Csillagászat és űrkutatás
A 2008 Február 21-ei holdfogyatkozásnál komplett kis házikót használtam! Link.jpg Link Link
Kicsit rozsosak a képek de a lényeg látszik rajtuk.
Ha esetleg valamikor derült idõ lesz -3°C-nál hidegebb akkor fogom a hõsugárzót azt ráirányítom a fényképezõre.
Egy langyos nyári estén viszont megpróbálok egy complete night-ot csinálni. (6 órán át) Amit majd gyakorlok a Perseidákig.
Csak sajna nincs halszem optikám és így kicsi részt látok be az égboltról. Jólenne ha létezne elõtétlencse a Canon SLR géphez mert akkor jóval könnyebben megúsznám a dolgot.
Kicsit rozsosak a képek de a lényeg látszik rajtuk.
Ha esetleg valamikor derült idõ lesz -3°C-nál hidegebb akkor fogom a hõsugárzót azt ráirányítom a fényképezõre.
Egy langyos nyári estén viszont megpróbálok egy complete night-ot csinálni. (6 órán át) Amit majd gyakorlok a Perseidákig.
Csak sajna nincs halszem optikám és így kicsi részt látok be az égboltról. Jólenne ha létezne elõtétlencse a Canon SLR géphez mert akkor jóval könnyebben megúsznám a dolgot.
Nézd meg mit ír a "papírja"; -5°C-ig nem fagy szét, a "külsõ" LCD a legkényesebb szétfagyásra. Javaslom, nagyobb hidegben, több órás használatnál hajszárító (jó a "zsebhajszárító") irányított légsugarával melegítsd a gépet befagyás ellen, persze ügyelve hogy ne nagyon kavarja meg az obi elõtt a levegõt Javaslom még erõsen minuszos túrázás közben bõr+posztóbéléses tokban tartani (fémtokban rosszabb, vastag habszivacs béléssel azért jó), sorozatfotózás közben "kézzel elõmelegített" pamutkesztyût ráhúzni, csak az obi kandikáljon ki
De hosszú órák kellenek a szétfagyáshoz; az érzékelõnek még "jót is tesz", nem lesz "hõzajos", az érzékenyebbeket eleve hûteni kell
De hosszú órák kellenek a szétfagyáshoz; az érzékelõnek még "jót is tesz", nem lesz "hõzajos", az érzékenyebbeket eleve hûteni kell
Próbáld ki a "pajtaajtó" ("barndoor" -Astroman csatolt is leírást amikor felmerült korábban a téma) elvet, igen egyszerû, a óramû Te vagy stopperrel. (Fotó, pici csavar-csavarás, fotó, amíg meg nem unod ) Igen egyszerû, bárki öszeütheti
Én kifogom próbálni a csíkhúzást de itt már két hete borult idõ van. De ha nem lenne borult akkor meg a fényképezõ fagyna szét.
[esõ]
[esõ]
THX Éppen javítgatom (ahogy írtam, ferdén állt a keretben) majd felrakom a képét a Fotoiskolában; azért nem fogja lekõrözni a profi obikat, legfeljebb "utánozza" õket
Óramû: szereltem "fényképezõgép-nyerget" az egyik óramûves tubusra
Félóra: az "õsöreg" F828 szinte egy "célgép", nem lehet obit cserélni, szûrõt se rátenni (minden szûrõ benne van - már amit a tervezõk jónak láttak) és hát csak 30 sec-ig "tud", "B" idõ nincs. A fotókból tudnék csíkot összerakni, de inkább animGIF offolom a fórumot; ami sztem néha nem rossz, a múltkoriban jól megfigyelhetõ volt, a naplemente utáni szürkület világoskék sávja miként követi a Napot és hogy "kúszik utána" a sötétség, a csillagok kék háttere feketére vált Csíkhúzósnál Sarkcsillagra állva tényleg látványosabb lesz a kép
Óramû: szereltem "fényképezõgép-nyerget" az egyik óramûves tubusra
Félóra: az "õsöreg" F828 szinte egy "célgép", nem lehet obit cserélni, szûrõt se rátenni (minden szûrõ benne van - már amit a tervezõk jónak láttak) és hát csak 30 sec-ig "tud", "B" idõ nincs. A fotókból tudnék csíkot összerakni, de inkább animGIF offolom a fórumot; ami sztem néha nem rossz, a múltkoriban jól megfigyelhetõ volt, a naplemente utáni szürkület világoskék sávja miként követi a Napot és hogy "kúszik utána" a sötétség, a csillagok kék háttere feketére vált Csíkhúzósnál Sarkcsillagra állva tényleg látványosabb lesz a kép
Kicsit "barkács-OFF": van egy régi (sokfelé kallódhat) ruszki táskanagyítóm (szidhatjuk, de jó volt az a maga idejében) fából készült, de saját kora szintjén igényesnek is mondható mûbõrbevonat teszi "elfogadhatóvá" a fadobozt ("emberek közé lehet menni" vele "kiröhögés" veszélye nélkül, mûszerdobozra emlékeztet); kofferszerû "csimodan", mérete leginkább a mai táska-kazettákkal vethetõ egybe. Az egész apróra szétszedhetõ és bepakolható a "kufferbe". Ha nem teszem bele a nagyítófejet csak az állványt, simán belefér a 45 centis (ezüstözött óraüveg) tükör és a fényképezõmasina. TÁgasabb, szabad térségben az ember ráteszi fatönkre, kocsitetõre, sima talajra (csak egyenesen, rezgésmentesen álljon, a szél se billegesse) rászereli az élesítést szolgáló tengelyt (amin a nagyítófej mozogna); a nagyítófej helyére vakucsavarral felfogatja a gépet, aláteszi a tükröt, a csillagokra élesít, kinyitja tábori székét vagy beül a kocsiba és indulhat a meteorvadászat távkioldóval pld. vagy sorozatlövéssel. Az éles pontot célszerû már elõzetesen bekalibrálni, de egy-két "helyszini" próbafelvétel sem árt (no ezért is nagyszerû a digifotózás, rögtön látod hogy "mi van")
Most, nappali fényben nézve szemlátomást meg van dõlve a lencse, bár kis mértékben. Este az íróasztalhoz szorítva igyekeztem párhuzamosítani a keret peremével; persze az öntött mûanyag, nem valami finoman esztergályozott obi-foglalat. Nomeg amikor rápattintom az obira, az sem biztos hogy merõleges az optikai tengelyre. Szemre jónak látszott este, de nem vagyok elszállva az energiatakarékostól (hiába 100W-os) megfigyeltem, befolyásolja a látást, pld. a Rubik kocka sárga felülete "kifakul" majdnem fehérnek látszik, nehezebb kitekerni, olykor tévesztek, természetes fényben soha. Napfényben (neonfényben is) élénksárgának látom, energiatakarékos alatt majdnem fehérnek (gondolom olyan spektruma van amit a kocka sárga szinezéke majdnem teljesen elnyel)
Ezek a felvételek az epidiaszkóp lencse negatív tagjával készültek (ami szinte valószerûtlenül "csattra becuppant" a törött de megszigszalagozott mûanyag obi-napellenzõbe - cca. fél évszázad van a napellenzõ-guriga és az õsrégi írásvetítõ objektívfoglalata között - ennyit jelent a betartott szabvány)
A "holt-tér tükröt" vagy egy házilag ezüstözött nagyméretû (kb. 45 cm) kallódó óraüveget valóban ki akarok még próbálni, bár a végcél lehetõleg egy Peleng-obi lesz, a tükör és egy webkamera inkább égképet figyel majd 24h-ban (persze esõben "bevonva") Addig is próbálkozom azzal, ami éppen kézreesik
Azt hiszem ez a kép is optikai-tengely problémás, kicsit meg van dõlve a lencse a foglalatban; abból gondolom hogy a jobb alsó képnegyed szélén is pontszerûek a csillagok, a többi háromnegyed rész szélén kómásak, ebbõl úgy vélem, parányit meg van dõlve a lencse; a képélesítés próbáinak zöme még hátravan, az "éles" csillagok még nem teljesen pontszerûek, el kell találni a pontot, ami végtelenre állítást eredményez. Ez a pont a gép távmérõ skáláját állítgatva a képélesedésig, 0,08-0,09 m között van, kijelzés-változás nélük, egy teljes obi-gyûrû körfordulatban ugrik a szám (a két érték között csak "szemre állítok"); de az LCD-n már nem lehet felmérni a változást csak a kijelzett számérték változásával, ezért még hátra van ez a végsõ élesítési képsorozat az élesítõ gyûrû fokozatos (45°-os) elfordításaival (0,08m-0,09m között 360°-os gyûrûfordulat után ugrik egyet a kijelzett érték) a legjobb képig; ha nem is csodát tenni, de a lehetséges maximumot kicsikarni meteorozáshoz egyszerû eszközzel, öreg géppel, maximálisan amatõr eszközökkel, hogy bárki "leutánozhassa" ha kedve tartja Ez esetben én utánzom Galervin93 kollegát
Halvány meteorokról jut eszembe, a RedSprite-BlueJet elcsípése azért nincs elfelejtve (bocs ez már Légköroptika) de ahhoz már komolyabb eszközök kellenek, "kivárom" DUM SPIRO, SPERO
A "holt-tér tükröt" vagy egy házilag ezüstözött nagyméretû (kb. 45 cm) kallódó óraüveget valóban ki akarok még próbálni, bár a végcél lehetõleg egy Peleng-obi lesz, a tükör és egy webkamera inkább égképet figyel majd 24h-ban (persze esõben "bevonva") Addig is próbálkozom azzal, ami éppen kézreesik
Azt hiszem ez a kép is optikai-tengely problémás, kicsit meg van dõlve a lencse a foglalatban; abból gondolom hogy a jobb alsó képnegyed szélén is pontszerûek a csillagok, a többi háromnegyed rész szélén kómásak, ebbõl úgy vélem, parányit meg van dõlve a lencse; a képélesítés próbáinak zöme még hátravan, az "éles" csillagok még nem teljesen pontszerûek, el kell találni a pontot, ami végtelenre állítást eredményez. Ez a pont a gép távmérõ skáláját állítgatva a képélesedésig, 0,08-0,09 m között van, kijelzés-változás nélük, egy teljes obi-gyûrû körfordulatban ugrik a szám (a két érték között csak "szemre állítok"); de az LCD-n már nem lehet felmérni a változást csak a kijelzett számérték változásával, ezért még hátra van ez a végsõ élesítési képsorozat az élesítõ gyûrû fokozatos (45°-os) elfordításaival (0,08m-0,09m között 360°-os gyûrûfordulat után ugrik egyet a kijelzett érték) a legjobb képig; ha nem is csodát tenni, de a lehetséges maximumot kicsikarni meteorozáshoz egyszerû eszközzel, öreg géppel, maximálisan amatõr eszközökkel, hogy bárki "leutánozhassa" ha kedve tartja Ez esetben én utánzom Galervin93 kollegát
Halvány meteorokról jut eszembe, a RedSprite-BlueJet elcsípése azért nincs elfelejtve (bocs ez már Légköroptika) de ahhoz már komolyabb eszközök kellenek, "kivárom" DUM SPIRO, SPERO
No elkészült a második "hobbi-elõtétlencse" széria, finomodik az elõzõekhez képest; a látómezõ 64°-ról cca. 120°-ra növekedett az Oriontól a Cassiopeia-ig
A világos négyzet az eredetileg 64°-os látószöget jelzi az "elõtétlencsés" 120°-os Link és az obi eredeti látószögében készült 64°-os Link tesztképeken látható csillagok (a Fiastyúkhoz viszonyított) összevetése alapján (1024p redukált képek, F2 ISO200 30sec) Ennyi a kertbe pont elég a fák takarása miatt. Reményeim szerint talán mutatni fogja a fényesebb meteorokat ebben az Ori-Cas körben, ami nem kicsi és pont megfelelõ, mivel a kertben É felé "lentebb" már belevilágít a város (elnyomhatja a meteor fényét), D felé fák és a ház tömege. Ha kimegyek a nyílt mezõre akkor jöhet a "domború-tükrös" 180° megoldás, amit (webes ötlet alapján) régebben ajánlgattam már akinek kedve és lehetõsége van rá. Galervin93 ötletét még finomitanom kell, sok életlen próbafelvétel után kiderült, az optikai eltolódások miatt 0,08m (8 cm) képtávolság körül (8-9 cm között) keletkezik közelítõen éles kép; egy közben (lényegében mintha makróznék, makró üzembe kapcsolva is ki kell próbálnom ugyanezekben a lépésekben fotózva) még további, de már kijelzetlen lépcsõk, mire a távmérõ kijelzett virtuális értéke 0,08m-rõl 0,09m-re ugrik, egy teljes fordulatot kell fordítani a fókuszáló gyûrûn, tehát van még "élesítési tartalék" de sok próbafelvétel kell még hozzá
A világos négyzet az eredetileg 64°-os látószöget jelzi az "elõtétlencsés" 120°-os Link és az obi eredeti látószögében készült 64°-os Link tesztképeken látható csillagok (a Fiastyúkhoz viszonyított) összevetése alapján (1024p redukált képek, F2 ISO200 30sec) Ennyi a kertbe pont elég a fák takarása miatt. Reményeim szerint talán mutatni fogja a fényesebb meteorokat ebben az Ori-Cas körben, ami nem kicsi és pont megfelelõ, mivel a kertben É felé "lentebb" már belevilágít a város (elnyomhatja a meteor fényét), D felé fák és a ház tömege. Ha kimegyek a nyílt mezõre akkor jöhet a "domború-tükrös" 180° megoldás, amit (webes ötlet alapján) régebben ajánlgattam már akinek kedve és lehetõsége van rá. Galervin93 ötletét még finomitanom kell, sok életlen próbafelvétel után kiderült, az optikai eltolódások miatt 0,08m (8 cm) képtávolság körül (8-9 cm között) keletkezik közelítõen éles kép; egy közben (lényegében mintha makróznék, makró üzembe kapcsolva is ki kell próbálnom ugyanezekben a lépésekben fotózva) még további, de már kijelzetlen lépcsõk, mire a távmérõ kijelzett virtuális értéke 0,08m-rõl 0,09m-re ugrik, egy teljes fordulatot kell fordítani a fókuszáló gyûrûn, tehát van még "élesítési tartalék" de sok próbafelvétel kell még hozzá