Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A Te szubjektív hozzáállásodban lehet, hogy azt erõsítik, de objektíven nézve már nem.
Kérlek másold be azt a hozzászólásomat, ahol én azt állítottam, hogy Dél-Zala szubmediterrán!
De megkíméllek a keresés fáradalmaitól, mert én ilyet soha az életben ki nem ejtettem a számon, még csak nem is volt célom. Ugyanúgy hülyeséget írtam volna, mint azok a klímaleírások, amik az említett térségeket szubmediterranizálják, vagy csak simán favorizálják más területekkel szemben.
Mint ahogy írtam korábban, Zala, Somogy, Tolna, Baranya, stb., szó sem volt csak Dél-Zaláról.
Arról, hogy itt bármi is szubmediterrán, arról meg végképp nem, ezt esetleg Te képzelted bele.
Mindig is azt hangoztattam, hogy 600 km-en belül lévõ elképzelt(??) horizontális klímakülönbségeket felül ír néhány 10 méteres függõleges, magassági különbség.
Ja igen, Boldog Névnapot, remélem most már eltalálom!
Indul a nagy zutty sokfelé, ez a legizgalmasabb része, amikor elkezd zuhanni a hõmérséklet.
Kérlek másold be azt a hozzászólásomat, ahol én azt állítottam, hogy Dél-Zala szubmediterrán!
De megkíméllek a keresés fáradalmaitól, mert én ilyet soha az életben ki nem ejtettem a számon, még csak nem is volt célom. Ugyanúgy hülyeséget írtam volna, mint azok a klímaleírások, amik az említett térségeket szubmediterranizálják, vagy csak simán favorizálják más területekkel szemben.
Mint ahogy írtam korábban, Zala, Somogy, Tolna, Baranya, stb., szó sem volt csak Dél-Zaláról.
Arról, hogy itt bármi is szubmediterrán, arról meg végképp nem, ezt esetleg Te képzelted bele.
Mindig is azt hangoztattam, hogy 600 km-en belül lévõ elképzelt(??) horizontális klímakülönbségeket felül ír néhány 10 méteres függõleges, magassági különbség.
Ja igen, Boldog Névnapot, remélem most már eltalálom!
Indul a nagy zutty sokfelé, ez a legizgalmasabb része, amikor elkezd zuhanni a hõmérséklet.
Azért borzasztó nehéz ez,mert vannak települések,ahol az egyik és a másik város rész között magasságra hatalmas különbség van(Hévíz pl.)Pontos számot nagyon nehéz mondani,de mivel ezek a nagy szint különbségek (magyar viszonyokhoz),nem most alakultak ki,régen is úgy gondolkoztak,hogy inkább dombtetõkre építkeznek(ellenség elleni védekezés,lefolyik ugye a víz a területekrõl stb stb) Helyi történelem versenyt nyertem,gyûjtöttem jó pár anyagot ezzel kapcsolatban anno,régen..
Zalában az emberek hány százaléka él dombokon és hány százaléka völgyekben, fagyzugokban?
Ne rágd itt a gumicsontot, hanem eriggy domolykózni! Ha nálunk lenne normálisan meghorgászható víz, biztos nem a szubmediterrán klímán járna az eszem.
Ha feltartóztatná a Kárpátok azt a felhõsávot, nagyon jó minimum születne. Itt még nem volt zord nap ebben a hidegperiódusban.
Ha feltartóztatná a Kárpátok azt a felhõsávot, nagyon jó minimum születne. Itt még nem volt zord nap ebben a hidegperiódusban.
Bocs, de bennem ezek a hozzászólásaid csak azt erõsítik tovább, hogy az országban csak Dél-Zala lehet szubmediterrán, mint kiváltság, ezt másutt sehol sem alkalmazhatják, mert azok hülyeségeket beszélnek. Röviden, leegyszerûsítve a kérdést, pont.
Hasonlítsad össze egy jó fekvésû zalai, somogyi, tolnai, baranyai vagy Balaton-felvidéki dombbal ezeket a paramétereket.
Az õszök közel 100%-ában jóval hamarabb fagy Szeged környékén, mint bármelyik dombon errefelé. És tavasszal is.
Csak ezt soha senki nem vizsgálta.
Ide-oda, ahova épp volt hely, ledobtak 1-1 állomást, mértek ész nélkül, összehasonlították almát a körtével, és azt hitték, hogy ennyi.
Nagyon nem ennyi.
Amiket bepötyögtél, az egészen egyszerûen nem úgy van. Attól semmi sem szubmediterrán, hogy ott a leghosszabb (ami egyébként nem is igaz) a vegetációs idõszak, vagy hogy ott fagy legkésõbb(ami szintén nem igaz).
Ezek szerint feleslegesen írtam évek alatt és mutattam be annyi mindent azzal kapcsolatban, hogy miként kell szemlélni ezeket a légköri jelenségeket és ezek a leírások könnyen beláthatóan nem felelnek a valóságnak
Az õszök közel 100%-ában jóval hamarabb fagy Szeged környékén, mint bármelyik dombon errefelé. És tavasszal is.
Csak ezt soha senki nem vizsgálta.
Ide-oda, ahova épp volt hely, ledobtak 1-1 állomást, mértek ész nélkül, összehasonlították almát a körtével, és azt hitték, hogy ennyi.
Nagyon nem ennyi.
Amiket bepötyögtél, az egészen egyszerûen nem úgy van. Attól semmi sem szubmediterrán, hogy ott a leghosszabb (ami egyébként nem is igaz) a vegetációs idõszak, vagy hogy ott fagy legkésõbb(ami szintén nem igaz).
Ezek szerint feleslegesen írtam évek alatt és mutattam be annyi mindent azzal kapcsolatban, hogy miként kell szemlélni ezeket a légköri jelenségeket és ezek a leírások könnyen beláthatóan nem felelnek a valóságnak
Az óceáni, a kontinentális, és a mediterrán éghajlat határán, metszéspontján vagyunk, egyáltalán nem túlzás ha szubmediterrán vonásokról beszélnek , fõleg a Délalföldön. Érdekes, ha kontinentális hatásról folyna a kurzus, nem csapná így ki a biztosítékot. Hosszú évek telhetnek el valamely éghajlati típus uralma alatt.
A helyi monográfiából pötyögök be pár sort az éghajlattal foglalkozó fejezetbõl:
...E vidékre hosszantartó meleg õsz a jellemzõ. A napi középhõmérséklet csak október végén süllyed 10 °C alá, s az elsõ fagyok is csak november elején tapasztalhatók. Mindezek a hõmérsékleti adottságok erõsen szubmediterrán éghajlatú területet eredményezek. Országos viszonylatban is e körzetekben a leghosszabb az elsõ és az utolsó fagyos nap közötti idõtartam, ami növénytermesztés szempontjából különösen kedvezõ lehetõséget biztosít. Az õsz hazánknak ezen a részén a legmelegebb és leghosszabb...
Szó van a korai tavaszodásról, hosszú forró nyárról stb stb, de most lusta vagyok leírni legyen elég ennyi.
...E vidékre hosszantartó meleg õsz a jellemzõ. A napi középhõmérséklet csak október végén süllyed 10 °C alá, s az elsõ fagyok is csak november elején tapasztalhatók. Mindezek a hõmérsékleti adottságok erõsen szubmediterrán éghajlatú területet eredményezek. Országos viszonylatban is e körzetekben a leghosszabb az elsõ és az utolsó fagyos nap közötti idõtartam, ami növénytermesztés szempontjából különösen kedvezõ lehetõséget biztosít. Az õsz hazánknak ezen a részén a legmelegebb és leghosszabb...
Szó van a korai tavaszodásról, hosszú forró nyárról stb stb, de most lusta vagyok leírni legyen elég ennyi.
Ez valószínû azért lehetett, mert Letenyén éppen 32 fokot mértek, Szegeden meg 33-at
Csak Letenyén 60%-os, Szegeden meg 40%-os Rh mellett.
Hogy melyik melegebb, hááááát...
Joe!
19-ére meg -12-14 fokot várt az ECM, lett is belõle Iklódban -22 meg -24 Martonvásáron
Csak Letenyén 60%-os, Szegeden meg 40%-os Rh mellett.
Hogy melyik melegebb, hááááát...
Joe!
19-ére meg -12-14 fokot várt az ECM, lett is belõle Iklódban -22 meg -24 Martonvásáron
"A lányok fedetlen fõvel járnak, a hajukat egyetlen hosszú copfba fonják és élénk színû szalaggal kötik meg a végét."
Á, a szegedi lányok nyáron meg nemcsak a fejüket hagyják fedetlenül, szóval nem kell nekik élénk színû szalag sem, hogy felfigyelj rájuk, és ez már a 18. században is így volt. majd keresek neked valami forrást én is. :]
Á, a szegedi lányok nyáron meg nemcsak a fejüket hagyják fedetlenül, szóval nem kell nekik élénk színû szalag sem, hogy felfigyelj rájuk, és ez már a 18. században is így volt. majd keresek neked valami forrást én is. :]
Errõl tudnék sokat írni, van itt 1-2 apróság, amiket figyelembe véve nem minden úgy van, ahogy leírtad, de az most hosszú lenne.
A témákat érintõen is érdemes elolvasni, amiket Mary Elisabeth Stevens, özvegy gróf Andrássy Károlyné fiatal angol társalkodónõje írt anyjának és nõvérének a letenyei kastélyból írott leveleiben a 18. század korabeli magyar valóságáról, közelebbrõl Letenye vidékérõl.
"...azt hiszem a grófnõ örül annak, hogy a vidék tetszik nekem, amely valóban gyönyörû..."
"...visszatérve meglátogatjuk az üvegházakat, a melegházakat és az ananászhajtató házat, hogy lássuk, mit csináltak aznap a kertészek..."
"...a parasztok nagyon csinosan öltöznek. A férfiak bõ fehér nadrágot viselnek, magas szárú csizmát, hosszú ujjú fehér inget és bõ, fehér szövetköpenyt, ragyogó vörössel beszegve, színes selyem- és gyapjúfonallal kivarrott nagy virágokkal kihímezve. A nõk és gyermekek csaknem mindig mezítláb járnak, de ha lábbelit viselnek, akkor õk is magas szárú csizmát húznak... A lányok fedetlen fõvel járnak, a hajukat egyetlen hosszú copfba fonják és élénk színû szalaggal kötik meg a végét. A matrónák, az idõsebb asszonyok, szigorúan hajtogatott kendõvel kötik be a fejüket, azok pedig, akiknek még azért igényük van a fiatalságra és szépségre, négyzetesre kötik a kendõt a fejtetõn, a csomó az egyik oldalon van, és arra még egy fehér fátylat is tesznek. El sem tudjátok képzelni, milyen szép látvány, amint kis csoportokban mennek a templomba, mezítláb, lobogó fátylakkal...."
"...nagyon szórakoztatónak találnátok a sokféle embert, akik a kertben dolgoznak: horvátok, szlovének, stájerországiak, magyarok, cigányok. Mindenki csaknem olyan fekete, mint a négerek, a hajuk göndör és szénfekete, s harcias bajuszt viselnek.... a nõk kivétel nélkül a fejükön hordanak mindent, amit szállítaniuk kell: vízzel teli vödröket, batyukat, kosarakat, még azt a kerek kosarat is, amelyben csecsemõjük alszik, óvatosan a fejükre helyezik, és kézzel nem is nyúlnak a teherhez. Ettõl szép a járásuk, de nyakizmaik vastagok és erõsek, mert állandóan nagy terhelésnek vannak kitéve.
...micsoda dolog, hogy most esztek elõször borsót! Én már nem is tudom, mióta van itt borsó! Megkezdõdött az aratás, és ez Letenyén késõinek számít, általában június közepén kezdõdik, de ebben az évben nem volt meleg és sokat esett, ezért minden késik. Itt rengeteg finom gyümölcs terem, eszünk is "en gros et en détail". Amikor a szõlõskerteket járjuk, az urak felkapaszkodnak a fákra és kis ágakat hajlítanak le, amelyek tele vannak cseresznyével, vagy az úton találkozunk epret vagy más gyümölcsöt fejükön szállító parasztokkal, akik nem engednek utunkra, amíg nem veszünk belõle. Mostanában ananászt is eszünk, mert most érnek be az ananászházban, nagyok és finomak...."
A témákat érintõen is érdemes elolvasni, amiket Mary Elisabeth Stevens, özvegy gróf Andrássy Károlyné fiatal angol társalkodónõje írt anyjának és nõvérének a letenyei kastélyból írott leveleiben a 18. század korabeli magyar valóságáról, közelebbrõl Letenye vidékérõl.
"...azt hiszem a grófnõ örül annak, hogy a vidék tetszik nekem, amely valóban gyönyörû..."
"...visszatérve meglátogatjuk az üvegházakat, a melegházakat és az ananászhajtató házat, hogy lássuk, mit csináltak aznap a kertészek..."
"...a parasztok nagyon csinosan öltöznek. A férfiak bõ fehér nadrágot viselnek, magas szárú csizmát, hosszú ujjú fehér inget és bõ, fehér szövetköpenyt, ragyogó vörössel beszegve, színes selyem- és gyapjúfonallal kivarrott nagy virágokkal kihímezve. A nõk és gyermekek csaknem mindig mezítláb járnak, de ha lábbelit viselnek, akkor õk is magas szárú csizmát húznak... A lányok fedetlen fõvel járnak, a hajukat egyetlen hosszú copfba fonják és élénk színû szalaggal kötik meg a végét. A matrónák, az idõsebb asszonyok, szigorúan hajtogatott kendõvel kötik be a fejüket, azok pedig, akiknek még azért igényük van a fiatalságra és szépségre, négyzetesre kötik a kendõt a fejtetõn, a csomó az egyik oldalon van, és arra még egy fehér fátylat is tesznek. El sem tudjátok képzelni, milyen szép látvány, amint kis csoportokban mennek a templomba, mezítláb, lobogó fátylakkal...."
"...nagyon szórakoztatónak találnátok a sokféle embert, akik a kertben dolgoznak: horvátok, szlovének, stájerországiak, magyarok, cigányok. Mindenki csaknem olyan fekete, mint a négerek, a hajuk göndör és szénfekete, s harcias bajuszt viselnek.... a nõk kivétel nélkül a fejükön hordanak mindent, amit szállítaniuk kell: vízzel teli vödröket, batyukat, kosarakat, még azt a kerek kosarat is, amelyben csecsemõjük alszik, óvatosan a fejükre helyezik, és kézzel nem is nyúlnak a teherhez. Ettõl szép a járásuk, de nyakizmaik vastagok és erõsek, mert állandóan nagy terhelésnek vannak kitéve.
...micsoda dolog, hogy most esztek elõször borsót! Én már nem is tudom, mióta van itt borsó! Megkezdõdött az aratás, és ez Letenyén késõinek számít, általában június közepén kezdõdik, de ebben az évben nem volt meleg és sokat esett, ezért minden késik. Itt rengeteg finom gyümölcs terem, eszünk is "en gros et en détail". Amikor a szõlõskerteket járjuk, az urak felkapaszkodnak a fákra és kis ágakat hajlítanak le, amelyek tele vannak cseresznyével, vagy az úton találkozunk epret vagy más gyümölcsöt fejükön szállító parasztokkal, akik nem engednek utunkra, amíg nem veszünk belõle. Mostanában ananászt is eszünk, mert most érnek be az ananászházban, nagyok és finomak...."
Ezzel csinálnak hülyét a városból? Jajj, Floo, megint túlturbózod a témát. A régió- vagy városmarketing értelemszerûen él ilyen eszközökkel; ez legyen a legnagyobb gondunk. Persze, hogy konkrétan nem szubmediterrán Szeged, de a szó hangulati hatása tökéletesen alkalmas annak érzékeltetésére, hogy pl. nyáron a hõségérzet-faktor ott, ill. általában az Alföld délkeleti részén intenzívebb az ország bármely más területéhez viszonyítva, beleértve akár az Alföld középsõ területeit is. Élj ott végig néhány nyarat, aztán megérted.
Nemhiába vásároltak pl. a skandinávok, hollandok, stb. tanyát ilyen arányban konkrétan a Dél-Alföldön és nem az ország egyéb részein. :] Persze, lehet, hogy õket is csak megvezették ezzel a csúnya "szubmediterrán" hadviseléssel.
Nemhiába vásároltak pl. a skandinávok, hollandok, stb. tanyát ilyen arányban konkrétan a Dél-Alföldön és nem az ország egyéb részein. :] Persze, lehet, hogy õket is csak megvezették ezzel a csúnya "szubmediterrán" hadviseléssel.
Az ok nagyon egyszerû, azért fáj, mert hülyeség.
És aki tudományos érdeklõdésû, akár meteorológia, akár másik természettudomány iránt érdeklõdik, kutat, megfigyel, az megpróbál nem hülyeséget terjeszteni, illetve aki olvassa ezeket a fórumokat, legalább az ne legyen meghülyítve ezekkel.
Persze, tele lehet tömni az emberek fejét sztereotípiákkal, meg hülyeséggel, de legalább egy tudományos honlap fórumaiban mi ne tegyük.
Mert ha tényleg szubmediterrán lenne Szeged, akkor egy szót sem szólna az ember.
De hát köze sincs hozzá.
Aki ért hozzá, akinek van egy kis fogalma az idõjárásról (és itt a MetNeten elég sok embernek van), azok szemében ez inkább szánalmas és gyerekes, mint idegenforgalmilag vonzó. Hülyét csinálnak egy csodaszép városból.
Persze nem sok ember van, aki ezekkel tisztában van, ez is igaz.
És, hogy az emberek találták-e ki, hááááát. Mivel állatok ilyet nem találnak ki, ezért hogy emberek voltak, az biztos
De tapasztalatból tudom, hogy akad 1-2(?) szakember is, aki inkább a szubmediterrán jelzõ mellett érvelne, mintsem ellene.
Trento!
Amit leírtál szélsõségeket, az azért a legtöbb magyar városra jellemzõ.
És aki tudományos érdeklõdésû, akár meteorológia, akár másik természettudomány iránt érdeklõdik, kutat, megfigyel, az megpróbál nem hülyeséget terjeszteni, illetve aki olvassa ezeket a fórumokat, legalább az ne legyen meghülyítve ezekkel.
Persze, tele lehet tömni az emberek fejét sztereotípiákkal, meg hülyeséggel, de legalább egy tudományos honlap fórumaiban mi ne tegyük.
Mert ha tényleg szubmediterrán lenne Szeged, akkor egy szót sem szólna az ember.
De hát köze sincs hozzá.
Aki ért hozzá, akinek van egy kis fogalma az idõjárásról (és itt a MetNeten elég sok embernek van), azok szemében ez inkább szánalmas és gyerekes, mint idegenforgalmilag vonzó. Hülyét csinálnak egy csodaszép városból.
Persze nem sok ember van, aki ezekkel tisztában van, ez is igaz.
És, hogy az emberek találták-e ki, hááááát. Mivel állatok ilyet nem találnak ki, ezért hogy emberek voltak, az biztos
De tapasztalatból tudom, hogy akad 1-2(?) szakember is, aki inkább a szubmediterrán jelzõ mellett érvelne, mintsem ellene.
Trento!
Amit leírtál szélsõségeket, az azért a legtöbb magyar városra jellemzõ.
Én direkt raktam idézõjelbe. Bár az egy dolog, hogy nyáron elég meleg tud itt lenne, de télen általában nincs kegyelem. Sajnos a wikipédia is a szubmediterrán jelzõt használja a városra.
Amúgy azért is írtam, mert valamelyik nap trentót is elkaptad ezzel, tudtam hogy erre reagálni fogsz.
"Éghajlata szubmediterrán: a nyár forró és a tél általában enyhe." Link
Amúgy azért is írtam, mert valamelyik nap trentót is elkaptad ezzel, tudtam hogy erre reagálni fogsz.
"Éghajlata szubmediterrán: a nyár forró és a tél általában enyhe." Link
De hogy ez miért fáj? Nem értem Illetve értem, de magamba tartom, mert az ok nyílvánvaló... Az emberek egyébként sokmindent kitalálnak, amitõl valamit hangulatosabbá, idegenformilag vonzóbbá lehet tenni, no ez egy ilyen dolog.
Lehet, hogy most a hó miatt hidegebb van arrafelé, de december korábbi részében sokszor volt, amikor "délkelet szívott", most is, csak a hideg miatt
Lehet, hogy most a hó miatt hidegebb van arrafelé, de december korábbi részében sokszor volt, amikor "délkelet szívott", most is, csak a hideg miatt