Bioszféra
Biza tanulságos!
Az elmúlt napokban a Becsehely-Nagykanizsa vonalon utaztam minden nap, és Nagykanizsa keleti felén magasodó lassan emelkedõ domb lábánál van egy nagy akácfolt, ami mellett elhaladva minden nap megnéztem, hisz kishíján belóg az útra!
Tegnap még jelét sem láttam rajtuk virágnak, ma totál fehéren virítottak késõ délután, aszittem kiesek a kocsiból döbbenetemben!
Ennyit számitott a tegnap délután és a mai nap!
Közben a jobb fekvésû dombokon nagyon vontatott az akácvirágzás, sõt, ma "nagyitóval" megvizsgálva több elfagyott hajtásrügyet találtam, amelyeken az elsõ virágok lettek volna...és amelyek ha nem fagynak el, már rég virágoznának!
Beszéltem méhésszel, megerõsitette sejtésemet, miszerint õk már március végén érzékelték az elfagyást!
Ugyanugy jártunk vele, mint az ország többi részéhez képest 2 héttel-1 hónappal korábban virágzó kajsziainkkal, és cseresznyéinkkel!
Tudom, hogy a klimatológiai megfigyelések között fenológiai megfigyeléseket is végeznek, jelen esetben késõbbi akácvirágzást regisztrálnának olyan helyeken, ahol elfagyás nélkül akár 10 nappal is elõbb kezdõdne az akácvirágzás, mint máshol!
Az elsõ hajtásrügyek lefagyását követõen itt most az utóvirágzás indul egyidejûleg Bp belvárosainak elsõ virágaival!
Az idei dátum évek sorozatának átlagában fog szerepelni!
Bár hitelesnek tûnik, hiszen tényleg most kezdõdik a virágzás, a virágzás megindulásához szükséges hõösszeg vonatkozásában mégis fals adatnak tartom, mert nem adja vissza hûen azt a fenológiai állapotot, ami fagy nélkül lett volna, azaz, az idei év vegetációval kifejezett eddigi hõösszegét!
Vagyis az akácvirágzás dátuma adott helyen azért azonos egy másik helyével, mert emitt lényegében az utóvirágzás kezdõdik akkor, mint amott az elsõ virágzás, ugyanakkor a virágzás kezdete azonos dátummal van feltûntetve, és hasonló eset 25-30 %-os gyakorisággal elõfordul, akkor amint már irtam, az átlag sem fejezi ki a valós fenológiai eltérést a két hely között!
Igaz, akár nagyobb hideg is elõfordulhat azon a helyen, ahol a fenológiai késés miatt nem fagy el, vagyis egy nagyobb mértékû fagy mellett tarthat elõrébb az akácvirágzás, mint egy mérsékeltebb fagy mellett hátrébb!
A magasabb középhõmérsékletû helyeket összemossa a jóval alacsonyabb középhõmérsékletûekkel, azzal, hogy azokon a helyeken a fagy idõpontjában még nem voltak a rügyek olyan állapotban, hogy károsodni tudtak volna!
Szerintem az egész szisztémában ilyen tipusú tévedések sorozatával találkozhatnánk!
Nagyon nagy tanulság ez!
Pedig ugyanolyan egyértelmû, mint hogy februárban kivirágzó kajszi sokkal nagyobb fagyveszélynek van kitéve mint egy másik térségben áprilisban virágzó!
Az elmúlt napokban a Becsehely-Nagykanizsa vonalon utaztam minden nap, és Nagykanizsa keleti felén magasodó lassan emelkedõ domb lábánál van egy nagy akácfolt, ami mellett elhaladva minden nap megnéztem, hisz kishíján belóg az útra!
Tegnap még jelét sem láttam rajtuk virágnak, ma totál fehéren virítottak késõ délután, aszittem kiesek a kocsiból döbbenetemben!
Ennyit számitott a tegnap délután és a mai nap!
Közben a jobb fekvésû dombokon nagyon vontatott az akácvirágzás, sõt, ma "nagyitóval" megvizsgálva több elfagyott hajtásrügyet találtam, amelyeken az elsõ virágok lettek volna...és amelyek ha nem fagynak el, már rég virágoznának!
Beszéltem méhésszel, megerõsitette sejtésemet, miszerint õk már március végén érzékelték az elfagyást!
Ugyanugy jártunk vele, mint az ország többi részéhez képest 2 héttel-1 hónappal korábban virágzó kajsziainkkal, és cseresznyéinkkel!
Tudom, hogy a klimatológiai megfigyelések között fenológiai megfigyeléseket is végeznek, jelen esetben késõbbi akácvirágzást regisztrálnának olyan helyeken, ahol elfagyás nélkül akár 10 nappal is elõbb kezdõdne az akácvirágzás, mint máshol!
Az elsõ hajtásrügyek lefagyását követõen itt most az utóvirágzás indul egyidejûleg Bp belvárosainak elsõ virágaival!
Az idei dátum évek sorozatának átlagában fog szerepelni!
Bár hitelesnek tûnik, hiszen tényleg most kezdõdik a virágzás, a virágzás megindulásához szükséges hõösszeg vonatkozásában mégis fals adatnak tartom, mert nem adja vissza hûen azt a fenológiai állapotot, ami fagy nélkül lett volna, azaz, az idei év vegetációval kifejezett eddigi hõösszegét!
Vagyis az akácvirágzás dátuma adott helyen azért azonos egy másik helyével, mert emitt lényegében az utóvirágzás kezdõdik akkor, mint amott az elsõ virágzás, ugyanakkor a virágzás kezdete azonos dátummal van feltûntetve, és hasonló eset 25-30 %-os gyakorisággal elõfordul, akkor amint már irtam, az átlag sem fejezi ki a valós fenológiai eltérést a két hely között!
Igaz, akár nagyobb hideg is elõfordulhat azon a helyen, ahol a fenológiai késés miatt nem fagy el, vagyis egy nagyobb mértékû fagy mellett tarthat elõrébb az akácvirágzás, mint egy mérsékeltebb fagy mellett hátrébb!
A magasabb középhõmérsékletû helyeket összemossa a jóval alacsonyabb középhõmérsékletûekkel, azzal, hogy azokon a helyeken a fagy idõpontjában még nem voltak a rügyek olyan állapotban, hogy károsodni tudtak volna!
Szerintem az egész szisztémában ilyen tipusú tévedések sorozatával találkozhatnánk!
Nagyon nagy tanulság ez!
Pedig ugyanolyan egyértelmû, mint hogy februárban kivirágzó kajszi sokkal nagyobb fagyveszélynek van kitéve mint egy másik térségben áprilisban virágzó!