Kérdések és válaszok

De rakj ki te is egy hõmérõt, ilyen kisugárzásos éjszakán; lehetõleg olyant, ami rögzíti folytonosan a hõmérséklet menetét, hgy ne kelljen egész éjjel virrasztanod a folyamatos adatok miatt Minden bizonnyal érdekes dolgokat fogsz tapasztalni, és többmindenre rájössz a talajmenti fagy kapcsán!

De hogy még jobban ki legyen vesézve a téma, akkor még mindig egy adalék - ez pedig a fázisátalakulási hõ... Mert mi van akkor, ha harmat vagy sokkal inkább dér képzõdik? Ez is befolyásolja a mérést, hiszen ha pl. harmat megjelenik, és megindul a dérré válás, vagy éppen fordítva, akkor az miként befolyásolja a minimumot?!
Mert hiába a negatív radmin, attól még egyáltalán nem biztos, a dér (összehasonlítva a paradicsom elfagyása vs. negatív radmin) is képzõdik, sõt ...

A radiációs minimum valószínû úgy visekedik ebbõl a szempontból, mint a 2 méteres!
Van hogy csak 2 percig van a minimum értéken, de van, hogy egészen sokáig, sõt, olyan is gyakori, hogy az ingadozások között többször is visszasüllyed a hõmérséklet a minimum közvelten közelébe!
Igazad van, vannak növények, amik a tartós hideget nem bírják, és vannak, amik egy bizonyos küszöbértékre érzékenyek!
Pl. erre megint a fügét tudom hozni, ha november 29-én beállna a hõmérõ -12 fokra, és egészen március 3-ig -12 fokon állna a hõmérséklet éjjel nappal, a füge észre sem venné, hogy tél volt!
Kicsit túlzok, mert ugye ilyen nincs, de a lényeg ez!
Viszontha egész télen -5 foknál nem megy alacsonyabb érték alá, tehát enyhe tél van, de egy éjszaka fél órára -13,8 fok van, akkor a fügének nyekk!
Sõt, teljesen más a téli elfagyás, mint a tavaszi, mert a téli esetében olyan is van, hogy ha tartós hideg és szeles idõ után jön egy olyan érték, ami a letális küszöb alá megy, akkor a szinte hibernált állapotban lévõ növény több tizeddel alacsonyabb értéket is elvisel komolyabb károsodás nélkül!

A paprika és a paradicsom palánta zsenge levelei, amikrõl 21-es írt, -2-4 fokos valódi értéken akkor is tönkremegy, ha 1 percig van pl. -2,7 fok!
Pl. a debreceni állomás -3-4 fokos radiációs minimumot mért 2-3 éjszakán egymás után április végén, ha néhány órán át volt -2,4 fok az éjszaka folyamán, a minimum meg csak 3 perce zuttyant le -3,7-re, attól még az április végi vegetációban egy ilyen éjszaka keményen tarol!
Az meg szerintem azért nem valószínû, hogy egész éjszaka +0,4 fok volt, majd hajnalban 10 perce ment le -3-4 fokra
Bár, mivel nincs semmi adatsorunk, nem állíthatunk semmit biztosra
Pedig ha lenne, kíváncsi lennék egyébként ha már így elõhoztad a kérdést, hogy valóban hogyan mozog a 2 méteres hõmérséklethez képest, és az a minimum a talaj felett 5 centiméterrel mennyi ideig van!

Olvasgatom a hozzászólásokat, de egy lényeges dolog szerintem mindig kimarad, méghozzá az idõtényezõ. Radiációs minimum egy pillanatnyi érték, a növény meg egész éjszaka ott van. Egyáltalán nem mindegy, hogy a minimum beáll este 10-kor, és egész éjszaka mínuszban van a növény, vagy napfelkelte közelében áll be, és csak pl. negyed órára volt ilyen hideg. Tehát ha két radiációs minimum megegyezik két nap, attól a növény egész másként is megélheti a dolgot.

Jogos a kérdés!
2 méteres mérések alapján!
Volt, hogy nagyon magas paradicsomot néztem, ami volt 2 méter magas, és -1 fokban a teteje is és az alja is el volt fagyva!
Viszont 0 fokos 2 méteres minimum esetében sem a teteje, sem az alja nem fagyott meg!

Link
Ez 2007. november 3-ai kép, itt készült Bázakerettye dombi részén!
A bab a talajon van, és néhány tizedfokos negatív hõmérséklet mellett vége, ennek ellenére totál épen van a talajon!
Közben a környék állomásai már 2 méteren mértek -3-4 fokot is, bár ebben a pozícióban eddig az idõpontig nem volt fagy 2 méteren!
A radiációs minimumok a térségben -5-7 fokok voltak, tehát feltételezhetõen ebben a jobb fekvésben is mérhettek volna bõven negatív értéket, mint ahogy a kép készülte elõtt 2 héttel a pogányi +6 fokos 2 méteres T-hez -2 fokos radiációs minimum párosult!
Közben ezen a napon -3 fok volt Pakson 2 méteren, rad.min meg csak -5, pedig elvileg fagyzugfekvés és homokos talaj van, tehát alacsonyabb rad.mint gondolna az ember Paksra!!
Szóval érdekes az egész!

Csak egy kérdés merült még fel bennem: amikor megállapították, hogy a paradicsom -1 fokon sérül, akkor ezt a -1 fokot milyen elhelyezésû hõmérõvel mérték?

Akkor eleget is teszek a kérésednek, és ennek keretében nem is reagálok arra, amit írtál!

Köszönöm a linkeket!

A paradicsom -1 fokon már elfagy, láthatóan sérül, így az általad mért -1-3 fokos radmin, és a debreceni állomás egymás után azt hiszem 2 éjszaka mért -3-4 fokos radmin értéke teljesen tönkre kellett volna, hogy tegye!
Sõt, a környéken mást is tönkre kellett volna tennie!
Elvileg a debreceni állomáson van árnyékolt radmin mérõ is (csak mivel Szentgotthárdon van, gondolom másutt is), ha tudnánk annak az adatát azokon az éjszakákon, akkor az érdekes lehetne!
2 méteren +3 fokos minimum volt ha jól emlékszem, ezek szerint az árnyékolt mérõ elvileg valószínû nem mért fagyot!
Ha logikusan belegondolunk, akkor tegyük fel, ha 30 méteres fagylefolyással van a dombon 5 fokkal magasabb minimum, mint egy mélyebben fekvõ helyen, akkor hiába meredekebb a görbe a talaj felé közeledve, akkor sem lehet az alsó 2 méteren ugyankkora, vagy jóval nagyobb különbség, mint felette 30 méteres szakaszon!

2007. május 2-án -6-7 fokos radiációs minimumokat mértek a keleti országrészben, és mivel az állomásokon csak +2-2 fok közötti értékeket mutattak azon az éjszakán, így sokan azt hitték, a talajmenti, durvának tûnõ fagyok okolhatóak a többmilliárd forintos károkért!
Sok gazda számolt be arról, hogy az ületvényekben elhelyezett saját mérõik -5-7 fokot mértek, sokan ezt hitetlenséggel fogadták, pedig most már tudjuk, hogy valóban durva fagyok voltak a keleti-északkeleti térségek megfelelõ fekvéseiben, ahol nem a radiációs minimumok pusztítottak, hanem a 2 méteres erõs fagyok!
Fõleg, hogy a gyümölcsfák virágai nem talajszinten vannak!

Az általad belinkelt egyik írásban nyári hónapokban mért negatív radmin, ebbõl következõen talajmenti fagyról is szó esik!
Naigen, gondolom a példa onnan származik, hogy pl. egy nyári éjszakán tegyük fel egy hidegfront után lesz egy 8 fokos minimum 2 méteren, amihez akár -1-2 fokos radiációs minimum párosulhat!
Csak éppen fagykárról szó sincs!

Amire kíváncsi lennék, hogy ha -4 fokos radmin értéknél nincs fagykár, akkor hány fokot kell mérni az árnyékolatlan radmin mérõvel ahhoz, hogy az tényleges fagyot, fagykárt produkáljon!!??

Feltûnõen gyorsan sikerült a fórum eredeti témájától elszakadni, ahol a radmin mérések és annak értelmezési perspektíváit lehetett szemügyre venni építõ és bomlasztó hozzászólásokon keresztül.
Egyébként - nem mellékesen - a moderátorok feladata többek között az is, hogy más személyre, vagy szervezetre burkolt, vagy nyílt formában, tartalmi és stilisztikai értelemben vett bomlasztó, esetlegesen lejárató hozzászólások kiszûrése is!
Ha objektív szemléletnél maradunk is, akkor ezen lista toronymagasan vezetõ versenyzõjének írom a válaszomat...

Nem mellesleg köszönöm a figyelmeztetést, tárgyszerû szemléletnél maradva ebben a hozzászólásban valóban több személyes célzást gondolok, amire azonnal figyelmeztettem is magam, hogy "Nem szabad, mert moderációs szabályzatba ütközik!" . De mit lehetne tenni egy elõzõleg személyesen személyeskedõ, nekem szánt üzenettel, ha azt meg kell válaszolni?! Gordiuszi csomó...
Cserébe, hogy a kérésed természetesen eljutott a tudatomig, és ehhez igyekszem minden erõmmel tartani magam, egy (köz)kérésem nekem is lenne: nevezetesen légy szíves tedd meg, hogy a te általad jogosnak, DE mások által megkérdõjelezhetõnek vehetõ, tartalmi és stilisztikai szempontból kétséges hozzászólásoknak (különös tekintettel azokra, amelyekben mást, vagy másokat rossz fényben jellemzel) ne a Metneten tüntesd fel... Köszönjük!

21es, én is köszönöm a választ, különösen annak építõ jellegét. Ez a saját kísérlet felettébb tetszett, valóban egy érdekes mikrometeorológiai problémát pedzeget...
Usrinnak pedig pont jár, tényleg valahol ott van a kutya elásva...

...de mielõtt tényleg befejeznénk, Floo, köszi a választ, ezek szerint akkor nem kell aggódnom, a napijelentésbeli radmin tényleg radmin. Máris többet tudok megint.

A Te kérdésedre válaszolva, nem egy helyen akadtam olyan meghatározásra és/vagy utalásra, amelyikbõl nem derül ki egyértelmûen, hogy radmin és "radmin" között különbség van. Éspedig:
Link - itt a 3-as számú oldal legalján olvasható a radiációs minimum meghatározása, aminek minden szava igaz ugyan, de félrevezetõ lehet. Nekem például, ha nem tudnám mindazt, amirõl eleddig hosszasan tárgyaltunk, bizony az lenne.
Link - itt (a 85. dián) is hasonló a helyzet, külön-külön igaz modatok, de megtévesztõ, ha összefüggésében vizsgáljuk. Sajnos még a "talajmenti fagy" kifejezés is szerepel benne, ami alapul szolgálhat olyan hibás következtetések levonására, mint hogy a radmin negatív értéke szükségszerûen talajmenti fagyot jelent.
Fenti példák feltételezhetõen szakemberek tollából származnak, szándékosan választottam olyanokat, ahol nem volt szerzõ megjelölve. A hangsúly itt csak a fogalmak egybemosódásán van, nem a személyeken. Amellett azt sem vonom kétségbe, hogy a szerzõk tisztában vannak a fogalmakkal, sõt az is elõfordulhat, hogy itt-ott én értelmezek félre szavakat, gondolatokat. Lényeg az eredmény, keveredik a két fogalom. Ezt értettem "egy kalap alá vétel"-en, semmi többet.

Usrin, így van, nagyrészt egyetértek. A növény is árnyékolatlan, de ha megnézzük például a saját kis "ad hoc" méréseim eredményét, a növény több fokos negatív radmin értéknél sem mutatta fagykár jeleit. Igaz ugyan persze, hogy még a fagyérzékeny növények sem pontosan nulla fokon fagynak meg (ráadásul e pont még csak nem is állandó adott fajon belül sem), hanem az alatt valamivel, de a tapasztalatok alapján az "igazságot" én mégis az árnyékolt 5 cm-es értékhez tenném közelebb. Nyilván kulcskérdés maga az anyagi minõség, illetve az abból származõ emissziós tulajdonság, de túl nagynak érzem a különbséget egy pl. -4 fokos radmin-t produkáló hõmérõ, illetve egy elméletileg 0, gyakorlatilag talán -1 fokon fagyó palánta kisugárzási jellemzõi között. De hozzászólásod további, most már részletesebb, rendszeresebb mérésekre sarkall!

Pitom, köszönöm a választ, engem mindenesetre megnyugtat, hogy a napijelentés szerint csak egyféle radmin létezik. így, ha jól értem, a kiugró adatok okát a mikroklímában, vagy esetleg a mérési körülményekben kell tovább keresni. Sietve teszem hozzá, természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a mérés mindenütt szabványos módon folyik...

A probléma hozzászóláslélektani, érzelmi hátterének boncolgatásához viszont semmit nem szeretnék hozzátenni

Nem mellékesen a moderátorok gyakran figyelmeztetik a fórumozókat a személyeskedés mellõzésére, úgyhogy légyszíves figyelmeztessed magad
Maradjunk továbbra is a tárgyszerû, objektív szemléletnél és megnyilvánulásoknál, ha nem tudunk, akkor meg inkább fejezzük is be a témát!

Csak ha nincs az egyik, hangvételbõl esetleg negatívabb hozzászóló, akkor nem lenne a hangvételbõl pozitívabb hozzászólás sem!
A stílusnál sokkal fontosabb maga a tartalom, fõleg, hogy vicsorgó fogakkal is el lehet küldeni valakit "oda", meg széles mosollyal és kedvesen is, a lényeg és a tartalom ugyanaz marad!
Bár, hogy ebben Link milyen kivetnivaló van pl. hangvételben, azt nem tudom!

Semmilyen vitaindító célzattal nem szeretnék élni, mert abból jó nem sül ki, de a tévhitek eloszlatása végett annyit azért megjegyeznék, hogy eddig senkinek nem jutott és nem is fog eszébe jutni egy automata árnyékolt mûszer és egy árnyékolatlan radiációs minimum mûszer adatsorait homogenizáni... A napijelentésbe pedig egyértelmûen az észlelõ által leolvasott adatok kerülnek be, minden állomásról...
Egyébként pedig szerintem a radiációs minimumok közötti nagy eltérésen lehet elmélkedni, de nagy valószínûséggel ez is nagy változékonyságot mutatna (csak nincs hozzá kellõen sok mérés), hiszen pl. az emlegetett debreceni és a szegedi viszonyok között nagy különbségek a felszíni adottságokban nem tapasztalhatók (füves, fátlan terület), de Szeged adatai mégsem kiugróak...

Viszont összehasonlítva a korábbi, két hosszabb lélegzetvételû elmélkedést, egy jó kis értekezést lehetne belõlük írni Különösen stilisztikában és a hangvételbelben, valamint a hozzászólások építõ jellegében tapasztalható kiáltó különbségekrõl!

Ha a talajközeli T-méréssel az a célunk, hogy a növényeket érõ fagyveszélyt megismerjük, akkor az "igazság" szerintem az árnyékolós fûszinti mérés és a hagyományos, árnyékolatlan rad. min. mérés KÖZÖTT lehet. Miért is? Igaz, hogy az árnyékoló nélküli hõmérõ fém és üveg felülete a saját kisugárzása miatt a környezeténél jobban lehûl (csakúgy, mint a 0°C felett is deresedõ autó), de a növény is ugyanígy szabadon kisugárzó felület, felette sincsen árnyékoló! Persze az anyaga más, annyira nem fog lehûlni, mint egy fémtárgy - de mégis jobban lehûl, mint az õt körülvevõ légtér, aminek a hõmérsékletét az árnyékolt hõmérõ mérné 5 cm-en.

A súlyosabb mondatok pont azért súlyosak, hogy érezhetõ legyen, hogy van súlya a dolognak, vagy az abból a dologból levonható következtetésnek!
Sajna sok olyan megdöbbentõ dologra jöttem rá az elmúlt években, amikre elsõre, hited szerint biztosan azt mondtad volna, hogy óóó ezt biztos tudják!
Hát nem!

Köszönöm a gratulációt, viszont a súlyosabb mondatokkal nem tudok ennél óvatosabb lenni, mert így is minden erõmmel azon vagyok, hogy visszafogjam magam, de a régen is azt mondtam mindig, ha az orvos óvatos, meghal a beteg!
Egy mondat az én szememben nem súlyos vagy súlytalan, hanem igaz, vagy nem igaz!
Ha igaz, akkor lehet súlyos, ha nem igaz, akkor viszont a súlyosságát ne a hamissága adja!
De értem, miért írtad, igyekszem óvatos és kevésbé súlyos lenni, csak ez borzalmas nehéz annak, aki fejlett igazságérzettel van megáldva(vagy megátkozva)!
Borzalmasan nehéz úgy fogalmazni, hogy ne legyen sem sértõ, sem bántó semmire és senkire nézve sem, ne legyen személyeskedõ, óvatos legyen, de mégis súlya legyen, mivel kritikákról, tévedésekrõl és hibákról van szó!

"ami kétségtelenül egy kalap alá veszi a kétféle hõmérsékletet"
Hogy érted, hogy egy kalap alá veszi??
Idézni nem kell, csak írd le légyszives, hogy mit olvastál ezekrõl!?

Ebbõl a szempontból kétféle állomást különböztethetünk meg: az egyik, ahol automata állomás van személyzet nélkül, és ahol ebbõl következõleg nincs aki leolvassa a radmin mérõt, így azt automatizálni kellett, de ahhoz meg kellett rá árnyékoló, itt csak automata radmin van ; a másik pedig, ahol van észlelõszemélyzet, ott a talaj felett 5 centire elhelyezett, árnyékolatlan, szabadon lévõ higanyos vagy alkoholos hõmérõt leolvassák!
A napijelentésbe csak az észlelõvel ellátott állomások radiációs minimuma kerül be, amit látsz a napijelentésben, az egyik sem automata árnyékolt radmin!

Örülök, hogy egyetértünk!
Sajnos való igaz, elég sokan keverik a radmin és az 5 cm-es léghõmérséklet fogalmát. Mégis óvatosan bánnék a túl erõs kijelentésekkel, azért azt nem gondolom, hogy a különbségre eddig senki ne jött volna rá. A szakmának, illetve a mezõgazdaságnak is az a része, amelyik használja is, hitem szerint tisztában van a két dolog különbözõségével. Máskülönben amolyan hibás beidegzõdés-féleségnek érzem, ahogyan a többség megközelíti a problémát, lássuk be, a radmin értelmezése kicsit eltér a klasszikus hõmérsékletétõl. És a dolognak nem fog a mélyére ásni az, aki nem is igazán használja. (Még a nyilvánvaló és hétköznapi jelenségek ellenére sem, mint amilyen az autók tetejének, motorházának gyorsabb hûlése, deresedése, miközben nincs fagy. Ez is egyfajta kisugárzással kapcsolatos hõmérséklet, ami, ha levegõre akarnánk értelmezni, megintcsak nem több, mint virtuális...)

Ennek ellenére megdöbbentett, amikor épp az általad leírtak hatására is utánaolvastam, hogyan is fogalmazzák meg a radiációs minimumot a meteorológiában, és bizony találtam szakemberek tollából származó olyan írást is , ami kétségtelenül egy kalap alá veszi a kétféle hõmérsékletet. Az meg, hogy a mezõgazdák és a laikusok többsége nincsen tisztában vele, innentõl kezdve nem nagy csoda...

Ami az automata-nem automata állomások adatsorait illeti, bizony a váltás egy rakás problémát vet fel, gõzöm nincs, hogyan oldják meg ezeket. Az mindenesetre látható, hogy a napijelentésben csak az észlelõvel ellátott állomások radmin adata van benn, a többiét legalább nem keverik ide. Személy szerint én itt csak arra lennék kíváncsi, hogy ezek mindegyike tényleges radmin-e, vagy az automata adata kerül be. Ha az elõbbi, akkor meg végképp nem értem, miért az a néhány következetesen kiugró állomás, mint amilyen a debreceni és a szentgotthárdi is.

Ez akár afféle konstruktív indítvány is lehetne, hogy legyen legalább valami eredménye is ennek a kutakodásnak, ki kéne deríteni, csakugyan egyféle adatot látunk-e radmin gyanánt.

Egyébként fogadd gratulációm a missziódhoz, értelmes dolognak tartom. De azért csak óvatosan a súlyosabb mondatokkal!

Hát Öregem, le a kalappal!
Tökéletesen látod a helyzetet, pont erre gondoltam én is, ugyanerre próbáltam kilyukadni, amint azt olvashattad Link

Teljesen így van, ahogy írtad, a hagyományos módival, a mezítelen hõmérõvel mért radiációs minimum bizony egy virtuális érték, ezért van az, hogy a -3-4 fokos rad.min mellett semmi baja semminek, sõt, a -3-4 fokos 2 méteres minimum mellé párosítandó -7-8 fokos rad.min mellett sincs semmi baja a növényeknek!

Én is ezt figyeltem meg évek óta, hogy a radiációs minimum és a talajmenti fagy valahol sántít!
DE HOGY ERRE EDDIG SENKI SEM JÖTT RÁÁÁÁ?????
Így a talajmenti fagy fogalma, ami valószínûsítem ezen alacsony radiációs minimumok, illetve a 2 méteres és radiációs minimumok közti különbségek okán jött létre, tévesen, így ezen fogalom lényegében hibás, sõt, nem létezik, legalábbis olyan mértékben nem, mint ahogy hangsúlyozzák!
A 2 méteres mérés és a talaj felett 5 centivel történõ mérés közti óriási különbségek tényleg virtuálisak, mert nem a valódi léghõmérsékletet, hanem az árnyékolt és az árnyékolatlan mérés közti külünbséget mutatják csak!
DE HOGY ERRE EDDIG SENKI NEM JÖTT RÁ?!!
Ez elképesztõ, sem a mezõgazdaság, sem a szakma, sem senki!
Ugyanis az utolsó talajmenti fagynak a mezõgazdaságban óriási jelentõsége van a vetés és ültetés szempontjából, így a dolog nem csak "hecc", annál komolyabb!
Ezért köszönöm a vizsgálódást, és az utánajárást!

Ami biztos, talán a szakma is tudja, hogy az árnyékolatlan és az árnyékolt rad.min mérés között különbség van, és az automata állomások árnyékolt rad.min mérõvel vannak felszerelve, így azok magasabb értéket mérnek, mint az árnyékolatlanok, de hogy ennek milyen jelentõsége van, arra talán nem gondoltak, illetve hogy az tényleg nagyon jó rá a szó, csak egy virtuális hõmérséklet!
Valódi jelentõsége nincs!
Kérdés persze, hogy mi van azokkal az adatsorokkal, amiknél az adott állomás 10-20-30-40 éve árnyékolatlan, leolvasós rad.min mérõvel volt felszerelve, az észlelés megszûnt, a mérõ maradt, csak árnyékolt automata rad.min mérõvel ellátva, így az elõzõ sokéves adatsort hogyan homogenizálják az új adatsorral, na az érdekes!

Egyébként nem csak Debrecenben ugrik ki ez a rad.min dolog, hanem Szentgotthárdnak is bõdületes rad.min-ai vannak, sokszor 5-7 fokos különbséggel a 2 métereshez képest, illetve a múlt napokban a paksi 2 fokos 2 méteres T-hez 1 fokos, míg a pécs-pogányi 8 fokos 2 méteres minimumhoz 0 , nulla fokos radiációs minimum tartozott!
Elvileg a fagyzugos helyen Pakson sokkal nagyobb különbségnek kellett volna lennie a 2 méteres és a rad.min között, mint Pécs-Pogányban, ennek ellenére az a 8 fokos differencia durva!
8 fokos minimum és folyamatos légmozgás mellett kis túlzással fagyott a talajon, na azért az érdekes!

Bárki bármit mond, érdekes dologra jöttünk rá, persze van akit nem érdekel vagy legyint egyet(az lapozzon), de én köszönöm az utánajárást komolyan, nagyon jól értelmeztél és figyeltél meg mindent, mégegyszer le a kalappal elõtted!

A radiációs minimum mérésrõl lenne egy-két kérdésem!
Már régóta foglalkoztat a téma, mert több esetben is nem láttam a mért radiációs minimum és az adott érték növényekre gyakorolt hatását!
Múlt tavasszal -3-4 fok volt 2 méteren, és a magnolia virágai a talajra lógva sem voltak sérülve, fagykár rajtuk egyáltalán nem látszott! Annak ellenére, hogy a -3-4 fokos 2 méteres hõmérséklet -6-7 fokos radiációs minimumot sejtet, amit a magnolia virága már nem bír ki épen! Több helyen is megnéztem az adott éjszaka után, és sértetlenek voltak!
Ugyanez a fügénél is jelentkezik, ha egy fagyzugban lévõ füge -12 fokos érték mellett múlt éven nem sérült, akkor, mivel a rad.min ennél alacsonyabb kellett hogy legyen, a talajra lógó ágak a -15-16 fok körüli érték mellett el kellett volna, hogy fagyjanak!
De nem így történt!
Sõt!
Kanizsán a mostani télen -16 fokos T min volt!
Muraszemenye település egy kicsivel jobb fekvésû udvarán, a Mura folyó szintjéhez közel, lehetett -13, gyenge -14 fokos minimum!
A füge épen maradt, és ugyanúgy épek a kis túlzással talajon fekvõ ágai is Link Link Link Link
Látható, sík terepen vagyunk, a háttérben dombok magasodnak Link Link
Egy radiációs minimum mérõ itt -16-18 fokot mért volna talajon körülbelül, és a -16-18 fok elpusztítja a fügét, fõleg ez egy elég fagyérzékeny fajta, de még igy sem görbült a haja szála sem!
A debreceni állomásnál gyakran látok olyat, hogy a radiációs minimum a 2 méteres T-hez képest 6-8 fokkal, sõt, volt rá példa, hogy 8-10 fokkal is alacsonyabb volt!

Szóval ennél a radiációs minimum mérésnél valami nem stimmel!
Mert ha tényleg azok a hõmérsékleti különbségek vannak, mint amit mérnek, akkor az adott értékek mellett kellene jelentkezni a fagykároknak!
Mivel nem így történt, valami hibádzik szerintem a a 2 méteres és a radiációs minimum mérésnél lévõ különbségek terén!

A megoldásra ma jöttem rá, legalábbis szerintem ez lehet az oka!
És a radiációs, talajmenti fagy fontos eleme a mezõgazdaságnak, a vetési idõnél, a zöldségtermesztésnél is, a mért átlagokkal számolnak is a termelõk és a szakmák!

Amit szerintem nem vettek figyelembe a szakemberek, hogy a 2 méteren mért éjszakai hõmérsékletet hõmérõházban mérik, míg a radiációs minimum mérõ teljesen meztelen, szabadon lévõ higanyos hõmérõ volt Link
Ez okozhatja a nagy eltérést, ugyanis amióta az automata mérõk vannak, ott árnyékolt radiációs minimum mérõt használnak Link (MacGyver képe), óriási különbség van a két radiációs minimum mérõ közötti értékebn, akár 3-5 fok is elõfordul, természetesen a szabadon lévõ higanyos mérõ mér jóval hidegebbet, és olyan is elõfordul, hogy derült éjszaka ellenére is alig van különbség a 2 méteres mérõ és az árnyékolt radiációs mérõ minimuma között!

Az, hogy a 2 méteres mérés és a talaj feletti mérés között nem lehet a mérések által látot nagy különbség, azt az is indokolhatja, hogy hiába van a kisugárzási inverzió szerint, derült éjszakán a magasabb légréteg felõl a talaj felé közeledve alacsonyabb érték, ha 60-80 méteres fagylefolyással, 60-80 méteres szakaszon produkálunk 7-8 fokos különbséget, akkor a 2 méteres és a talaj feletti, magyarán 2 méteres szakaszon aránytalanul nagy lenne ugyanekkora eltérés a minimum értékekben!

Talán ez lehet az oka annak, hogy a talajszinten fekvõ növény sem kap olyan sokkal nagyobb hideget, mint a 2 méteres szinten lévõ része, ezáltal nem károsodik olyan mértékben, mint amit a mért értékek alapján elvárnánk!

Nem tudom kinek mi a véleménye, de ha ez így van, akkor a talajmenti fagy fogalmát át kell értékelni!