Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nekem sem az volt elsõsorban a gondolatom, hogy az alacsonyabb földrajzi szélesség következtében melegebb klíma miatt terem jobban a füge délnyugaton, mint más országrészekben.
Dél felé haladva országon belül a melegedés alig-alig kimutatható.
Valóban arról van szó, hogy a Balaton-felvidéken, meg a Somogyi és Zalai-dombság vidékén vannak olyan kitettségek, ahol a füge egyrészt több napsütést kap, másrészt télen nem fagy el a dombi mikroklímának köszönhetõen.
Ilyen kitettségek a Dunántúli-középhegység északabbra fekvõ tagjaiban is nyilván elõfordulnak, ezért próbálkozhatott annak idején a török a termesztéssel Budán.
Az Északi-középhegység már kérdõjel a számomra. Bár kiterjedt dél-délkeleti lejtõi vannak, ez már klimatikusan hidegebb hely -Eger, Miskolc környékén nem tudom, hoz-e elfogadható termést a füge (talán Tokajban?)
A Kisalföldön alig-alig látni fügebokrot a kertekben, s ami van, az is satnya. Bár személyes tapasztalataim nincsenek, felteszem, ugyanez a helyzet a Nagy-Alföldön is.
A nagyvárosi mikroklíma természetesen más lapra tartozik.
Dél felé haladva országon belül a melegedés alig-alig kimutatható.
Valóban arról van szó, hogy a Balaton-felvidéken, meg a Somogyi és Zalai-dombság vidékén vannak olyan kitettségek, ahol a füge egyrészt több napsütést kap, másrészt télen nem fagy el a dombi mikroklímának köszönhetõen.
Ilyen kitettségek a Dunántúli-középhegység északabbra fekvõ tagjaiban is nyilván elõfordulnak, ezért próbálkozhatott annak idején a török a termesztéssel Budán.
Az Északi-középhegység már kérdõjel a számomra. Bár kiterjedt dél-délkeleti lejtõi vannak, ez már klimatikusan hidegebb hely -Eger, Miskolc környékén nem tudom, hoz-e elfogadható termést a füge (talán Tokajban?)
A Kisalföldön alig-alig látni fügebokrot a kertekben, s ami van, az is satnya. Bár személyes tapasztalataim nincsenek, felteszem, ugyanez a helyzet a Nagy-Alföldön is.
A nagyvárosi mikroklíma természetesen más lapra tartozik.
Tévedsz, a füge nem csak délnyugaton terem tisztességesen, meg még csak nem is délen (elég megnézni "délt" idén február 9-én Link ), hanem bárhol az országban, ahol domb vagy hõszennyezés van.
Völgyben és síkon nem vagy kevésbé, de égtáj szerint sem és kevésbé, mint inkább fekvés szerint.
Derült az ég 3 fok van, dél-délkelet felé látni felhõzetet, egész éjjel borult volt, remélem nem nappalra borul vissza.
Völgyben és síkon nem vagy kevésbé, de égtáj szerint sem és kevésbé, mint inkább fekvés szerint.
Derült az ég 3 fok van, dél-délkelet felé látni felhõzetet, egész éjjel borult volt, remélem nem nappalra borul vissza.
Persze tudom, vicc az egész. De a 4 fokos globális hõmérséklet- emelkedésen én súlyosan aggódnék. Globálisan 4, az nálunk valószínûleg 5-6C. Az armageddon lenne, hidd el.
A narancs, úgy tudom, eléggé fagyérzékeny. Az ültetvényeket feltehetõleg nem 1 évtizedre létesítik, s valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy a Kárpát-medencében cca 40 év múlva olyan klíma álljon elõ, hogy évtizedenként se legyen legalább egy rendkívül hideg téli idõszak, mikor -10 (-) fokok vannak. És akkor lõttek a narancsnak!
A füge más kérdés. Az elterjedési határán vagyunk, délnyugaton sokfelé elég tisztességesen megterem az évek többségében. S hogy ez nemcsak napjainkban, a Nagy Globális Kiugrás idején van így, bizonyítja az a történelmi tény, hogy a hódoltság korában a török kísérletezett fügetermesztéssel Buda hegyein.
A berber makákó klímaállóságáról nincsenek ismereteim.
A narancs, úgy tudom, eléggé fagyérzékeny. Az ültetvényeket feltehetõleg nem 1 évtizedre létesítik, s valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy a Kárpát-medencében cca 40 év múlva olyan klíma álljon elõ, hogy évtizedenként se legyen legalább egy rendkívül hideg téli idõszak, mikor -10 (-) fokok vannak. És akkor lõttek a narancsnak!
A füge más kérdés. Az elterjedési határán vagyunk, délnyugaton sokfelé elég tisztességesen megterem az évek többségében. S hogy ez nemcsak napjainkban, a Nagy Globális Kiugrás idején van így, bizonyítja az a történelmi tény, hogy a hódoltság korában a török kísérletezett fügetermesztéssel Buda hegyein.
A berber makákó klímaállóságáról nincsenek ismereteim.
Engem csak az aggaszt, hogy " a kora tavaszi fagyok valószínûsége megnõ", persze ez jó 10 éves prognózis a következõ évtizedek melegedéséhez csatolva...Reméljük ez is "érdeklõdés híjján elmarad2 kategória .
Ráadásul amilyen színskálát választottak: az átlagnál 1 fokkal hidegebb már keményen sötétkék, az 1 fokkal melegebb már jó erõs narancssárga. Így lehet átverni jónéhány embert, fõleg politikusokat
Szerintem a Terminátort küldte vissza a NASA a jövõbõl, de ez csak egy feltételezés.
Na mindegy, én nem aggódom, ha jön a +4 fokos felmelegedés, akkor otthon, a jelenkori fagyzugban pont kellemes lesz a klíma és nyögdíjas éveimet ott tölthetem majd a Tarna partján fügét, meg narancsot nevelve, tán még egy nagyobb csoport berber makákót is telepítek a környék szikláira, ámen!
Ööö és kelet Afrikában ki mért hõmérsékletet 1890 táján, de érdekelne még az is hogy Madagaszkáron ki volt az elkövetõ!