| | Salgótarján |
És nálad? Havazik? Villámlik? Már látod a peremfelhőt? Regisztrálj, fotózz, majd TÖLTSD FEL! | ||
Kattints a képekre, ha látni szeretnéd a többit is. Vagy inkább a TÉRKÉPES ÁTTEKINTŐRE vagy kiváncsi? |
2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák
Felszállok magam is a tornádó vs légzuhatag buszra némi személyes átéléssel vegyített amatõr latolgatással, ám kifejezetten jelzem, hogy amatõrként teszem.
Még nem voltam aktív metnetes, majd ismereteim utólagos bõvítése nyomán downburst-ként azonosítottam egy a házamat ért zivatar kísérõjelenségét. Augusztus vége, szeptember eleje lehetett, tipikus hõségre érkezõ markáns hidegfront, vonalba rendezõdött cellák, stb. Az intenzív csapadékhullás kezdete elõtt nem sokkal (sõt már némi esõcsepp is volt) komoly szélvihar támad, rövid idõ alatt jelentõs szélerõ növekedéssel. Alapvetõen lökésszerû volt, ám volt egy néhány másodperces intervallum, amikor a házra ható szélerõ kvázi állandósult. Az egész házat egy az egyben megnyomta és hiába vártam a lökés enyhülését, lehetett érezni, hogy iszonyatos erõ egy az egyben nekifeszül a háznak, szinte feszegeti, kisebb recsegések-ropogások törték meg az elõbb még széllökések által keltett szabálytalan, ámde monoton ritmusú lökésekben beállott szünet fura csöndjét. Amikor engedett a nyomás, mintha fellélegzett a ház minden eresztékében.
Mivel a vihar késõ estére vonult el, így másnap lettem figyelmes arra, hogy a teraszon kisebb cserépdarabok vannak. A tetõre felmászva tucatnyi cserépnek hiányzott az alatta lévõ cserépre fektetett széli része, gyakorlatilag letört. Néhol ott maradt elválva, lerepedve, de számos darab meg a teraszon, de a kertben is volt egy kettõ.
A következõ történhetett: A néhány másodpercre állandósult szélerõ maximum nyilván a tetõ síkjának szokásos esését is kihasználva kvázi belecsimpaszkodott a cserepekbe és megemelte azokat. Szerencsére(!) nem tudta lekapni, ám ahogy a cserepek megemelkedtek, majd nyilván visszaestek, illetve számos jelentõs ellentétes erõhatás gyujtópontjába kerülvén, az erõhatásnak leginkább kitett részei (széli részek) egyszerûen lerepedtek és letörtek. Nincs az az emberi erõ, ami pl. egy cserép szélébõl le tudna törni pl. egy 3x3 cm-es darabot, ilyenért finommunkára képes eszközökért a barkácsboltba kéne menni.
Amit mondani akarok ezzel: Az biztos, hogy tornádó nem volt. Ám downburst-ként azonosítom, ami gyakorlatilag képes volt cserepet feltépni. Kicsit nagyobb erõ és csekélyebb szerencse esetében letéphette volna a tetõt és vihette volna a cserepet és ezután oda állítja be a darabot, ahova akarja, ahová a turbulencia (épületek, fák, tereptárgyak stb.) épp veti.
Szintén amatõr latolgatás csupán a tegnapi rendszer szép vonalas elrendezõdése, amely több megyényi területen kvázi vonalban jelentõs hõmérsékleti kontrasztot okozott. Eme éles és igen hosszanti É-D vonal K-Ny kontrasztja, a vonal tempós haladása, és a szárazabb levegõ szerintem kitûnõ feltételeket teremthetett légzuhatagok kialakulásának. Persze ettõl még lehettek tornádók. Ki kell menni terepre, örülök, hogy már megindult az önszervezõdés.
Még nem voltam aktív metnetes, majd ismereteim utólagos bõvítése nyomán downburst-ként azonosítottam egy a házamat ért zivatar kísérõjelenségét. Augusztus vége, szeptember eleje lehetett, tipikus hõségre érkezõ markáns hidegfront, vonalba rendezõdött cellák, stb. Az intenzív csapadékhullás kezdete elõtt nem sokkal (sõt már némi esõcsepp is volt) komoly szélvihar támad, rövid idõ alatt jelentõs szélerõ növekedéssel. Alapvetõen lökésszerû volt, ám volt egy néhány másodperces intervallum, amikor a házra ható szélerõ kvázi állandósult. Az egész házat egy az egyben megnyomta és hiába vártam a lökés enyhülését, lehetett érezni, hogy iszonyatos erõ egy az egyben nekifeszül a háznak, szinte feszegeti, kisebb recsegések-ropogások törték meg az elõbb még széllökések által keltett szabálytalan, ámde monoton ritmusú lökésekben beállott szünet fura csöndjét. Amikor engedett a nyomás, mintha fellélegzett a ház minden eresztékében.
Mivel a vihar késõ estére vonult el, így másnap lettem figyelmes arra, hogy a teraszon kisebb cserépdarabok vannak. A tetõre felmászva tucatnyi cserépnek hiányzott az alatta lévõ cserépre fektetett széli része, gyakorlatilag letört. Néhol ott maradt elválva, lerepedve, de számos darab meg a teraszon, de a kertben is volt egy kettõ.
A következõ történhetett: A néhány másodpercre állandósult szélerõ maximum nyilván a tetõ síkjának szokásos esését is kihasználva kvázi belecsimpaszkodott a cserepekbe és megemelte azokat. Szerencsére(!) nem tudta lekapni, ám ahogy a cserepek megemelkedtek, majd nyilván visszaestek, illetve számos jelentõs ellentétes erõhatás gyujtópontjába kerülvén, az erõhatásnak leginkább kitett részei (széli részek) egyszerûen lerepedtek és letörtek. Nincs az az emberi erõ, ami pl. egy cserép szélébõl le tudna törni pl. egy 3x3 cm-es darabot, ilyenért finommunkára képes eszközökért a barkácsboltba kéne menni.
Amit mondani akarok ezzel: Az biztos, hogy tornádó nem volt. Ám downburst-ként azonosítom, ami gyakorlatilag képes volt cserepet feltépni. Kicsit nagyobb erõ és csekélyebb szerencse esetében letéphette volna a tetõt és vihette volna a cserepet és ezután oda állítja be a darabot, ahova akarja, ahová a turbulencia (épületek, fák, tereptárgyak stb.) épp veti.
Szintén amatõr latolgatás csupán a tegnapi rendszer szép vonalas elrendezõdése, amely több megyényi területen kvázi vonalban jelentõs hõmérsékleti kontrasztot okozott. Eme éles és igen hosszanti É-D vonal K-Ny kontrasztja, a vonal tempós haladása, és a szárazabb levegõ szerintem kitûnõ feltételeket teremthetett légzuhatagok kialakulásának. Persze ettõl még lehettek tornádók. Ki kell menni terepre, örülök, hogy már megindult az önszervezõdés.