Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Erdély tekintetében(és itt nem a hegyvidékre gondolok) nagyon vitatható ez a térkép. Szinte hihetetlen pl., hogy Marosvásárhelyet mennyire árnyékolják a hegyek, 17 év tapasztalata után nyugodtan kijelenthetem, hogy a Dunántúlon sokkal több hó esik mint itt. Az más kérdés, hogy itt tartósabban megmarad a hó mint Magyaro. nagyrészén.
Azok a mediciklonok,azért Boszniát,Szerbiát és Romániát is megszórták !
Ha nálunk Pécsett,vagy Szegeden 20 cm hó leesik egy med.ciklonból ,Szarajevóban vagy Belgrádban 40 centis hóban taposnak.
Ez elég gyakori forgatókönyv.
Ha nálunk Pécsett,vagy Szegeden 20 cm hó leesik egy med.ciklonból ,Szarajevóban vagy Belgrádban 40 centis hóban taposnak.
Ez elég gyakori forgatókönyv.
Jelentõs a domborzati viszony kérdése is, a Balkán zöme hg, khg. míg mi medencében csücsülünk. A balkánra a mediciklonok hatása többszöröse lehet mint a kárpát medencére. Errõl Gabesz tudna kézzelfoghatóan mesélni.
met4ever ! Ott a pont! Fontos kiegészítés, a genovai is csak jó lehetõség Láttunk már karón varjút eleget...
met4ever ! Ott a pont! Fontos kiegészítés, a genovai is csak jó lehetõség Láttunk már karón varjút eleget...
A viharba, persze, hogy kelet felé mennek, nyugatról fújja õket a szél, bocsi, jogos 
Az nem igaz, hogy itt gyakoribbak a mediterrán ciklonok. Az lehet, hogy 10 nap alatt gyakrabban jön felénk (pláne kitaposott útvonalon), de nem 10 nap, hanem pl. 50 év alatt a Balkánon gyakoribbak. Te pedig azt írtad, hogy nem feltétlen igaz az, hogy a Balkánon gyakoribbak. Nos, ez nem igaz, ott feltétlenül gyakoribbak, de mi is kaphatunk azért bõven, sõt le is alázhatjuk a Balkánt pár hetes idõsávban, ez igaz.
A filmeket digitalizáld, egyrészt meg tudod nekünk mutatni, másrészt el ne öregedjen, el ne vesszen!
Na, találtam egy képet Európa átlagos hófedettségeirõl: Link látszik a Balkán elvitathatatlan elõnye Magyarországgal szemben. Ez bizony a mediterrán ciklonok nekik kedvezõbb pályája miatt (is) van.
Az nem igaz, hogy itt gyakoribbak a mediterrán ciklonok. Az lehet, hogy 10 nap alatt gyakrabban jön felénk (pláne kitaposott útvonalon), de nem 10 nap, hanem pl. 50 év alatt a Balkánon gyakoribbak. Te pedig azt írtad, hogy nem feltétlen igaz az, hogy a Balkánon gyakoribbak. Nos, ez nem igaz, ott feltétlenül gyakoribbak, de mi is kaphatunk azért bõven, sõt le is alázhatjuk a Balkánt pár hetes idõsávban, ez igaz.
A filmeket digitalizáld, egyrészt meg tudod nekünk mutatni, másrészt el ne öregedjen, el ne vesszen!
Na, találtam egy képet Európa átlagos hófedettségeirõl: Link látszik a Balkán elvitathatatlan elõnye Magyarországgal szemben. Ez bizony a mediterrán ciklonok nekik kedvezõbb pályája miatt (is) van.
A kék vonal itt mit jelöl? Egy magassági teknõt vagy azt, hogy a hideg levegõ a mediterrán térség melyik részét éri el (s ezesetben mit jelöl a kék vonal folytatása?)?
Fontos, hogy hova szakad le a hideg levegõ, leginkább a med. ciklon keletkezési helye szempontjából (ha közvetlenül a med. térségben keletkezõ ciklonokról beszélünk). Ez persze többé-kevésbé meghatározza a med. ciklon leendõ pályáját is, de nem egyértelmûen. Ha pl. a hideg levegõ a Földközi-tenger keleti medencéjébe szakad le, s ott generál med.ciklont, akkor az nagy valószínûség szerint nem fogja érinteni a Kárpát-medencét, mert keleties (észekkeleti, keleti, délkeleti) irányba helyezõdik tovább az esetek nagy részében.
Míg a Földközi-tenger nyugati medencéjében képzõdõ med. ciklonok sokkal nagyobb eséllyel lehetnek hatással a Kárpát-medencére is, de nem minden esetben.
A pályát elsõsorban a magassági áramlás határozza meg. Ilyenkor a magasban leggyakrabban teknõ jellemzõ, melynek elõoldalán található a med. ciklon, s a teknõ tengelyének dõlésétõl függõen leggyakrabban nyugat-keleti ill. délnyugat-északkelet közötti az áthelyezõdési irány. A teknõ viszont mozog is és vele együtt a med.ciklon is a talajon, így ez is befolyásolja annak pályáját (teknõvel együtti mozgás + relatív mozgás a teknõhöz képest a magassági áramlás által meghatározva eredõje). Na és akkor ott vannak még a talajközeli akadályozó tényezõk, amit Rudolfking is írt: magashegységek, anticiklonok, amelyek szintén jelentõsen befolyásolják a pályát.
Úgyhogy elég összetett dologról van szó
Fontos, hogy hova szakad le a hideg levegõ, leginkább a med. ciklon keletkezési helye szempontjából (ha közvetlenül a med. térségben keletkezõ ciklonokról beszélünk). Ez persze többé-kevésbé meghatározza a med. ciklon leendõ pályáját is, de nem egyértelmûen. Ha pl. a hideg levegõ a Földközi-tenger keleti medencéjébe szakad le, s ott generál med.ciklont, akkor az nagy valószínûség szerint nem fogja érinteni a Kárpát-medencét, mert keleties (észekkeleti, keleti, délkeleti) irányba helyezõdik tovább az esetek nagy részében.
Míg a Földközi-tenger nyugati medencéjében képzõdõ med. ciklonok sokkal nagyobb eséllyel lehetnek hatással a Kárpát-medencére is, de nem minden esetben.
A pályát elsõsorban a magassági áramlás határozza meg. Ilyenkor a magasban leggyakrabban teknõ jellemzõ, melynek elõoldalán található a med. ciklon, s a teknõ tengelyének dõlésétõl függõen leggyakrabban nyugat-keleti ill. délnyugat-északkelet közötti az áthelyezõdési irány. A teknõ viszont mozog is és vele együtt a med.ciklon is a talajon, így ez is befolyásolja annak pályáját (teknõvel együtti mozgás + relatív mozgás a teknõhöz képest a magassági áramlás által meghatározva eredõje). Na és akkor ott vannak még a talajközeli akadályozó tényezõk, amit Rudolfking is írt: magashegységek, anticiklonok, amelyek szintén jelentõsen befolyásolják a pályát.
Úgyhogy elég összetett dologról van szó
Mi nem igaz? Hogy 2003 januárjában erre voltak gyakoribbak a mediciklonok? 3 is jött 10 nap alatt, szinte majdnem ugyanazon a pályán. Itt majdnem fél méter hó esett. 3 tekercs filmem van róla.
A ciklonok nem nyugat felé mennek. Hanem kelet felé
A ciklonok nem nyugat felé mennek. Hanem kelet felé
Ez sem igaz. A Balkánon sokkal gyakoribbak a mediterrán ciklonok, mert felkanyarodásukhoz sokkal több tényezõ együttállásának kell összejönnie. Van sokféle ciklonpálya (neveik is vannak) és csak néhány érinti Magyarország területét. Éppen a mediterrán ciklonok miatt a Balkánon sokkal több is a téli csapadék. Térképet a téli idõszakról nem találtam.
Gerg0: a ciklonok mindig nyugat felé mennek (persze ez így erõs túlzás), hacsak nem terelik õket anticiklonok, egyéb nyomáseloszlások, amik kimozdítják ebbõl. Persze minél több tényezõ összejön, annál északabbra kanyarodhat. Akár visszafelé is mozoghat (retrogád mozgás/áramlás), de ez már nagyon extrém helyzet. Ráadásul ott az Alpok, ami akadályozza azt, hogy totál északi legyen országos elõoldallal, stb. Nem nagyon van német medi
Rengeteg mediciklon kapja ám telibe Ciprust
Gerg0: a ciklonok mindig nyugat felé mennek (persze ez így erõs túlzás), hacsak nem terelik õket anticiklonok, egyéb nyomáseloszlások, amik kimozdítják ebbõl. Persze minél több tényezõ összejön, annál északabbra kanyarodhat. Akár visszafelé is mozoghat (retrogád mozgás/áramlás), de ez már nagyon extrém helyzet. Ráadásul ott az Alpok, ami akadályozza azt, hogy totál északi legyen országos elõoldallal, stb. Nem nagyon van német medi
Rengeteg mediciklon kapja ám telibe Ciprust
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat