Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Nyilván a belterületi mérések esetében is ki lehetne alakítani, egy hivatalos állomást. Tegyük fel nagyobb nyílt terepen. Park mondjuk Vagy egy nagyobb zöldterületen. Nyilván nem ara gondoltam, hogy tegyük ki a párkányra a szenzort a 10. emeleten.
Pl: Nyíregyházán semmit nem mér az OMSZ. Csak 25 km.re lévõ Napkori állomás adatai vannak feltüntetve Nyíregyháziként. Hozzá teszem a Napkori állomás egy dombon található. Téli hótakarós kisugárzásos fagy esetén bõdületesen magasabb minimumok vannak ott. (5 fokokkal) Semmi értelme Nyíregyházi adatként feltüntetni, mert így csak fals adat. Mármint nekem nem fals, de az ország többi része azt hiszi h Nyíregyházán nincs is annyira hideg.
Na meg ugyanez a helyzet sok OMSZ állomással mint itt. Máshol mért érték van feltüntetve megyeszékhelyinek.
Pl: Nyíregyházán semmit nem mér az OMSZ. Csak 25 km.re lévõ Napkori állomás adatai vannak feltüntetve Nyíregyháziként. Hozzá teszem a Napkori állomás egy dombon található. Téli hótakarós kisugárzásos fagy esetén bõdületesen magasabb minimumok vannak ott. (5 fokokkal) Semmi értelme Nyíregyházi adatként feltüntetni, mert így csak fals adat. Mármint nekem nem fals, de az ország többi része azt hiszi h Nyíregyházán nincs is annyira hideg.
Na meg ugyanez a helyzet sok OMSZ állomással mint itt. Máshol mért érték van feltüntetve megyeszékhelyinek.
Te most viccelsz?
Olivér kérdése az volt, hogy a szegedi és a kikindai szélsebesség adat közti különbség lehet-e a két állomás eltérõ (külterület-belterület) környezete miatt?!
A hõmérsékletre is vonatkozik, de akkor nem a városban kellene mérni, hanem a nappaliban, mivel ott lakunk, nem kint az udvaron.
A városban mért hõmérsékletek valóban fontosak, mivel ott élünk, csak ha Sopron, Gyõr, Tatabánya, Budapest, Salgótarján, Ózd, Miskolc és Záhony állomásait betesszük a polgármesteri hivatal ablaka elé, és 1-2 fokkal magasabb közepet mérnek, mint a többi állomás, akkor ne könyveljük el az északi országrészt melegebbnek.
Vagy fordítva, mint ahogy történt, Pécsen és Szegeden sokáig mértek belvárosban, ki is jött hogy mennyivel melegebb ott a klíma, külön izotermavonalakat is kaptak az érintett vidékek Link
Itt is a térképen legmelegebb Szeged és Budapest Link , 2014-es tavasz középhõmérséklete.
A városi méréseket egyáltalán nem lenne szabad országos klímalírások, térképek szerkesztésekor felhasználni, mivel nem természetes, hanem mesterséges légköri viszonyokat képeznek le.
Például vegyük a mostani esetet, Pécsen a városban 5 fok volt, körbe meg mindenhol 1-2.
Egy 170 000-es, speciális fekvésû város hótakarós napjait hasonlítani például Szentgotthárdéhoz, ahogy egy 310 méter magas pontos egy fenyveserdõ közepében mérnek?
Pécsen a mérések alacsonyabb tszf. magasságban voltak, város, déli oldal, kevesebb is esett, elõbb is olvadt, mint a fenyvesben.
És így tovább a napfény, szél és egyéb adatoknál is a környezet és a fekvés sokkal jobban befolyásoló tényezõ, mint azt korábban gondolták.
Olivér kérdése az volt, hogy a szegedi és a kikindai szélsebesség adat közti különbség lehet-e a két állomás eltérõ (külterület-belterület) környezete miatt?!
A hõmérsékletre is vonatkozik, de akkor nem a városban kellene mérni, hanem a nappaliban, mivel ott lakunk, nem kint az udvaron.
A városban mért hõmérsékletek valóban fontosak, mivel ott élünk, csak ha Sopron, Gyõr, Tatabánya, Budapest, Salgótarján, Ózd, Miskolc és Záhony állomásait betesszük a polgármesteri hivatal ablaka elé, és 1-2 fokkal magasabb közepet mérnek, mint a többi állomás, akkor ne könyveljük el az északi országrészt melegebbnek.
Vagy fordítva, mint ahogy történt, Pécsen és Szegeden sokáig mértek belvárosban, ki is jött hogy mennyivel melegebb ott a klíma, külön izotermavonalakat is kaptak az érintett vidékek Link
Itt is a térképen legmelegebb Szeged és Budapest Link , 2014-es tavasz középhõmérséklete.
A városi méréseket egyáltalán nem lenne szabad országos klímalírások, térképek szerkesztésekor felhasználni, mivel nem természetes, hanem mesterséges légköri viszonyokat képeznek le.
Például vegyük a mostani esetet, Pécsen a városban 5 fok volt, körbe meg mindenhol 1-2.
Egy 170 000-es, speciális fekvésû város hótakarós napjait hasonlítani például Szentgotthárdéhoz, ahogy egy 310 méter magas pontos egy fenyveserdõ közepében mérnek?
Pécsen a mérések alacsonyabb tszf. magasságban voltak, város, déli oldal, kevesebb is esett, elõbb is olvadt, mint a fenyvesben.
És így tovább a napfény, szél és egyéb adatoknál is a környezet és a fekvés sokkal jobban befolyásoló tényezõ, mint azt korábban gondolták.
Az biztos, csak kérdéses, hogy a mérési adata használható-e valamire? Esetleg némi korrigálás után, vagy még úgy sem? Ha egy zárt szobában helyezed el a szélmérõt, vagy a hõmérõt, hiába annyi ott a szélsebesség, hõmérséklet, amit mérsz, nem sok mindenre használhatók a mérési adataid.
Attól még a városban annyi km/h szél van amennyit mérnek. Ott akkora szél van így annyit mér. Nem lakhatunk föld alatti bunkerekben, hogy a szél sebessége ne változzon. Ugyanígy a hõmérsékletre is vonatkozik.
Látom, Nano megelõzött, de beírom én is.
Nem garantált, hogy lehetetlen, de meglehetõsen nehéz befolyásolás mentes városi területet találni. Van néhány probléma a belterületi mérésekkel. Belterületen nem csak a hõmérsélet mérés torz (Floo foglalkozott eleget a lokális dolgokkal), a szélsebesség és szélirány mérése is többlethibákkal terhelt. Én csak a víz áramlásával foglalkoztam, foglalkozok, de a probléma a levegõ áramlásánál is meglehetõsen hasonló. Most ne beszéljünk egy közeli épület közvetlen hatásáról, szélárnyékáról, stb.
A terep "érdessége": Épületek, tereptágyak, fák, stb. A nagyobb "érdesség" csökkenti a terep közeli áramlás sebességét. A tereptárgyak, fák, stb. akadályok az áramlás útjában, az áramlásban iránytörések, turbulnciák keletkeznek, ami energia veszteséget jelent. Ez hathat a 10 m magasan elhelyezett szélmérõ magasságában is. A másik probléma az épületek elhelyezkedésének szabályossága. Az utcák szélcsatorna rendszert jelentenek, megváltoztatják az áramlás irányát is és a szélsebességet is.
Nem garantált, hogy lehetetlen, de meglehetõsen nehéz befolyásolás mentes városi területet találni. Van néhány probléma a belterületi mérésekkel. Belterületen nem csak a hõmérsélet mérés torz (Floo foglalkozott eleget a lokális dolgokkal), a szélsebesség és szélirány mérése is többlethibákkal terhelt. Én csak a víz áramlásával foglalkoztam, foglalkozok, de a probléma a levegõ áramlásánál is meglehetõsen hasonló. Most ne beszéljünk egy közeli épület közvetlen hatásáról, szélárnyékáról, stb.
A terep "érdessége": Épületek, tereptágyak, fák, stb. A nagyobb "érdesség" csökkenti a terep közeli áramlás sebességét. A tereptárgyak, fák, stb. akadályok az áramlás útjában, az áramlásban iránytörések, turbulnciák keletkeznek, ami energia veszteséget jelent. Ez hathat a 10 m magasan elhelyezett szélmérõ magasságában is. A másik probléma az épületek elhelyezkedésének szabályossága. Az utcák szélcsatorna rendszert jelentenek, megváltoztatják az áramlás irányát is és a szélsebességet is.
Azért hidd el lehet olyan területet találni még belterületen is, ahol nincs zavaró tényezõ, és nem kell hozzá ledózerolni 1 km-eres körzetben mindent.
Ez nem igaz!
A szélmérõ 10 méteren van.
Szerinted melyik az a belterület városban, ahol nincs zavaró tényezõ 10 méteren?
Sõt, elég ha 7-8 méter magasan van zavaró tényezõ, már az is befolyásolja a szelet.
Családi házunk van, biztos van 7-8 méter magas.
Pedig csak egy sima családi ház.
Persze nem tudom Kikinda melyik részén van a meteorológiai állomás.
Olivér, tudnál fényképet keresni róla, vagy térképen megmutatni, hogy hol van pontosan az állomás?
Persze ettõl függetlenül lehet, hogy a szélcsatornában való elhelyezkedés is számít, de ha belterületen van, akkor biztos hogy befolyásolja a szelet.
A szegedi állomás kint van teljesen nyílt, sík helyen, na ott biztosan nem módosít semmi semmit.
Ahhoz képest már egy falu házai között is változik a szél ereje.
A szélmérõ 10 méteren van.
Szerinted melyik az a belterület városban, ahol nincs zavaró tényezõ 10 méteren?
Sõt, elég ha 7-8 méter magasan van zavaró tényezõ, már az is befolyásolja a szelet.
Családi házunk van, biztos van 7-8 méter magas.
Pedig csak egy sima családi ház.
Persze nem tudom Kikinda melyik részén van a meteorológiai állomás.
Olivér, tudnál fényképet keresni róla, vagy térképen megmutatni, hogy hol van pontosan az állomás?
Persze ettõl függetlenül lehet, hogy a szélcsatornában való elhelyezkedés is számít, de ha belterületen van, akkor biztos hogy befolyásolja a szelet.
A szegedi állomás kint van teljesen nyílt, sík helyen, na ott biztosan nem módosít semmi semmit.
Ahhoz képest már egy falu házai között is változik a szél ereje.
Mennyit zavarhat be szélsebesség mérésnél az h városban van az állomás és nem külterületen? Tegyük fel h nincsenek nagyobb épületek a városi állomás közelében. A kikindai állomás folyamatosan kevesebbet mér most mint a szegedi, Szegeden már 60 km/h feletti lökések vannak, Kikindán meg csak nem rég lépték túl az 50 et, 54 km/h volt legutóbb, de eddig folyamatosan kb 10 km/h ás lemaradásban volt Kikinda. Nagyjából egyeznie kellene mivel nincs messze két állomás egymástól 40-45 km körül és egy vonalban is vannak nagyjából, még itt erõsebbnek is kellene lennie szélnek mível a dk i szél mindig erõsebb erre.