Bitos láttátok, hogy a kezdeti lendület után elég gyengén alakul az atlanti hurrikánszezon. Augusztus 20 után nem alakult ki nevesíthető vihar. Ki jött egy új anyag, ami ennek okait taglalja: Link
Röviden:
1. Északra tolódott monszun árok: Az afrikai keleti hullámok túlságosan északon jelennek meg, ami miatt a viharok hidegebb vizek fölé kerülnek, csökkentve ezzel az aktivitást.

Monszun árok és az afrikai keleti hullámokA monszun árok egy alacsony nyomású zóna, amely az afrikai kontinens felett húzódik nyugat-keleti irányban. Ez a zóna kritikus szerepet játszik a trópusi időjárási rendszerek, különösen az úgynevezett afrikai keleti hullámok (African Easterly Waves) kialakulásában és fejlődésében. Az afrikai keleti hullámok a trópusi ciklonok (például hurrikánok) "magjai", amelyek a nyugat-afrikai partok mentén alakulnak ki, majd nyugatra haladnak az Atlanti-óceán felé. Ha ezek a hullámok megfelelő feltételek mellett fejlődnek, trópusi viharokká vagy hurrikánokká alakulhatnak.Miért probléma az északra tolódott monszun árok?Északra tolódás következményei: Az idei szezonban az afrikai monszun árok sokkal északabbra tolódott a szokásosnál. Ennek következtében az afrikai keleti hullámok is túlságosan északon alakulnak ki és haladnak tovább az Atlanti-óceán felé. Ez a helyzet azért probléma, mert ezek a hullámok hidegebb tengervizek fölé kerülnek, amikor kijutnak az Atlanti-óceánra.Hidegebb vizek hatása: A trópusi ciklonok fejlődéséhez meleg tengervízre van szükség, amelynek hőmérséklete általában legalább 26-27°C kell legyen. Ha a viharok hidegebb vizek fölé kerülnek, az energiát adó hőforrásuk csökken, ami jelentősen csökkenti az esélyüket arra, hogy trópusi viharrá vagy hurrikánná fejlődjenek.Száraz levegő beáramlása: Az északra tolódott monszun árok nemcsak hidegebb vizek fölé tereli a hullámokat, hanem közelebb hozza őket a száraz szubtrópusi régiókhoz is. Ezekből a régiókból száraz levegő áramlik be, ami tovább csökkenti a mély konvekció kialakulásának esélyét. A trópusi viharoknak magas páratartalmú környezetre van szükségük a felhőzet és a csapadék kialakulásához; a száraz levegő beáramlása azonban ezt megakadályozza.Jelenlegi tengeri és légköri feltételekA dokumentum említi, hogy a monszun árok jelenlegi északra tolódása részben a tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliák következménye: a fő fejlesztési régió (Main Development Region, MDR) rendkívül meleg, míg az Egyenlítő közelében viszonylag hűvösebb a tenger. Ez a kombináció hozzájárulhatott ahhoz, hogy a monszun árok szélsőségesen északra tolódjon.
2. Rendkívül meleg felső légköri hőmérsékletek: Ezek stabilizálják a légkört, és gátolják a mély konvekció kialakulását, ami csökkenti a hurrikánképződést.

Ez valószínűleg nem igényel magyarázatot. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy az idei szezonban tapasztalt melegebb felső légköri hőmérsékletek valószínűleg összefüggésben állnak az El Niño éves időskálán jelentkező hatásaival, valamint az antropogén (ember okozta) melegedés hosszú távú tendenciáival. Ez azt jelenti, hogy ha a felső légkör tovább melegszik, az a jövőbeli hurrikánszezonokban is komoly stabilizációs hatást gyakorolhat, ami tovább csökkentheti a trópusi ciklonok gyakoriságát és intenzitását.

3. Túl sok keleti szélnyírás a keleti Atlanti-óceánon: Ez megakadályozza a trópusi ciklonok fejlődését az atlanti térség keleti részén.

A dokumentum alapján 2024 augusztusában a trópusi Atlanti-óceán teljes területén kifejezett keleti felső légköri szél-anomáliák alakultak ki, amelyek Afrikáig nyúlnak. Ezek az anomáliák az afrikai monszun rendkívüli erejére utalnak. Ezek a keleti szelek a felső légkörben erősen uralják a keleti Atlanti-óceán területét.A keleti szélnyírás különösen problémás a keleti Atlanti-óceánon, mivel az ott kialakuló trópusi hullámok és ciklonok általában alacsony szélnyírási környezetet igényelnek az erősödéshez. Az erős keleti szélnyírás azonban megakadályozza ezt a folyamatot, mert a különböző magassági rétegekben lévő szelek nem támogatják a ciklon központi magjának szimmetrikus kialakulását. Ezért a trópusi viharok vagy ciklonok gyakran "szét vannak tépve" a különböző irányú szelek által, mielőtt megerősödhetnének.
4. Kedvezőtlen Madden-Julian oszcilláció: A legutóbbi időszakban tapasztalt nagy léptékű időjárási minták, mint a Madden-Julian oszcilláció, szintén hozzájárultak a kedvezőtlen feltételekhez.

Az MJO egy körülbelül 30-60 napos időciklusban mozgó konvekciós (zivataros) zóna, amely nyugatról kelet felé halad az Egyenlítő mentén. Az MJO különböző fázisai kedvezően vagy kedvezőtlenül hathatnak a trópusi ciklonok, köztük a hurrikánok kialakulására. A dokumentum szerint az MJO az utóbbi időszakban kedvezőtlen fázisban volt az Atlanti-óceán számára. Jelenleg az MJO keletebbre, a Maritime Continent régiójában helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a konvektív aktivitás kelet felé tolódott el, távol az Atlanti-óceántól. Ennek eredményeképpen az Atlanti térségben csökkent a trópusi ciklonképződéshez szükséges kedvező feltételek előfordulása. 
A doksi megemlíti, hogy a kedvezőtlen MJO-fázissal együtt egy trópusi felső-troposzférikus árok (TUTT) is kialakult a központi Atlanti-óceán térségében, ami tovább erősíti a vertikális szélnyírást. A TUTT egy olyan magasnyomású rendszer, amely megzavarja a légköri egyensúlyt, és további akadályokat gördít a trópusi ciklonok fejlődése elé.