Globális jelenségek
A kérdés összetettségével egyetértek, ugyanakkor ez igaz a mért hõmérsékletre is, pláne a Kárpát-medencében. Lehetnek olyan hatásai egy északi-sarki jégtakarónak, melyek elõsegítik jónéhány makrohelyzet gyakoriságának növekedését. Nos, ezek nem biztos ugyan, hogy kialakulnak (mondjuk 70%), nem biztos, hogy Európára is lesznek hatással (pl. anticiklonok szerencsétlen elhelyezkedése, erõs nyugati ciklon stb.), de azért egy 60% esélye csak van, ezek a leszakadások nem biztos, hogy érintik Közép-Európát (rémlenek a keleti hidegleszakadások stb. mindenkinek?), de lehet (mondjuk 60%), hogy nálunk medit generál és enyhe oldalra kerülünk (ilyenkor a MetNet közösség 95%-a úgyis bosszankodik, és biztos, hogy nem nevezi "jónak"a telet, pedig végül is az, nem?), de ha szépen bejön a hideg és az anomália is módosul lefelé, annak is csak 80% az esélye emiatt (feltéve, hogy 100% a leszakadás ugye).
Tehát ha van ránk hatással ez az egész, akkor ilyen nagyon durva és tudományosan megalapozott számítással is a 100% 70%-ának 60%-ának 60%-ának 80%-a csak 20%. Ez már nagyon gyenge korreláció, nem is beszélve arról, hogy a maradék 80% elrondíthatja a képet (pl. nagy meleggel) és még ezerféle csúnyító tényezõ van, ami a számítást nehezítené: hidegpárna (kevés jég és nagy meleg esetén is alacsony T2m átlag), atlanti ciklonok aktivitása, ebbõl közvetetten az amerikai hidegöblítések az óceánra, stb.
Ráadásul jó példák is vannak totális ellentétre, amit korábban beszéltünk (2006/2007 és 2011/2012).
Érdemes tehát néha inkább arra a következtetésre jutni, hogy nincs összefüggés, vagy ha van, akkor az néhány év kutatómunkát jelentene (amatõr szinten tehát nincs, na ).
Bakonyvár: sose fogok abban egyetérteni, hogy olyan nagy a rend a klímában, hogy ez is belefér. Ha a globális átlaghõmérséklet kis mértékû emelkedése nagymértékben emeli a sarkvidéki T-t (és ez biztosnak tûnik, hogy így van), akkor valószínûleg ez a sarki jég egy jó indikátora a globális folyamatok változásának, nem? Ha majd túlhízik a jégtakaró, akkor tudhatjuk, hogy picikét hûlt csak a globális T (most túlhízás alatt éves, évtizedes mértéket értek). Miért ne lehetne, hogy a globális klímaváltozás egyenlege pozitív, de pl. a déli-sarki jég növekszik tõle? Ettõl még nem hûl az éghajlat világszerte.
Tehát ha van ránk hatással ez az egész, akkor ilyen nagyon durva és tudományosan megalapozott számítással is a 100% 70%-ának 60%-ának 60%-ának 80%-a csak 20%. Ez már nagyon gyenge korreláció, nem is beszélve arról, hogy a maradék 80% elrondíthatja a képet (pl. nagy meleggel) és még ezerféle csúnyító tényezõ van, ami a számítást nehezítené: hidegpárna (kevés jég és nagy meleg esetén is alacsony T2m átlag), atlanti ciklonok aktivitása, ebbõl közvetetten az amerikai hidegöblítések az óceánra, stb.
Ráadásul jó példák is vannak totális ellentétre, amit korábban beszéltünk (2006/2007 és 2011/2012).
Érdemes tehát néha inkább arra a következtetésre jutni, hogy nincs összefüggés, vagy ha van, akkor az néhány év kutatómunkát jelentene (amatõr szinten tehát nincs, na ).
Bakonyvár: sose fogok abban egyetérteni, hogy olyan nagy a rend a klímában, hogy ez is belefér. Ha a globális átlaghõmérséklet kis mértékû emelkedése nagymértékben emeli a sarkvidéki T-t (és ez biztosnak tûnik, hogy így van), akkor valószínûleg ez a sarki jég egy jó indikátora a globális folyamatok változásának, nem? Ha majd túlhízik a jégtakaró, akkor tudhatjuk, hogy picikét hûlt csak a globális T (most túlhízás alatt éves, évtizedes mértéket értek). Miért ne lehetne, hogy a globális klímaváltozás egyenlege pozitív, de pl. a déli-sarki jég növekszik tõle? Ettõl még nem hûl az éghajlat világszerte.