Időjárási visszatekintő

Valóban nem a februárokról, hanem az éves középhõmérsékletrõl volt szó.

Átlagokat tekintve lehet. De az 1929 februárnál nem volt hidegebb a 20. században, abszolút értelemben.

Pedig reménykedtem, hogy megvan ez valahol a Zinternetten havi lebontásban Szép munka!

Én. NOAA az adatok forrása.

A térképeket te csináltad, vagy a NOAA?

Érdekes idõjárás volt abban az idõben. Egy nemrégi elõadásomban ki is tértem egy-két akkori szélsõségre: Link Link Link Link

A szegedi városhatás kb. +0,5-1,0°C között tesz hozzá az értékekhez.
1940 könnyen lehet, hogy az utóbbi 200 év leghidegebb éve volt. Ami érdekes, hogy egy olyan idõszakban, amikor a környezõ évtizedekhez képest többnyire kissé melegebb évek voltak túlsúlyban.
Furcsa egybeesés, hasonlóság van a legutóbbi 4 évszázad 40. évei között. Mindegyik jóval hidegebb volt/lehetett az átlagosnál. 1940 a XX. század leghidegebb éve volt, 1840 az adataim szerint a XIX. század második leghidegebb éve, 1740 lehet, hogy a legutóbbi fél évezred leghidegebb éve, 1640 is az évszázad (XVII.) hidegebb évei közé tartozhatott. 1540-nel más a helyzet, az valószínûleg az utóbbi 500 év legmelegebb éve volt.

Illetve még egy kérdés: azokban az 1920-1950-es években jellemzõen milyen középhõmérsékletek mellett zajlottak ezek a durván szélsõséges évek?
Persze a mérési helyek változása beleszól, erõsen beleszól a kérdésbe, illetve a válaszba!
A szegedi állomást nézve elég magas közepek voltak abban az idõszakban, rendre 11-12 fokos közepek voltak, míg az 1960-1990 közötti idõszakban 10-11 fok közöttiek inkább.
Tehát átlagban bõ egy fokkal volt melegebb az 1920-1950, mint az 1960-1990.
Persze itt jön be az a dolog, hogy 1950 elõtt a városban meg kitudja hol a jó úristenbe mértek!
Ezért nem lehet korrekt éghajlattani kutatást végezni ezekbõl a hányaveti adatokból meg állomásokból!

Hát a szupercella meg a tornádó sem biztos, hogy kevesebb volt!

Ugyanolyan típusú idõjárás volt abban a 30-35 évben, mint ami most tart 20 éve.
Ha van egy kis idõd, megnéznéd nekem, hogy azt az 1920-1950 közötti idõszakot megelõzõ 30-35 évben milyen típusú idõjárás volt?!
Kevésbé szélsõséges, kiegyenlítettebb volt, mint amilyen az 1960-1990 közötti 30 év?
Mert nagyon látványosan ékelõdik be az 1960-1990 közötti kiegyenlítettebb, zonálisabb, nyugati áramlásosabb a két említett szélsõséges idõszak közé.
És amennyiben az 1920-1950 közötti idõszakot megelõzõ 30-35 év is kiegyenlítettebb, kevésbé szélsõséges volt, akkor asszem felfedeztem valamit!

Így igaz, ahogy azt sokszor kitárgyaltuk már, a feljegyzések szerint bizony az 1920-1950 (sõt, 1960-at mondanék igazából) közötti idõszak volt csak igazán szélsõséges. Nem tudom, sokan (pl.média) manapság mit szólnának hozzá, ha olyan viszonyok uralkodnának, mint akkoriban...
Egyik nyáron 39-40 fok, utána télen 40-50 zord nap meg -8 fokos havi közepek síkvidéken 50-100 cm-es hótakaróval, és ez többször is megismétlõdve. Jó, lehet, hogy a szupercella meg a tornádó kevesebb volt , de nagyon érdekes idõjárás uralkodott akkoriban, az tény.

Rég jelentkeztem már egy kis visszatekintõ érdekességgel, úgyhogy ha már tél van és hideg, utazzunk hát vissza pár sor erejéig az 1940-es évbe!

Ebbõl a nevezetes esztendõbõl alább láthatók hazánk egyes állomásainak éves középhõmérsékletei.
(Az adatok a homogenizációs eljárás nélkül, az eredeti formájukban kerülnek közlésre, vagyis a napi háromszori mérésbõl korrekcióval áll elõ a 24 órás, valódi közép.)

Mosonmagyaróvár: 7,6
Sopron: 7,5
Szombathely: 7,4
Pápa: 8,2
Gyõr: 8,2
Veszprém: 7,5
Balatonkenese: 8,4
Balatonfüred: 8,3
Siófok: 9,3
Keszthely: 8,2
Zalaegerszeg: 7,8
Nagykanizsa: 8,0
Barcs: 8,4
Kaposvár: 8,3
Pécs: 9,0
Hõgyész: 8,1
Székesfehérvár: 8,0
Alcsút: 7,4
Bánhida: 7,6
Pannonhalma: 7,8
Esztergom: 8,1
Budapest: 8,7
Sõregpuszta: 7,7
Kunszentmiklós: 8,1
Kecskemét: 7,8
Kalocsa: 8,4
Baja: 8,4
Szeged: 8,7
Gödöllõ: 6,8
Salgótarján: 6,5
Parádfürdõ: 6,4
Kompolt: 7,6
Eger: 7,4
Tarcal: 7,8
Mátészalka: 7,1
Nyíregyháza: 7,1
Tiszaörs: 7,5
Debrecen: 7,5
Szerep: 8,1
Kenderes: 7,8
Túrkeve: 7,5
Békéscsaba: 8,2
Orosháza: 9,2
Mezõhegyes: 8,3

Nem semmi, fõleg így manapság, a 10-12 fokos éves közepek korában...
Mindez országosan jellemzõen mintegy 1,7-2,5 °C-os negatív anomáliát jelentett (természetesen az akkoriban érvényes 30 éves normálátlaghoz képest), ami éves szinten óriási szám.

Talán nem túlzás, területi átlagban a 20. század leghidegebb éve volt 1940.
És hogy ez miként állt össze? Az egyes hónapokat tekintve az átlagos országos havi középhõmérsékleti anomáliák a következõk voltak:
január: -7, -8 °C
február: -5, -8 °C
március: -2, -5 °C
április: 0, +1 °C
május: -1, -2 °C
június: 0 °C
július: 0, -1 °C
augusztus: -2, -3 °C
szeptember: 0 °C
október: 0, -1 °C
november: +2, +3 °C
december: -5, -6 °C

A három téli hónap brutálisan hideg volt ebben az évben (a három hónap átlaga -6, -7 °C-os anomália!!!), de a március és az augusztus sem volt éppen meleg. Május ehhez képest "csak" mérsékelten hûvösnek adódott, április, június, július, szeptember és október pedig nagyjából kijött átlagosra. A megszokottnál számottevõen melegebb hónap csak egyetlen egy volt ebben az évben: november +2, +3 °C-os anomáliája igencsak kiugró érték ebben a szûk esztendõben.