Globális jelenségek

A meridionális irányítás többféleképpen alakíthatja a hóborítást. Ott ugyanis, ahol egy ciklon nagy havazást okoz, nem mindegy, hogy konzerváló anticiklon következik, vagy olvasztó elõoldal. Eleve nem egyenletes a hóborítás: a havasabb (ciklonosabb) területeken jóval alacsonyabb szélességig juthat a hótakaró, míg a ciklonok elóoldalán az olvadás egészen magas szélességekig is elfogyaszthatja a havat. (Ciklon-elõoldalon ugyanis a beinduló szelek miatt nem konzerválódik a hó, ellentétben az AC-k nyugodtabb levegõjû központi területeivel.) Zonalitáskor a gyors változásokat a hótakaró nemigazán tudja lekövetni megfelelõen, így a hótakaró egyenletesebb lehet, de a közepes szélességeknél nagyon lejjebb nem jut. Ugyanakkor a sarkvidéken más a helyzet: ha a mérsékelt övben zonalitás van, akkor általában a sarkvidék nagyon hideg (zárt áramlás->kevés légcsere->a sarkvidék hûl), ez általában együtt jár. Meridionalitáskor azonban könnyen bekövetkezhet polarsplit, mely során a sarkokon is intenzív, és néhol meleg meridionális áramlások fújnak keresztül, ami egyes helyeken kikezdi a sarki jégsapkát is (ebben az esetben a sarki és a mérsékelt övi áramlási rendszer összekapcsolódik->intenzív légcsere).

Egyszóval, bár bizonyos konkrét helyzetekben igazad lehet, a dolog azért nem ilyen egyszerû . Vizsgálati módszerre lenne ötletem, bár nem tudom, mennyire mûködne: Elsõsorban Észak-Amerika, Kelet-Európa és Szibária területén lehetne minden hosszúsági körön három szélességi kört (mondjuk 40, 50, 60°) kiválasztani, és nézni a hóborítottságot. Ebbõl tudnánk olyan indexet gyártani (nem részletezném most), ami esetleg korrelálhatna akár a NAO-val, vagy az AO-val, esetleg a szélmezõbõl származtatható más zonalitás-indexszel (persze csak ha a fenti elmélet nagyrészt igaz).

Véleményem szerint nem csak a jég borítását hanem a hó borítás nagyságát is érdemes lenne összehasonlítani.
Ugyanis az alacsonyabb és magasabb szélességek közötti intenzívebb légcsere magasabb hóborítottásáot eredményez, illetve a csekélyebb kisebb borítottságot.
Magyarul gyakori blokking nagyobb hóborítottságot eredményezhet egy adott idõpontban.

Nem tudom hogy lehetne vizsgálni összehasonlítani ezt egymással milyen összefüggés van a zonalitás és a hóborítottság között. Perzse nem biztos hogy van, de a józan paraszti ész összefüggést sejtet.

Tapasztalatból írom, az elsõ diagram, amin csak az átlaghoz és a 2007-es évhez történõ viszonyítás van, több ponton hibás.
Így jó ideje a másodikat ( Link ) használom, illetve ezt a térképet: Link
Illetve a térségi lebontásút: Link

Az utolsó kettõn lehet látni, igazán a "túloldallal" van gond, a minket igazán érintõ Grönlandi, Barents és Kara-tenger nincs nagy lemaradásban.

Ádám, az északi krioszféra szeptember közepén éri el átlagosan minimumát, így +-5 nap nem érdemleges.

Átmeneti növekedés után újból csökkenni kezdett az észak jégborítás és lassan már a 2007-es minimumot közelíti. Link Bár ezen már úgy néz ki, hogy megállt a fogyás. Link

Emellett érdekes, hogy már a déli féltekén is elkezdõdött a jégborítás csökkenése, ráadásul nem is akármilyen ütemben. Link

Mintha délen korábban kezdõdne, míg északon tovább tart a nyár az átlagosnál. Érdekes.