Látom, megint "zümmögünk". A rovarmeteorológia (?) nem a zsánerem, de számtalanszor olvastam, hallottam stb., hogy a zordabb telek jobban megtizedelik a kártékony rovarokat, a terméssel pedig az lehet szerintem, hogy az enyhe teleken nem áll le teljesen a fák, cserjék stb. nedv-keringése, így egy erõteljesebb tavasz eleji felmelegedés alkalmával gyorsabban virágba borulnak, így az azt követõ fagyok megtizedelik a gyümölcsösöket, mígnem hideg telek után a felemelegedés hatására elõbb a talajnak fel kell engednie, és tovább tart, amíg megindul a rügyfakadás, virágbontás, így - bár a fagykárok veszélye akár május 1. feléig is fennállhat, nem mindegy, hogy történetesen március, vagy április elsõ felében borulnak virágba a gyümölcsfák: minél elõbb indul meg (enyhe tél után) a virágzás = annál erõsebb lehet a tavaszi fagy = annál nagyobbak a károk. Ennyit errõl, az agrometeorológiát viszont inkább Vadász Vilmosra hagyom a továbbiakban vidám