Meteorológiai társalgó

Baranya az biztos, nem véletlen, hogy annak idején ott állították fel a jégesõ-elhárító rakétákat.
Az is igaz, hogy Észak-Dunántúl konvekció szempontjából nem egy bajnok. Nyári hidegfrontok esetén gyakori, hogy míg a Bakonyban és attól északra csöpörgés, csapóesõ, hûvös-szeles idõ van, addig a Balaton mellett és fõképp az Alföldön egymás után törnek ki a zivatarok.

Vannak helyek, amelyek elég kedvezõ helyzetben vannak nyáron is vagy télen is zivatar szempontjából (pl. Somogy vagy Baranya egyes területei szerintem). Pápa nem tartozik ezek közé, itt vagy 20 évet eltöltöttem, de csak 2 téli zivatar jutott eszembe(plusz a múltkori, de megerõsíteni nem tudom) és nyáron sem vagyunk az élmezõnyben.
A régmúlt idõk idõjárását meg nem nagyon ismerem (nem volt a kezemben Réthly), arról inkább nem nyilatkozom.

Tapasztalatom szerint a téli zivatar, bár nem gyakori, de szélsõségesen ritkának sem mondható. Pontos adataim nincsenek, de talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: egy évtizedben 2-3 olyan év van hozzávetõlegesen, mikor ilyesmi elõfordul (adott helyen)
A felszálló légmozgások hevessége a hõdifferenciától (is) függ, így a zivatarképzõdéshez szükséges feláramlás viszonylag alacsony talajközeli hõmérséklet mellett is elõállhat, ha a magasban igen hideg levegõ helyezkedik el. Erõs hidegfrontok átvonulásakor, vagy akár utána, a nagy vertikális hõgradiensû, nedves sarki-tengeri levegõben könnyen létrejön bedörrenéshez vezetõ konvekció, akár szilárd csapadék mellett is.

Értem. A régi krónikáktól ne várjunk tökéletes lefedettséget, mert több száz éve igen csak ritka volt a "megfigyelõhálózat" Éppen ezért gyakorlatilag nagyon kevés esetben tudjuk megmondani, hogy milyen területet érintettek akkor azok az idõjárási helyzetek, amikor az orszég jelentõs részén volt zivatar télen. Persze ritkán azért sikerül; ha pl január 14-én Sopronban mennydörgés volt, és aznap vagy másnap Kolozsváron is, ráadásul elõtte tavaszias idõ volt, utána meg hideg, akkor lehet következtetni arra, hogy pl a sarkvidéki hideg elõtt haladó front környezetében azért számos zivatar kialakulhatott.
Szóval az érintett területet már nehéz rekonstruálni, és bár az örök kételkedõ embert némi nyugtalansággal tölti el a kijelentés, de a rendelkezésre álló kevés leírás alapján sincs okunk feltételezni, hogy a maitól lényegesen kisebb vagy nagyobb területet érintettek az elmúlt évszázadok téli zivatarai.

Elolvastam: "...ritka az az év, amikor nem jegyeztek fel valahol zivatart."
Én meg ezt írtam: " Most meg ritka az a tél, amikor nem jegyeznének fel negyed-fél országban zivatart."
Igazad van, arra gondoltam, hogy a valahol, vagyis néhány helyen az sokkal kevesebb, mint az ország negyede. Tehát ha ritkán nincs valahol zivatar, az nem zárja ki, hogy sok is legyen, de fogalmunk sincs róla ,hogy mennyi. A régi krónikások persze nem tudom, hogy feljegyeztek-e minden zivatart, ha nem akkor nem tudunk összevetést készíteni. Vagyis nem arról van szó, hogy valahol vagy több helyen nem fordult elõ a régmúltban, hanem most nincs is olyan tél, amikor ne lenne és többnyire az ország negyede is elmondhatja, hogy télen zivatar volt. Cseszneken kb.12 telet töltöttem 10 éves korom után, de egy zivatar sem volt emlékeim szerint télen. Idén feljegyeztek egypárat.

[esõ] [esõ]

Felénk nem jött be a kisebb csapadékhajlam. Az év elsõ két hónapja tavaly összesen (Cseszneken és Pápán is) kb.15 mm csapadékot hozott, most Pápán 71, Cseszneken 95 mm-t hozott. Ég és Föld a különbség. 2010-ben az állás márc.1-én 86 ill. 102 mm volt. Mi lett volna ezen a télen, ha nem magas a légnyomás ?

Most sincs egy körömpiszoknyi felhõ sem az égen, néhány kondenzcsík van, semmi több.
Azért ez annyira nem gyakori.

A kis csapadékhajlam egyáltalán nem csoda, tekintve a légnyomás viselkedését. Én ebben "naprakész" vagyok, napjában többször is leolvasom a barométert. Nagyon sokat tanyázik a mutató a jobb térfélen, sõt, leggyakrabban a 770 hgmm (bocs, de nekem még mindig higanymilliméterben könnyebb gondolkodnom) közelében. Már a középtáj is ritka, pláne a bal térfél. Igaz, a januári viharciklonok idején volt kifejezetten alacsony légnyomás is, meg most februárban a Vojejkov-tengely széttörését követõen az az északi ciklon, melynek erõs hidegfrontja átrobogott felettünk, levitte az aneroidot 750 hgmm-ig. Mindezek azonban ritkák, a magasnyomás, a megemelkedett középérték az általános. Az idõjárás még mindig csak kompenzál, kompenzál a közelmúlt özönvizei után. Bár az aneroidok "esõ, változó, szép idõ" felirata naiv és szakszerûtlen, annyi bizonyos, hogy rendszeres alacsony nyomások esetén a légkör dinamizmusa és a csapadékhajlam egyértelmûen nagyobb. Erõsen úgy fest, hogy a március (is) csapadékhiánnyal fog zárni, utána meg majd meglátjuk. A tavalyi év szárazsága aligha ismétlõdik meg idén. [esõ]

Olvasd el mégegyszer amit írtam.

Azt vártam tegnap, hogy a németalföldi és genovai kettõs felhõzete nyugatról benyúlik. Másik esély, hogy feloszlik és a skandi-orosz AC-ciklon páros erõsödik és ÉK-rõl bezúdul a hideg, ekkor ÉK-re felhõk jönnek , nyugaton feloszlik. Mindenesetre éjjel még az volt amit vártam, a sok felhõ miatt nyugaton melegedés lett éjfél után (nálam majdnem 2 fokos) és csökkent a hõingás a korábbiakhoz képest. Most vesztésre állok, mert a nyugati felhõzet tökéletesen eltûnt, de keletrõl a felhõzet a Kárpátokig jutott és nem akar bejönni. Persze ez még csütörtökig változhat, de valóban van esélye a felhõtlen szárazságnak, viszont már itt is pedzegették, hogy csüt-pénteken lehet esõ, lehet hó. Mások szerint nem csak a héten, hanem egész tavasszal nem nagyon fog esni (ismerõs decemberbõl :" nem lesz hideg a télen meg hó se") Vagyis a modellolvasók sem nagyon mehetnek tutira , ha az ellenkezõjét látják - én meg inkább saját kútfõbõl dolgozok (mûholdak,radarok, analízisek a kedvenceim).

Éppen ez az ! Most meg ritka az az tél, amikor nem jegyeznének fel a negyed-fél országban zivatart !
(Csak 2009 dec-ben egy téli napon volt országos zivatar, hogy a többit meg se említsük)

4 azaz négy db zivataros napot húzhatunk be idénre már itt!Több közeli észlelõ megerõsítheti(Mór).Ebbõl 3 egy-két dörgéses gyengécskébb,és 1 erõs komoly hózivataros lecsapós volt!Úgyhogy itt a Bakony keleti felén jól indul a konvektív szezon!
Szép napsütéses idõ van,de árnyékban még deres a fû rendesen.

Neked mi a véleményed, milyen idõ lesz?

A gyakran azt jelenti, hogy rikta az az év, amikor nem jegyeztek fel valahol zivatart

Van olyan felhõtípus, amely esetén lehet napos idõ.

Nem tudom az a "gyakran" mit takar, de az utóbbi években ritka az a téli hónap, hogy ne lenne valahol, ha az Óhazára (Kárpátia) kivetítem meg pláne.

A Réthly-féle Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon c. kötetekben gyakran felbukkannak a téli zivatarok. Nem volt ritka többszáz éve sem.

Téli zivatarra gondoltam, esõvel,jéggel,hóval - mindegy. Tavaszi hózivatar azért volt, de a december-január-februári zivatarláncok meglepnek.
Itt nagyon beborultunk,a mûhold szerint nem helyi jelenség. Ennek ellenére csak 3,1 fok. Furcsa hallani, hogy napos száraz idõ jön annál is inkább, mert az osztrákok nagy csapadékról írtak hozzájuk a reggeli teletex-en holnapra. Ide még a felhõik sem jutnának el ?

Nem verték nagy dobra a hózivatart? Lásd: Jókai: Az aranyember.

Négy évvel ezelõtt ilyen szép zivatarral kezdõdött a Március Link Link . Akkori Estofex jelzés Link Szép kis viharciklon volt hidegfrontja okozta Link Ideje lenne már az elsõ zivataroknak lassan.