Nem vagyok ennek szakértõje, de mi van akkor, ha nem volt örök fagy Európában ? Ma sincs a Sarkkörön túl ma mindenkor és mindenhol örök fagy, azért a jégkorban nyáron bõven lehetett pozitív hõmérséklet Európa nagy részén, akár hetekig-hónapokig. Persze erõs hideg betörésekkor ma is elõfordul a magasabb helyeken nyáron havazás és fagy, csak akkoriban 1000 m helyett lement 0 m-re a hó- és fagyhatár. A lényeg a sok csapadék, ami 90 %-ban hó legyen. Így az év során felhalmozódó több méternyi hó nyáron nem bír elolvadni és pár évtized után már méterekben mérhetõ firnjég alakul ki és 1-2 évszázad után vastag belföldi jég lesz, ami már akár tartósabb 10 fok melegben sem olvad el. Amennyiben kevés a csapadék, akkor a rövid nyár is elviszi a havat, mint a tundrán. A sok csapadék, havazás többet ront a helyzeten, mint a kemény hideg rövidke nyárral. Csak az a kérdés, hogy tényleg több volt-e a csapadék és miért ? zavarban