Metnet találkozók

Ha rendesen be van takarva falevéllel akkor akár igen, sõt Robi mesélte, hogy volt rá példa, hogy augusztusban hógolyóztak a szülei, nagyszülei ( nem akarok hülyeséget mondani, szóval az ismerõsei).

Egyébként nem jellemzõ, mert nyáron rendesen együtt mozog a nappali hõmérséklet a többi hegyvidéki hõmérséklettel, azonban májusig, júniusig, ha hûvös a tavasz akkor simán megmaradhat, volt már rá példa, ilyenkor még segít is a hó hûtõ hatása.

És az nem eshet meg hogy a télen leesett hó abban a töbörben júniusig megmarad?

Bizony, és még valami, a hõingás, ami ezeknek a töbröknek a jellegzetessége, óriási, akár 30-35 fok is lehet egy nap.
A töbör nagyobb "testvére" a polje, nálunk nincs,de a magas hegységekben van. Pl Alpok, bemértek már -50, -56 fokot is. Ezek nagyobb kiterjedésûek, mélyebbek és magasabban helyezkednek el. Kialakulásuk karszt rendszerhez köthetõ, többnyire suvadással jön létre, mintegy víznyelõként mûködik, ezekbõl lehet zárt és nyílt. A nyíltnál a barlangi hõmérséklet miatt nem hûl le annyira a levegõ mint a zárt rendszerûeknél, ezért érdemes az utóbbit keresni. Pl Idén januárba Robiék bemértek -29,9°C-ot. Egy Szlovén-alpi poljében -49 fokot regisztráltak januárban, szintén amatõr meteorológusok.

Egyébként a 60-as években is volt nálunk a Bükk-fennsíkon töbör mérés, és bizony júliusban -7,8°C-ot mértek, ha jól emlékszem 61- ben.

Aligha, hiszen a tál alján felmelegedett levegõ akadálytalanul tud emelkedni belõle, mivel a tálon nincsen födõ. Csak a hideg levegõ kerül alul csapdába, mert onnan már nincs lejjebb, mint sok esetben máskor, máshol.

De ha a gondolatmenetetdet görgetem tovább, akkor ha nappal besüt oda a nap akkor meg nagyon felmehet benne a hõmérséklet és a páratartalom is magasabb lehet ott mint a sík területen, hiszen nappal úgy mûködhet mint egy befõttesüveg.

Pontosan!

Dehogy.
Képzelj el egy 100-200 m átmérõjû, 20-30 m mély tálat. Nem is szabályos kör, inkább ovális. Napnyugta után, a nagy kisugárzás miatt az erõsen lehûlõ talaj közeli levegõ"lefolyik" a "tál" aljára. Mivel az egyébként is gyenge szél nem tud a "tálunk" aljában semmiféle légmozgást létrehozni, a hajnali órákra több fokkal jobban lehûl az alul lévõ levegõ, mint a környezõ sík területen. Ha jól tudom, ez a különbség derült idõben a legnagyobb, felhõs, vagy borult égbolt alatt nincs ekkora különbség. Nappal pedig semmi nem indokolja az erõsebb lehûlést, hiszen oda is besüt a Nap. A legnagyobb bajom az egyébként, hogy én is csak sejtem ezt az egészet, sajnos nem volt idõm odafigyelni Kerekrobi paloznaki elõadására. Illetve csak remélni merem, hogy nem írtam semmi ostobaságot az imént.

Egy esetben lenne halvány sansz a reggelre kialakuló hideg légtó "túlélésére", ha egyáltalán nem sütne be a nap. De a "mi töbrünkbe" sajna besüt...

...ja és a szinte szélcsend egész nap...

Igen én is várom már a beszámolót mert nagyon érdekel a téma. Ezek szerint az is elõfordulhat, hogy még nappal is fagy van ilyenkor ott?

Köszi Usrin, köszi Taki. Nagyon tetszik ez nekem. Sosem gondoltam volna hogy Magyarországon augusztusban elõfordulhatnak fagyok természetes területen.