Természetesen ötlet van, de inkább már okozat mint ok.

Abból indulok ki, hogy 2007-es tanulmány szerint 2013-ra gyakorlatilag jég mentsenek kellett volna lenni a sarkoknak nyáron, igaz itt az északi sarkról van szó. Viszont délen egy hajó nyár közepén jég fogságában van, és ott tovább hízik a jég. Szóval az én egyszerû fapados módszereimnél, a tudomány sokkal nagyobb technikával rendelkezik mégis milyen hatalmas tévedésekben vannak.

Én máshogy közelítettem meg a dolgot, elõször kutattam visszafelé ami mint mondtam fapadosan de azért elég jól sikerült. Ebbõl egész jó összefüggéseket sikerül találni, és egy általam felépített elméletet kreálni. Ez természetesen magánvélemény, de ha már tudományos fórum ezért írtam le. viszont tisztába vagyok, hogy finomítani kell, mert van még mit rajta.

Annyi azért tisztán látható, hogy mind a zonális korszak, mind az extra kontinentális is egy-egy kis szeletet foglal el az elmúlt évszázadok klímáján, mármint amit többnyire biztosan vissza lehet nézni. Ez rövid idõ ez is tény, de nehezen tudok elképzelni esetleg más korszakot. Igaz tudunk még jégkorszakról meg jó meleg már-már trópusi korszakról hazánk területérõl és biztosan volt is de ebbe azért nem mentem bele.

Szóval, hogy miért változnak miért alakulnak ki és miért áll fent egy-egy korszak akár tartósan? Arról igazából nem sokat lehet tudni. A légkör valamiért rá áll egy-egy típusra és azt folyamatosan fenntartja. Ebben vannak idõnként epizód jellegû váltások, de amire ebbõl az állapotból kizökken ahhoz kell valami, valami nagy "sokk" a légkörnek.
Lásd a tavalyi tél mediterrán ciklon dömpingét, a Dunántúl majd az Alföld is belefulladt a hóba. És itt picibe volt nagy "sokk" a légkörnek, miszerint megérkezett tavasz és elfogyott a hidegbázisa. No egy ilyet képzeljünk el nagyban. Gondoltam naptevékenységre az óceánok módosult áramlási rendszerére, valamint a Hurrikánok szerepére, az észak-afrikai passzát erõsebb hatására. De mint írtam a légkörnek valami erõs hatás kell ami egy-egy állapotból kibillentse.