Időjárási visszatekintő

A 2010-ES rekord csapadékos év után zsinórban 3 aszályos,2011-ben meleg,2012 és 2013-ban forró nyarat tapasztalhattunk,elõbbi a 3. ,utóbbi a 10. legmelegebb lett az 1901 óta folyó mérések kezdetétõl.

DE!Az is fontos,hogy az aszály milyen idõjárási körülmények között üt be.

2011 szerencsés volt,mert igaz,hogy egész éven át kitartott az aszály,viszont a 2010-es rekord csapadékos év után annyi belvíz halmozódott fel,hogy csak június végére tûnt el mindenhol a belvíz,aztán jött egy viszonylag csapadékos július-fõleg északon és nyugaton,utána már csak az aszályos augusztust kellett átvészelni,aztán szeptembertõl lassan jött a hûvösebb idpõ+rövidülõ nappalok+több harmat,a vegetáció is lassan-lassan csengedezett le a novemberi teljes csapaékhiány a folyók vízállásán erõsen megmutatkozott-Tisza felsõ szakaszán száraz lábbal át lehetett kelni-mégis a tartósan borús,ködös idõben a talaj felsõ rétege nedves maradt.

2012-ben szeptemberig tartott az aszály,és tetemes 450 milliárd Ft-os kárt okozott a mezõgazdaságnak,+az áprilisi és májusi fagykárok is hozzávéve 500 mrd.Ft közeli kárt okoztak.
2012-ben a nagy nyári aszály egy száraz nyár,száraz õsz,száraz tél,majd száraz tavasz után következett,tehát a legszerencsétlenebb együttállások okozták eme sok kárt.

2013-ban megint szerencsésebb volt a helyzet,mert 2012 októbertõl-2013 április elejéig egy rendkívül csapadékos idõszakot éltünk-tél mérések kezdete óta a 2 .legcsapadékosabb,míg 2013 elsõ negyede a legcsapadékosabb volt.
De május,júniusban jöttek a hidegcseppek,elég nagy területen jelentõs csapadékkal,majd a július,augusztusi 2 hónapos forró,aszályos idõszak nem bírt nagy károkat okozni a mezõgazdaságban,mert volt tartalék.

Idén 2014 nyara elõtt vegyes szituáció van,hiszen egy átlag körüli csapadékú õszt,majd egy átlagnál szárazabb telet hagytunk magunk mögött,majd a 2014-es tavasz szárazról-csapadékosra fordult-március igen száraz,április átlag közeli alulról súrolva,májusról pedig már most a hónap közepén kijelenthetjük,hogy csapadékosabb lesz az átlagnál.

Az utóbbi bõ fél évet vizsgálva a kilátások az esetleges nagy nyári aszályra nem túl jók,de nem is olyan rosszak,amolyan köztes állapot.

Fontos még megjegyezni az ország csernozjom talajú területeinek jótékony hatásait is-jól beszívja a vizet,és sokáig tárolja,egyenletesen ellátva a növényeket vízzel.

Jómagam is tapasztaltam 2013-ban,hogy a július 8.-tól augusztus 25.-ig tartó kereken 7 hétig tartó aszály,mikor 7 hét alatt 10,8 mm csapadék hullott,nem okozott különösebb károkat a növényzetben,erdõkben,földeken felém.

Az a helyzet, hogy a mostani csapadékos április-május Link oda hat szerintem, hogy az idén egy múltévi, vagy két évvel ezelõtti meleg nyár nem csinál olyan aszályt már.
A talaj tele vízzel, igaz, a keleti országrészben csak a felsõ rétegek, alul hiány van.
Ha most nem esik egy hónapig semmi, a fák akkor is átvészelik felénk.
Mondjuk a szántóföldi kultúrák lehet hogy nem.
Fene sem tudja, egy meleg nyár az Alföldön azért okozhat galibát, de csak nem lesz a 4. száraz és meleg nyár zsinórban.
Persze miért ne lehetne, én abban bízok, hogy a Dunántúlon idén aszálykár nem nagyon lesz.
Ha ilyen csapadékos április-május után mégis lesz, akkor....sóhaj!

Országos átlagban 2011-12-13-ban a május-szeptember idõszak egyértelmûen szárazabb volt az átlagosnál (%-ban) kifejezve, bár voltak olyan területek ezekben a hónapokban is, amelyek nem szenvedtek csapadékhiányban, ebben az egy-egy kis térségben a komolyabb aszálykár is elmaradt természetesen.

Egy tuti recept a nyári csapadékhiányra, 2013 júliusából: Link A sokat emlegetett 1961-90 közötti periódusban ritka volt a nyári félévben az Azori-anticiklon ilyen mérvû megerõsödése, egészen Angliáig való terjeszkedése. Ha egy ilyen helyzet kialakul, akkor az északnyugati frontok többsége az északra húzódó ciklonpályák miatt csak éppen súrol minket, szárító szélen és egy-két magasszintû felhõn kívül nálunk semmi érdemit nem okoz.

Idén a masszívabb blokkoló anticiklonok már jóideje inkább a kontinens felett, Skandináviában, vagy éppen a kelet-európai síkságon alakulnak ki, mely lehetõvé teszi a vissza-visszatérõ alacsonynyomású helyzetek kialakulását nálunk, ráadásul egy-két esetben az óceán felõl érkezõ légtömegek is elérhetnek minket.

Ismét ezt jelzi elõre a GFS 192 órán belül: Link Az ilyen helyzetekre való hajlam "makacssága" miatt én idénre nem várnék száraz nyarat.

"Én elképzelhetetlennek tartom,hogy a most lezáruló csapadékosabb idõszak után másfél hónap szárazság jöjjön..." Link

Az hogy te mit tartassz elképzelhetetlennek, és mit vizionálsz az csak egy dolog. Valóban elég szép talajnedvességgel várhatjuk a nyári idõszakot, de a leglényegibb , felsõ 30 centis réteg nedvességtartalma nagyon hamar offolódhat. Fikció: Keleties közpentú AC , keleties szárító szelek , nyári melegek, egy - egy hõzivatar, ami el is lobban, nem tud kellõen hasznosulni. Pár hét és aszálytól hangos a fórum, persze lesz aki lobogtatja a statisztikát, hogy kérem volt esõ, nem, vagy alig maradunk el a sokévi átlagtól.... de ez a természetet nem fogja meghatni, mert az elpárolgás/ talajnedvesség ettõl iszonyatosan deficites lenne.

Medárd?
Mi különbség van a múlt novemberi nagyobb csapadék, a februári nagyobb csapadék, az elmúlt 1,5 hónap bõ csapadéka, és a Medárd között?
A Medárd korszaka lejárt, teljesen esetleges hogy a Medárd idõszakára esik-e egy anticiklonos idõszak, vagy egy beragadó ciklon.
2010-ben csapadék maximumrekord, 2011-ben csapadék minimumrekord volt!
Senki sem tartotta elképzelhetõnek, hogy egy csapadék maximumrekord utáni évben csapadék minimumrekord legyen.
Mégis lett!
Ha ez a beragadó ciklon ami most volt, ez Medárd-ra esik, mindenki mondogatná, hogy medárdi esõk vannak.
Ha Medárdkor esik akkor az medárdi esõ, ha nem, akkor csak simán esõ.
A Medárd a "régi" klíma mellett volt jellemzõ, amikor a szárazföld elõbb melegedett, mint az óceán, így egy aktív ciklonos idõszak indult meg jellemzõen június elsõ felében.
De véleményem szerint ez a nyugati irányításosabb, zonálisabb idõszaknak volt a jellemzõje, a meridionális idõszakban teljesen estleges a dolog.

Én elképzelhetetlennek tartom,hogy a most lezáruló csapadékosabb idõszak után másfél hónap szárazság jöjjön,már csak azért sem,mert itt van a Medárd körüli idõszak,és pláne azért nem,mert a szárazabb idõ néhány napig tarthat,és jövõ hét péntektõl ismét egyre nagyobb eséllyel alakulhatnak ki záporok-zivatarok,ami már sokadik futás óta stabilan látszik.
Lokálisan persze lehetnek szárazabb területek az országban,de nem az aszály lesz/lehet a jellemzõ a következõ másfél hónap során.
Sokkal inkább el tudok képzelni a szokásos idõpontban,július,augusztusban aszályt,ha szerencsénk lesz megússzuk a nyári csúcs idõszakot 2 hét aszállyal,ha nem 2011-2012-2013-hoz hasonlóan idén is 1-2 hónapig tarthat az aszály,hõhullámokkal megspékelve.

Meg az évezred telét is meg az évszázad nyarát is hiába várják!
A június illetõen amennyiben helyes a megfigyelésem, és folytatódik a sorminta: november csapadékos (nyugaton 150-190 mm), december-január közepéig száraz (10-20 mm), január közepétõl február végéig csapadékos (nyugat 150 mm), február végétõl április elejéig száraz, majd április 5-ével indult a csapadékos blokk, ami lehet, hogy most ezzel a jövõ heti meleggel és elõoldallal véget ér....akkor 1,5 hónap szárazság veszi kezdetét, mint ahogy a december-január közepe és a február végétõl április elejéig tartó 1,5 hónap volt.
Így a június lehet hogy száraz lesz, és nyilván meleg.
1,5 hónap szorulás, 1,5 hónap hasmenés.
A nyári félév egyébként szárazabb lett?
Az elmúlt években jellemzõen a téli félév volt csapadékosabb és a nyári szárazabb nem?

Májusi integrált vízháztartási tájékoztató és elõrejelzés: Link