Hogy írunk-e történelmet a következõ idõszakban, majd kiderül (úgy látom, legalább az esély erre is megvan) Mindenesetre, ami eddig történt, már az megjegyzésre érdemes: olyan reménytelen (pontosabban annak látszó) volt sokáig a helyzet, hogy egy kollégánk már borsót akart vetni... Aztán beballagott a lábas hideg, és milyen! A hó nélkül elõállt -12 fokos minimum azért nem semmi. hideg
Bár még odébb van a tél vége, némi tanulságokat levonhatunk: például, újra igazolást nyert, hogy hosszan tartó zonalitás idején bizony könnyen felhalmozódhat észak-északkeleten a hideg. Aztán, a szélsõségek láthatólag tényleg "elõrevetik az árnyékukat". A tartós nyugatias légmozgás ellenére alig-alig volt hajlandó 1-2 +10 fokot elérõ maxit produkálni ezen a télen az idõjárás. 2006/2007-ben számolatlanul voltak ilyenek, nem is lett komoly fagy abban a szezonban. A hideg és meleg idõszakok "visszaköszönése" szintén elõfordult: a novemberi száraz, kontinentális hideg durvább formában ismétlõdik meg most január végén. November második felének tartós északi zonalitása azt sejtette, hogy hajlam van a magas szélességeken hidegdepók kifejlõdésére -és lõn.
A hétvégi hóesélyeinkrõl: elsõ ránézésre nem kelt olyan benyomást a szinoptikai térkép, mintha "nagy idõ" akarna jönni. De lehet, a látszat ezúttal csal. Teljesen igaza volt Vissy Károlynak, mikor azt mondta, az északi AC helyzetek ravaszak. Emlékszem, az 1995/96-os télen kétszer is volt a mostanihoz hasonló szituáció: december elején és január végén. Az utóbbi esetben szintén Vissy Károly még külön ki is hangsúlyozta, hogy a magasnyomású, száraz szibériai levegõben egész Európában sehol se havazik. Aztán a "semmibõl" ott termettek a mediciklonok, és pár nap múlva kötésig ért a hó...
Abszolút egyetértek azzal a kollégával, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a fölöttünk levõ levegõ hõmérséklete milyen lényeges tényezõ. Az igen hideg levegõ "utolsó cseppig" kipréseli az enyhébb, nedvesebb légtömeg víztartalmát. A nagy hideg többszörösére növeli a hóesés valószínûségét. havazas