Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Nagyon köszönöm a pontos, részletekbe menõ, igen hasznos információkban gazdag, kiváló szakmai magyarázatot!
Itt, talán egyórája, a reggeli apró szemû hóval szemben nagyobb, formás hópihe szállingózott. Kisebb szünet után most újra hull.
Itt, talán egyórája, a reggeli apró szemû hóval szemben nagyobb, formás hópihe szállingózott. Kisebb szünet után most újra hull.
Ilyenkor érdemes szépen végigkattintgatni ugyanarra az idõpontra az egyes magassági térképek szélmezõit, és máris rájön a megfejtésre az ember.
Pl. a ma 12 UTC-re elõrejelzett mezõk, és alá írom az ott uralkodó szél/áramlás irányát:
10 m
Link
északkeleti
925 hPa
Link
északkeleti
850 hpa
Link
északkeleti, de már helyenként kezd befordulni keletibe
700 hpa
Link
délkeleti, sõt északkeleten már délnyugati
500 hPa
Link
délnyugati-nyugati
300 hPa
Link
délnyugati
Tekintve, hogy a középmagas és a magas szintû felhõzet a kb. 700-300 hPa-os rétegben van, egyáltalán nem meglepõ tehát, hogy délnyugat felõl haladnak északkelet felé a cirrusok meg az Ac-k.
Ezen (mármint hogy látszólag "össze-vissza" fúj a szél a különbözõ szinteken) egyébként egyáltalán nem kell csodálkozni, teljesen normális dolog ilyen helyzetben, amikor kis területeken nagy horizontális hõmérsékleti gradiensek és erõs advekciók alakulnak ki, mint most.
12 UTC-re elõrejelzett hõmérsékleti térképek a különbözõ szintekre:
Link
Link
Link
Link
Jól látszik rajtuk a nagy hõmérséklet-különbség itt a Kárpát-medence környezetében. Érdemes megfigyelni, hogy még az 500 hPa-os szinten is mekkora a gradiens: a -30 fokos izoterma Lengyelország déli részén húzódik, ugyanakkor a mi déli határainktól a -20 fokos izoterma sincs messze. Tehát tényleg a klasszikus, sokat emlegetett ütközõzóna található felettünk, azaz valahol itt húzódik a határvonala a kontinentális hideg, száraz és a mediterrán meleg, nedves légtömegnek.
Csakhogy lássuk azt is, hogy tényleg "száraz" és "nedves" légtömegekrõl van szó:
Link
Link
Továbbá tökéletesen látszik a dél felõl meginduló erõs melegadvekció jelensége is, pl. a 15 UTC-s térképen:
Link
Link
700 hPa-on és 850 hPa-on is nagyon szépen kirajzolódik pl. Délkelet-Magyarországon, de fõleg Romániában vagy Szerbiában, hogy az izotermák szinte merõlegesek az izohipszákra, vagyis igen erõs ott a meleg levegõ beáramlása.
Egyébként ezt a jelenséget, amikor a geosztrófikus szél a magassággal ekkorát fordul, nem véletlenül nevezik "termikus szél" -nek (ami valójában nem szél, hanem magát a szélirány megváltozását jelenti) - hiszen a szélfordulás az erõs hõmérsékleti gradienssel és magával az erõs hõmérsékleti advekcióval van összefüggésben, innen származik a kifejezés.
Pl. a ma 12 UTC-re elõrejelzett mezõk, és alá írom az ott uralkodó szél/áramlás irányát:
10 m
Link
északkeleti
925 hPa
Link
északkeleti
850 hpa
Link
északkeleti, de már helyenként kezd befordulni keletibe
700 hpa
Link
délkeleti, sõt északkeleten már délnyugati
500 hPa
Link
délnyugati-nyugati
300 hPa
Link
délnyugati
Tekintve, hogy a középmagas és a magas szintû felhõzet a kb. 700-300 hPa-os rétegben van, egyáltalán nem meglepõ tehát, hogy délnyugat felõl haladnak északkelet felé a cirrusok meg az Ac-k.
Ezen (mármint hogy látszólag "össze-vissza" fúj a szél a különbözõ szinteken) egyébként egyáltalán nem kell csodálkozni, teljesen normális dolog ilyen helyzetben, amikor kis területeken nagy horizontális hõmérsékleti gradiensek és erõs advekciók alakulnak ki, mint most.
12 UTC-re elõrejelzett hõmérsékleti térképek a különbözõ szintekre:
Link
Link
Link
Link
Jól látszik rajtuk a nagy hõmérséklet-különbség itt a Kárpát-medence környezetében. Érdemes megfigyelni, hogy még az 500 hPa-os szinten is mekkora a gradiens: a -30 fokos izoterma Lengyelország déli részén húzódik, ugyanakkor a mi déli határainktól a -20 fokos izoterma sincs messze. Tehát tényleg a klasszikus, sokat emlegetett ütközõzóna található felettünk, azaz valahol itt húzódik a határvonala a kontinentális hideg, száraz és a mediterrán meleg, nedves légtömegnek.
Csakhogy lássuk azt is, hogy tényleg "száraz" és "nedves" légtömegekrõl van szó:
Link
Link
Továbbá tökéletesen látszik a dél felõl meginduló erõs melegadvekció jelensége is, pl. a 15 UTC-s térképen:
Link
Link
700 hPa-on és 850 hPa-on is nagyon szépen kirajzolódik pl. Délkelet-Magyarországon, de fõleg Romániában vagy Szerbiában, hogy az izotermák szinte merõlegesek az izohipszákra, vagyis igen erõs ott a meleg levegõ beáramlása.
Egyébként ezt a jelenséget, amikor a geosztrófikus szél a magassággal ekkorát fordul, nem véletlenül nevezik "termikus szél" -nek (ami valójában nem szél, hanem magát a szélirány megváltozását jelenti) - hiszen a szélfordulás az erõs hõmérsékleti gradienssel és magával az erõs hõmérsékleti advekcióval van összefüggésben, innen származik a kifejezés.
Akkor hát emiatt látom a földfelszinrõl is, hogy a Cirrostratus, az Altocumulus (mert idõközben ez is betakarja az égbolt jelentõs részét) és az Altostratus a "magassági melegfront" mozgásiránya mentén egyaránt DNY felõl ÉK felé vonulnak, ugyanakkor idelent ÉK-rõl fúj a szél. Köszönöm mzs-nek a kérdés felvetését, Snowhunter-nek, antibulvar-nak a válaszokat!
Itt is megerõsödött a keleti-északkeleti szél.Remélem,hogy naplemente után ér fölénk a vastagabb felhõzet és addig is tud majd hûlni az ájer.
Akkor szépen kiegészítettük egymást, he-he!
Közben nálam máris megerõsödõben az északkeleti szél (elég hamar, ám már vannak 60km/h körüli lökések), ez bizony már a med.ciklon közeledést jelzi, ez a közeledtének tipikus és semmi mással nem összetéveszthetõ jele környékemen.
Közben nálam máris megerõsödõben az északkeleti szél (elég hamar, ám már vannak 60km/h körüli lökések), ez bizony már a med.ciklon közeledést jelzi, ez a közeledtének tipikus és semmi mással nem összetéveszthetõ jele környékemen.
Én is köszönöm a választ, Snowhunter, és a kérdést felvetését, mzs. Itt reggel szállingózott már az apró szemû hó, az Altostratus egy idõre eltûnt, most újra gyarapszik, idõ kérdése csak, hogy akár intenziv havazásról jelentsek.
A ciklon nyugati fele csakugyan indirekt irányban forog, ám az északkeleti felén direkt irányú felhõmozgás észlelhetõ a mûholdfotókon. Az ellentétes irány "húzóereje" az anticiklon - a ciklon hidegszektora - lenne?
A ciklon nyugati fele csakugyan indirekt irányban forog, ám az északkeleti felén direkt irányú felhõmozgás észlelhetõ a mûholdfotókon. Az ellentétes irány "húzóereje" az anticiklon - a ciklon hidegszektora - lenne?
Akkor viszont nem értelek.
Irány szerint jellemezz, mert az ellentétes ellentétesébõl nem tudok világosan értelmezni.
Egyébként nem látok semmi furcsát, forog szépen ciklon, peremén, pl. felettünk pedig az alapáramlással (délnyugati) mozognak a felhõtömbök (nekiütközve az elõbb említett rendszernek), hisz tolódik a ciklon, centrumával együtt, majd beforgatja a haladása mentén az áramlási rendszerébe lévõ-kerülõ felhõtömböket.
Irány szerint jellemezz, mert az ellentétes ellentétesébõl nem tudok világosan értelmezni.
Egyébként nem látok semmi furcsát, forog szépen ciklon, peremén, pl. felettünk pedig az alapáramlással (délnyugati) mozognak a felhõtömbök (nekiütközve az elõbb említett rendszernek), hisz tolódik a ciklon, centrumával együtt, majd beforgatja a haladása mentén az áramlási rendszerébe lévõ-kerülõ felhõtömböket.
Viszont az AC az óramutató járásával megegyezõen forog... és forgatja a felhõsáv szélét. Értem.
Mzs és Kosakiss:
A ciklontól északra egy magasnyomású zóna húzódik, az épp Kárpát-medencétõl északra lévõ peremén látható felhõmezõ is áramlási rendszerében mozog északkelet felõl.
Eme kettõ rendszer határán vagyunk jelenleg, az északkelet felõl érkezõ a száraz, hideg és a délnyugat felõl érkezõ nedves, enyhe levegõ ütközõzónájaként, emiatt is óriási a bizonytalanság még a holnapi napban is, a friss és azt azt megelõzõ szolgálati riasztás is erre utal.
A ciklontól északra egy magasnyomású zóna húzódik, az épp Kárpát-medencétõl északra lévõ peremén látható felhõmezõ is áramlási rendszerében mozog északkelet felõl.
Eme kettõ rendszer határán vagyunk jelenleg, az északkelet felõl érkezõ a száraz, hideg és a délnyugat felõl érkezõ nedves, enyhe levegõ ütközõzónájaként, emiatt is óriási a bizonytalanság még a holnapi napban is, a friss és azt azt megelõzõ szolgálati riasztás is erre utal.