Meteorológiai társalgó

Nekem megvan a szakdolim, csak a polcról kell levennem, de úgy hallottam Pécsett már 6 év után selejteznek. Az én 26-27 éve írt munkám (bár nem Pécsett írtam), biztosan nincs meg, de a saját példány igen !
Elvégeztünk egy korreláció analízisre alapuló vizsgálatot az 1901-50-es,az 1941-70-es és az 1951-80-as havi és éves csapadékátlagokra és vizsgáltam az egyes lejtõk (hegységoldalak, Ény,Dk stb.) közti kitettségbeli különbségeket Keszthelytõl Mórig,Pápától Füredig(össz. 89 mérési pont). A mai technikai viszonyok mellett ez nem nagy kunszt, de akkor még számítógép alig volt az országban. Végül (ezt is kérdezték) indultam vele a pesti TDK konferencián és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is odaadtam kiadásra egy újabb,rövidebb változatban és már a metneten is leírtam lényegét, de a fiatalok nem emlékezhetnek rá, hogy mit írtunk 2004-ben...
Vagyis a lényeg (ha lineárisnak vesszük a magassággal való növekedést: y=a+bx), akkor az jött ki eredményül, hogy 100 m-enként 46,3 (01-50), 41,2 (41-70) és 45,6mm (51-80) a csapadéknövekmény.
Abban tökéletesen igazad van, hogyha a hegyeket teherautóval Zalába fuvaroznánk, akkor ott több lenne az esõ ill. hûlt helyükön jóval kevesebb ill. ha a nagyanyámnak kereke...na de hagyjuk.
A Kõris -hegyre ezek alapján 01-50 közt 1083,6 mm éves csapadékot számoltam, de ha a Kõszegi-hegyekre is elvégeznénk (ott talán tucatnyi állomás adatait kéne összevetni), lehet, hogy több csapadék jönne ki(a másik két idõsor természetesen kevesebb ennél). Az utóbbi évtizedben beszéltünk arról, hogy az Alpokalja nem kap annyi csapadékot, mint mondjuk 50 vagy 100 éve. Ezért bátorkodtam (bakonyi csúcsadatok már vannak !) írni, hogy a Bakony a legcsapadékosabb (talán), vagyis az 1981-2010-es adatokat szívesen venném, ha valaki esetleg tud ilyenekrõl.

A valamit is érõ tanulmányok ezek szerint gyakran végzik a kukában

Szerintem azért Zala és Somogy van nyilvántartva a legcsapadékosabb térségnek, mivel a tengerszint feletti magasságot figyelembe véve esik errefelé a legtöbb, mivel a két megyében 120-140-160 méteres tszf. magasságban mértek 800 mm körüli csapadékátlagot.
A Kõris-hegy 700 méter magas, 950 mm-es átlaggal (mivel 900-1000 mm-t írtál).
Vegyük mondjuk Nagykanizsát 140 méternek az állomás szintjét, 800 mm-es átlaggal.
Az omsz leírása szerint 100 méteres szintkülönbség 35 mm-es csapadékhozam növekedést okoz.
Tehát ha lenne egy 700 méteres hegy Nagykanizsán, akkor 196 mm-el több esne ott, tehát 996 mm-es átlaga lenne.
Ha ledózerolnánk a Bakonyt 140 méterig, szerintem a 35 mm-nél sokkal többet csökkenne, mivel a térképen is látni Link , hogy a Bakonyban lévõ magas csapadékösszeg izoláltan jelentkezik, mert torlódik a csapadék a Bakony magas hegyein északnyugati áramlásnál is és délkeleti áramlásnál is, hisz a szélcsatorna kellõs közepén fekszik, pont merõlegesen a szélcsatornában fújó szélre.
Nem tudom, az omsz a 35 mm-es csapadéknövekedést az ország hegyei és mellettük lévõ síkabb területeinek összehasonlításából állapította-e meg, vagy csak a magasságkülönbségbõl adódó elpárolgási veszteség van benne, de ha ez utóbbi van, akkor a torlódásból adódó különbség nincs benne.
Szóval ha nem lenne ott a Bakony magas hegyvidéke, és ott is 140 méteren mérnénk, akkor bõven 800 mm alatt lenne a csapadékmennyiség.
Gondolom ezért van Zala és Somogy a legcsapadékosabb térségnek nyilvántartva.

Engem az nagyon érdekelne, hogy a nyugati áramlás gyengülése mennyire írta át az ország csapadéktérképét az elmúlt 10-15-20 évben.
Az 1961-1990 közötti 30 év Link és az 1971-2000 közötti 30 év Link térképe szerint nem változott sokat a 10 évvel késõbbi 30 év átlaga, de az elmúlt 10-15-20 év nem zárom ki, hogy máshogy alakul.

Hol mutattál rá? Mibõl jöttek az adatok?

Ehhez nekem semmi közöm, csak gondoltam innen lehet ötletet lopni.

Elõre is sok köszönet érte! Most olvastam a cikkedet- nem semmi módon oldottátok meg az állomást a Pilis tetején, GRAT!!

Link + Link

Egy kiolvasót/feltöltõt fel tudok ajánlani.

Közben már tovább gondoltam a történetet és megérdeklõdtem mely szervektõl kell engedély- Amennyiben a kilátóra szeretnénk helyezni,-úgy Rohonc(Rechnitz) polgármesterétõl kell kérni (õk kezelik a kilátót) Amennyiben Magyar oldalra- úgy csak földterületen lehetne elhelyezni nem kicsi bürokrácia árán..

Az elsõ és legfontosabb: legyen a közelben lakott, de legalábbis megbízható ember által gyakran látogatott épület. Máskülönben jó eséllyel búcsút lehet inteni a mûszernek rongálás/lopás miatt.

Én szívesen benne lennék egy olyan csapatban, akikkel összefogva belekezdenénk egy (amatõr) meteorológiai állomás megvalósításának projektjébe az Írott-kõn- Sajnos nem tudom milyen konkrét technikai háttérre van szükség ehhez... Javaslatokat szívesen fogadok

Az említett idõszakban nálam 0 illetve -1 fokok voltak a legalacsonyabb hõmérsékletek,anyagi okok miatt nem tudtam még online mérõt felállítani,de nagyon érdekes lenne. Nem hiába ez a Cserszegi Fûszeres õshazája.

Pedig hasonló magasságuk miatt tanulságos lenne. Elég nagy lenne a difi... Kár hogy már csak félig magyar terület mindegyik, tudtommal éppen a csúcsra rajzolták a határt, hogy senkié se lehessen az egész hegy.
Viszont a még magyar hegyek közül szívesen látnék egy Zengõ,Kõris-hegy,Dobogókõ, Csóványos összehasonlítást. Itt hasonló nagyságrendek lennének, sõt a Kendig-csúcson jut eszembe talán már esõt is mérnek ?

Sajnos Írott-kõn sincs állomás. Meg a Nagy-Milicen sem.

Sajnos nekem is van a domborzat hatásait firtató és sehol figyelembe nem vett munkám: a Bakonyban hogyan változik a csapadék a magassággal . Lehet, hogy ezt a szakdolgozatot is kiselejtezték már (mint hallom az egyetemek pár év után kukába hajítják ezeket, bár a doktorikat még 20 év után is õrzik)...
Rámutattam, hogy a Bakonyban (bár 1901-80 adataiban nem találtam Tés magasságánál is magasabb csúcson levõ állomást) a Kõris-hegyen 900-1000 mm körül van az éves átlagos csapadék 30-50 éves idõsorokban - persze vannak szárazabb és nedvesebb évtizedek, ezek függvényében változik. Az éghajlati könyvek persze azt közlik,hogy Zalában,Somogyban,Kõszegi-hegységben, újabban a Bükkben,Mátrában esik a legtöbb. Tudtommal bár 2010-ben a Bükk többet kapott, de a Bakony is 1500 mm körül a magasabb régiókban. Az elõzõ években a Kõris-hegy többször kapott 1000 mm-t, legtöbbet az országban vagyis a mérések kezdik felvetésemet igazolni. Sajnos a Kõris-hegynek még nincs 30 éves adatsora és a köztudatban az van, hogy Kõszeg az ország legcsapadékosabb helye 806 mm-es átlaggal...

Légy oly kedves, és másold be, hol írtam, hogy itt minden hely szuper!
Köszönöm!
A megfelelõ fekvésekben itt is szétfagyott minden.
Csak ilyen sík vagy alig 5-10-15 méteres fagylefolyású fekvésekben Link Link Tolnában, Baranyában, Somogyban, az Alföldön -5-6-7 fokok voltak.
Itt meg -2.
Óriási különbség.
Tehát térségileg sokkal kevésbé volt hideg errefelé, miközben itt is -4-6 fokot mért a két állomásunk.
Tehát a térségi különbség nem jön ki, és az RTL Klub Nagykanizsára jön fagykárt vizsgálni, mert ott -6 fok volt.
Közben más településeken meg az alsóbb fekvésekben is nagyítóval kellene keresni a fagykárt.
Hogy Te mit szûrsz le a beszámolóimból, az egy dolog.
Ha bemész a belsõ völgyekbe, ugyanolyan fagykárok vannak, mint az Alföldön.
Hogy a belsõ völgyekben lévõ falvak magasabb részein meddig hatolt fel a fagykár, azt nem tudom, amint lesz idõm, körbenézem.
Egy biztos, hiába mért a kanizsai és az iklódi mérõ (és az elmúlt 50-80 évben mért volna a lenti, a letenyei és az egerszegi állomás is) -4-6 fokokat (sõt, ha az iklódi lent lenne a vasúti töltésnél vagy lent a réten, mért volna az is -5-6 fokot), mint az Alföldön, a fagykár összehasonlíthatatlanul kevesebb.
A szegedi -4 fok például nagyon felülreprezentálja a környéket (a várost nyilván nem, de azért van a városi állomás), -4 fok mellett nincsenek olyan károk, mint amikt pl. a szatymazi õszibarackosban voltak, ahol árnyékolt mérõvel -8-9 fokokat mértek.
Tegyük fel, rosszul mértek, legyen csak -7 fok.
Az 3 fokkal hidegebb mint a szegedi minimum, és (több példa után ez a tapasztalat) mivel minden derült éjszakán ez a 3 fok körüli különbség van egy hidegebb fekvés és a szegedi állomás között, képzeld el, ha olyan adatsorból számolnánk a középhõmérsékletet Szegeden, amiben a derült éjszakák minimumai 3-al kevesebbek.
Valószínû a maximumok meg magasabbak lennének mondjuk 3 tizeddel.
Ez középhõmérsékletben fél fokkal alacsonyabbat produkálna.

Visszatérve: a legdurvább tényleg az, hogy olyan fekvésekben ép a dió, vagy akár a kivilevél, amilyenben Baranyában, pl. Sellyén vagy Sátorhelyen rommá fagyott minden.
Itt is ott lehetett volna mérni -7 fokot is, csak ha az Alföldön -7 fokok vannak, akkor ugyanabban a fázisban lévõ gyümölcsfákból ott semmi nem marad, míg a dombvidéken hatalmas területeken ép marad minden.
És ez nem jön ki a leírásokból, térképekbõl, illetve kevésbé van hangsúlyozva, bár már így is jobban, mint régebben.

Persze nagyon tarka a kép, köszönhetõen a szállított fagy-kisugárzási fagy kombinációnak, a múltheti hétfõi fagyok miatt, a téli fagyok miatt, a vegetáció állapota miatt, de elképesztõen sok információ lapul ezek mögött, és nagyon érdekes kutatási terület.
A beszámolóimból ezt kellene leszûrni.
Nyilván van, aki elgondolkodik rajta, van aki átugorja, van aki csak megnézi, van aki rosszul szûri le, van aki jól szûri le, fórumozója válogatja.
Itt egy példa, õk biztosan rosszul szûrik le Link , ha végigolvasod figyelmesen, láthatod, micsoda ökörséget hoznak ki szakemberek az állomásokból.
És nincs senki, aki a fejükre koppintson.
Kaptam egy 1970-80 között íródott agrometeorológiai könyvet, végigolvastam, kabaré.
És ezek miatt a mérések és adatfeldolgozások miatt kabaré.
Nézd meg ezt a leírást Link
Nézd meg március hónap középhõmérséklet adatait, vesd össze a nagykanizsai és az iklódi állomás közepeit az ország más részein lévõ adatokkal, és tedd mellé a vegetáció állapotát.
A kanizsai és az iklódi a sor végén kullog, miközben a vegetáció jóval elõrébb tart.

Nem tudom,hogy -8-9-nél lehet-e,vagy van-e értelme egyáltalán védekezni?
Ideért a sárga rész a radaron,majdnem intenzíven nyomja neki.Végre valami jó is van az idõjárásban.

Hát, sajnos a Kiskunságon tényleg nagyon komoly fagykár lehetett. Kiskunmajsán -6.7 fokig zuhant a hivatalos mérõhelyen a hõmérséklet, de Kígyós környékén meséltek -8, -9 fokos fagyról is... Sírva mentek a 1.5 ha-os õszibarackost megnézni
Én mást nem tehettem, csak annyit, hogy kiemelten foglalkoztam vele az idõjárás-jelentésben, de szerencsére így is nagyon sokan fogták magukat, és próbálták megmenteni a menthetõt... Ha csak egy ember ment volna ki védekezni az elõrejelzés miatt, már megérte

Nkpolip: okés, én is így gondoltam, ugyanakkor Floo beszámolóiból nem ezt lehet leszûrni...

Valamit tudhattak az idõsebbek, mikor ültették azokat.
Na ezt már szeretem: amikor nem a fagy miatt stresszelek, hanem nyugodt szívvel nézek rá a hõmérõre, mely vígan 12 fokot mutat.

Egy érdekesség: a Kecskemét melletti Méntelek közelében hajszálpontosan két napja, ugyanebben az idõben -4 fok volt. Most kereken 19 fokkal (!) van melegebb...