Meteorológiai műszerek otthon

Elõre elnézést kérek, mert hosszú lesz...
A csapadékmérõkkel kapcsolatban én úgy gondolom, hogy az emberi találékonyság, és fantázia segítségével szinte mindenbõl csinálhatunk mérõedényt, csupán néhány, de fontos elvet kell szem elõtt tartani:
1. Lehetõleg olyan edényt keressünk, aminek a gyûjtõfelülete vízszintes, nincsenek benne lehajlások, lógó kiöntõ bemetszések, legalább 10 cm átmérõjû( a boltban kapható csapadékmérõ edények ezért nem szimpatikusak, mert azoknak kicsi a felülete, és a csapadék felfogásánál nagy a véletlenszerû tényezõ, de ezekrõl késõbb még írok néhány gondolatot...), és a pereme elég magas, hogy nagyobb mennyiségû vizet is össze tudjon gyûjteni, de nem túl vastag, homogén kialakítású, így egyértelmûen kiszámítható mi az az átmérõ, ahonnan a csapadék befelé folyik, és mi az, ahonnan ki, valamint nem fröcsög ki a mérõedénybõl az esõ, amikor belehullik.
2. Én a kör alakú edényeket favorizálom, azok közül is a konyhai mérõedényeket, vagy kisebb ételhordós edényeket, de egy megfelelõen magas peremû tölcsérrel, és egy üdítõs palackkal is jó eredményt érhetünk el.
3. Az edény kiválasztása után annak keresztmetszetének a kiszámítása a fontos. Kör területû gyûjtõedénynél vagy használjunk egy egyszerû tolómérõt, vagy fordítsuk fejjel lefele egy papírlapra, és rajzoljuk pontosan körül. Mindkét esetnél mérjünk több átmérõt, mert a kör sem biztos, hogy teljesen kör, és átlagoljunk. Az edény peremének vastagságát az átmérõnél vegyük figyelembe! Onnan számoljuk az átmérõt, ahonnan úgy gondoljuk, hogy befelé folyik az esõvíz (visszatérnék megint a perem vastagságának, és alakjának a fontosságára). A pontos átmérõ után a felület már könnyen kiszámítható. r négyzet szer pí a képlet, azaz az átmérõ fele szorozva ismét az átmérõ felével, szorozva kb. 3.14-el. Az általam mutatott képen a mérõedény felülete 109 cm2 (beleszámítva a kis csõrét is ami szintén vízszintesen áll).
4. A mérés menete, saját példámon: 109 cm2 felületû edénynél 1 mm csapadéknak megfelelõ víz 10.9 ml folyadék. A csapadékhullás után, vagy a szabályos mérési idõpontban (6:00 UTC) általában egy másik edénybe öntöm az esõvizet, (minden cseppet megpróbálok beleseperni a kezemmel, ami az alján, vagy az oldalán maradhat) és behozom a szobába a csapadékot. Itt orvosi fecskendõkkel ( a csapadék mennyiségének megsaccolása után eldöntöm melyikkel, kisebbel, vagy nagyobbal) felszívom a vizet az utolsó cseppig, és egy másik tálba nyomom ki. A végeredmény, ha tegyük fel 43.8 ml folyadék, akkor ezt elosztom 10.9-el, és megkapom a lehullott csapadékot. Jelen esetben ez kb. 4.02 mm csapadék. Látszik az eredménybõl is, hogy ha elég türelmünk van, akkor igen pontos mérést végezhetünk.
5. Másik mérési mód, hogy egy biztosan pontos skálájú mérõedénybe ötjük a folyadékot, és ott annak a szintjét megfelelõen leolvasva (figyelve a meniszkusz tulajdonságára, és elkerülve a parallaxis hibát) kapjuk meg az eredményt.
Lehet kicsit körülményes, de aki szeret házilag barkácsolt edénykékkel szürcsölni, és van egy kis ideje (10 mm csapadék megmérése kb. 4-5 perc) az olcsón, kvázi 0 forintból csinálhat magának csapadékmérõt.
6. Néhány apróság, tanács, amit jó betartani: A mérõedény elhelyezésénél a már említett 45°-os szabad légtér biztosításán túl próbáljuk teljesen vízszintes felületre helyezni az edényt, lehetõleg legalább 1 méter magasra. A ferde gyûjtõfelület mérete minél inkább dõl, annál kisebb, annál inkább nem felel meg a kiszámított értéknek. Érdemes a mérõedényt használatba vétel elõtt, és rendszeres idõközönként belülrõl nagyon vékonyan befújni valamilyen víztaszító ablakkezelõ anyaggal, vagy mûszerész olajjal, így a vízcseppek nagyobb gyöngyökben gurulnak le a falán, és a kiöntése is könnyebb. Téli idõszakban a mérõedény fagy általi károsodása ellen érdemes nagyon kevés, kb. fél csipet konyhasót szórni az edény aljára, ami meggátolja a csapadék megfagyását, és megkönnyíti a hó olvadását már az edényben, így az nem fog kipúposodni belõle, ami mérési hibát okozhat. Nagyjából a hozzáadott só térfogatát a mérés végén vonjuk ki a végeredménybõl. A mérõedény közepére elhelyezhetünk egy használaton kívüli tölcsért, ami ne lógjon túl a gyûjtõfelületen, és nagyjából töltse ki az edény átmérõjét. Ez segít megelõzni a párolgás által elveszített víz miatti mérési pontatlanságot. Amennyiben ilyenünk nincs, akkor lehetõleg gyorsan az esõ elállta után hozzuk be a vizet, hogy az ne álljon ott sokáig párolgásra várva, fõleg a nagyobb felületû edényeknél. Télen a havat hagyjuk szobahõmérsékletem felolvadni, ha a sózást nem használjuk, vagy nem hatékony, mert a gyors olvasztás is megnöveli a párolgást!
7. Végezetül néhány vásárlási tanács: Az általam használt egyszerû konyhai liszt, cukor, víz mérõedény szinte minden nagyobb bevásárlóközpontban kapható, nem drága, kb. 2-300 Ft. Az orvosi fecskendõbõl teljesen megfelelõ az egyszer használatos mûanyag is, a 2, 5, 10 és 20 ml-es együtt nincs 100 Ft, ezek bármelyik patikában kaphatóak. A nagyobb, 50 ml-es fecskendõ az már állatorvosi méret, ezt gyógyászati segédeszköz, és ellátó boltokban lehet beszerezni, kb 150-200 Ft. Létezik 100 ml-es fecskendõ is, nekem olyan nincs, az már drága, kb 5-600 Ft...
A másik mérõedény, a vegyészetben, kertészetben használt álló finom beosztású "mérõcsõ" az barkácsboltokban, tanszer ellátó boltokban és vegyészeti eszközöket forgalmazó boltokban kapható (árat nem tudok pontosan, de itt is megfelelõ a mûanyag 50, 100, és 200 ml-es edény, lehetõleg 1 ml-es osztással, ez drágább, mint a fecskendõk, több száz, lehet néhány ezer forint gyártótól, anyagtól, kiviteltõl és mérettõl függõen).
A legegyszerûbb megoldás szerintem egy kb. 15-20 cm átmérõjû, megfelelõen magas peremû tölcsér, és egy 2.5 l-es üdítõs palack, ami stabilan rögzítve van, és a tölcsér is vízszintesen állva megszorul a tetején. Itt elég nagy a befogadó képesség (több mint 70 mm) és a párolgási tényezõ is elhanyagolható a szûk palack miatt.
A boltban kapható x mm-ig mérõ elõre beskálázott csapadékgyûjtõ edényekre visszatérve: mindenképpen érdemes legalább egyszer mm-rõl mm-re leellenõrizni a skáláját a felület kiszámításával és egy orvosi fecskendõvel, mert nagyon sokat csalhatnak. Sajnos... Amennyiben a rajtuk lévõ skála szinte teljesen használhatatlan, még mindig mérhetnek vele az elõbb leírt módon, és egyszerûen nem veszik figyelembe a gyári osztást a falán.
Elnézést a hosszáért, de remélem tudtam segíteni másoknak ezzel a kis elemzéssel, és kedvet kaptak olyanok is a csapadék mérésére, akik eddig nem tették. Én október óta mérek így, és jegyzem fel az adatokat, azóta szeretem az esõt.
Két kép zárásként:
Az elsõn a viharvert, repedt, csorbult és így sajnos nyugdíjazott mérõedényem látszik (kb 100 mm-ig tudott volna mérni), a másodikon pedig a fecskendõ hadseregem (2, 5, 10, 20 és 50ml-es). Elnézést a képek minõségéért, telefonnal készültek, de a lényeg remélem látszik rajtuk...