 1 és 30 cm között változik egy hófúvás után. Az észlelõk többsége minden tõle telhetõt megtesz a legpontosabb mérésekért és nagyon rosszul esik, amikor mérést nem végzõk, gyakorlatilag lehülyézik.

Tájékoztatásul: Letenye 10 cm, Lenti 3 cm, a met.hu hójelentésben a két település fel lett cserélve, véletlenül rossz állomáshoz ütöttük be az adatot, kb. 30 perc múlva javul a hójelentésben is. (Mentségünkre legyen, hogy a két állomás közvetlen egymás mellett van a listában, így lehet a félrekattintás gyûjtéskor.) Letenye nagyon buckás, így a mért adat fenntartásokkal kezelendõ, jelezte az észlelõnk.