Goda Zoltán írása
Olvassátok el!


"Miért van most Magyarországon ilyen kegyetlen aszály?Miért nem esik már egy rendes eső, hová lett a csapadék és kit lehet érte felelősségre vonni? És legfőképpen: mikor lesz már vége?Nos, ez a poszt sem lesz rövid, de ígérem a végére érteni fogsz mindent és olyannyira képben leszel, hogy este a kocsmában tőled kérdeznek majd a többiek. Viszont ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, mindenekelőtt néhány alapvető dolgot meg kell világítanunk. Először is a légkörben soha semminek nincs csupán egyetlen oka. Itt minden mindennel összefügg, bolygónk légköre egy hihetetlenül bonyolult és csodálatra méltó fizikai rendszer, ahol lazán megfér egymás mellett a káosz és a determinizmus. A Magyarországot sújtó mostani aszályt sem lehet egyetlen okra visszavezetni, de erről később.A másik amit még tisztázni kell mielőtt nagyon belemelegednénk (hehe) a témába, két áramlási rendszer, a ciklon és az anticiklon közötti különbség. Na, róluk már hallhattál földrajz órán. Az egyetlen közös bennük, hogy mindkettőt függőleges (de ellentétes) irányú légáramlások jellemzik (1. ábra). Ha anticiklon terpeszkedik felettünk, akkor a levegő fentről lefelé áramlik, magas légnyomás, napos, stabil időjárás alakul ki, felhő-, vagy csapadékképződés alig. Nyáron ez igazi strandidőt jelent, fogy a sör és a lángos, az esti tábortűz füstje mozdulatlan, lapos felhőként terül el a Duna felett. Az anticiklon télen is hasonlóan viselkedik, csapadék szinte semmi, de a nyugodt légkörben beindulhat a ködképződés, a nagyvárosok levegője pedig rohamos romlásnak indul.A ciklon pont az ellenkezője. Alacsony légnyomás, labilis légállapot, felfelé törő áramlatok jellemzik, kiterjedt, vastag felhőzet alakul ki. Ráadásul a ciklon közepe felé haladva a légnyomás tovább csökken, éppen ezért a levegő is igyekszik befelé áramlani, ezt az áramlást pedig a Coriolis-erő szépen megforgatja. Így alakulnak ki a csigaként tekeredő hatalmas ciklonok, amelyek aztán változatos megjelenésű és mennyiségű csapadékkal öntöznek egyszerre akár hatalmas területeket is.Na, ennyit bevezetőnek, lássuk a medvét. Aki ellopta az esőt.Légkörünk diagnosztizáltan hiperaktív, képtelen nyugton maradni – szerencsére – állandó mozgásban van. Ennek a mozgásnak a motorja minden esetben a napsugárzás, amelyből az egyenlítői régió kap legtöbbet. A termikus egyenlítő, amely a legmagasabb átlaghőmérsékletű területeket összekötő képzeletbeli vonal és amely nem azonos a földrajzi egyenlítővel, a bolygó tengelyferdeségéből adódóan az évszakokkal együtt vándorol a Ráktérítő és a Baktérítő között. (2. ábra) Nyáron északabbra tolódik, télen a déli féltekén kell keresni. A termikus egyenlítőnél a napenergia maximális mennyiségben éri a Föld felszínét. Az intenzív napsugárzás következtében a felszín és a légkör alsó rétegei erősen felmelegszenek, a meleg levegő pedig felfelé emelkedik – erre is emlékezhetsz földrajz óráról, persze csak ha nem a Bravo magazint olvastad a hátsó padban. A felfelé áramló légtömeg hőmérséklete gyorsan csökken, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért ebben a régióban rengeteg eső esik – itt alakulnak ki a trópusi esőerdők. A magasra emelkedett és víztartalmát vesztett levegő a troposzféra felső határán elfordul, horizontális irányú mozgást vesz fel és a magasban elindul észak felé (dél felé is persze, de most maradjunk az északi féltekén). Ha felemelkedett, valahol le is kell jönnie és ez a valahol az északi féltekén általában a Ráktérítő környékén, azaz körülbelül 30° északi szélességnél van, itt éri el a lefelé áramló, száraz levegő a földfelszínt. A leszálló ágnál a levegő magas nyomású területeket hoz létre, száraz és többnyire tiszta időjárással. Nem véletlenül ez a terület nagyjából a sivatagos övezetek, például a Szahara, az Arab-félsziget és a Mexikói-sivatag térségének felel meg. Itt a száraz levegő aztán elindul vissza az egyenlítő felé – ekkor már passzátszélnek hívja magát – majd a kör bezárul és kezdődik az egész elölről. Ezt az áramlási rendszert hívjuk Hadley-cellának (a 3. ábrára vess egy pillantást) George Hadley amatőr meteorológus után, aki közel 300 éve, 1735-ben már leírta ezt a jelenséget.Ahogy nyáron a termikus egyenlítő elmozdul észak felé, úgy a Hadley-cella is, amelynek leszálló ága ilyenkor a Földközi-tenger vidékén okoz száraz, napos időt, nagyvonalúan hozzájárulva a mediterrán országok turizmusból származó bevételéhez. Normál esetben ennyi a történet, a mediterrán területeket ezért jellemzi meleg, száraz, csapadékszegény nyár és – a meleg tenger közelsége miatt – csapadékos, enyhe tél.Normál esetben.De itt jön képbe az éghajlatváltozás – remélem már mindenki nagyon várta. Az éghajlatváltozás hatására a bolygó átlaghőmérséklete emelkedik és ez a melegedés különösen az északi féltekén nagyon intenzív. Ebből adódóan csökken a különbség – a hőkontraszt – a poláris és a trópusi régiók között. Pedig ez a hőmérsékletkülönbség az egyik motorja a futóáramlatoknak, vagy idegen szóval jet stream-eknek. Ha nagy a hőmérsékleti gradiens, a futóáramlat erős, ha kicsi a különbség, a jet gyenge lesz és meanderezővé válik. Normál esetben a földi légkörzésben játszott vitathatatlan szerepe mellett a Hadley-cella északabbra nyomulását is megakadályozza, egyfajta láthatatlan kerítésként tartja távol.Az idei nyáron a termikus egyenlítő két egész fokkal északabbra tolódott a megszokottnál és a jet stream is gyengélkedik, így a Hadley-cella leszálló ága – mostanra már bizonyára te is kitaláltad – bennünket boldogít. Ugyanez az eltolódott áramlási rendszer az oka, hogy a következő hetekben a Szahara jelentős részén ritkán látott esőzések alakulhatnak ki, erről a napokban olvashattál a sajtóban. Igen, lesz olyan hely a Szaharában, ahol több eső esik a következő két hétben, mint itthon... De nem, nem a „mi esőnk” esik most arrafelé, hanem az afrikai szavannára ilyenkor jellemző esők jutnak el a szokásosnál sokkal északabbra.Nos, hát ez volna az egyik ok, ettől extra száraz az idei év, de ahogy említettem sosem egy ok van. Maradj velem, ami most jön az is fontos.A másik ok a szép Kárpát-medence földrajzában keresendő. A medencejelleg nem igazán a csapadékképződésnek kedvez. Ez régen sem volt másként, hazánk sosem jutott volna még a dobogó közelébe sem a csapadék-világbajnokságon, már amennyiben létezne ilyen. Nálunk a nyugati-délnyugati áramlás az uralkodó, de bármerről is érkezzenek nedves légtömegek, biztosan át kell verekedjék magunkat tekintélyes méretű hegyeken. Az emelkedésre kényszerített levegő lehűl, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért mindig a hegy szélfelőli oldala a csapadékosabb. A hegyen átbukó levegő lefelé indul, felmelegszik, benne a felhőzet szétoszlik, ezért a hegy túloldala mindig szárazabb. Ezt nevezzük főnhatásnak (lásd 4. ábra). Persze ez nem jelenti azt, hogy a hegyeken nem jön át semmi csapadék, de azoktól távolodva egyre kisebb mennyiség lesz jellemző, éppen ezért nem meglepő módon a Kárpát-medencének is a közepe a legszárazazabb. Ha csapadékos az időjárás és szép nagy ciklonok tekeregnek a környéken, abból mi is többet kapunk. De a kevésből sokszor semmit.Megfelelő légállapotok mellett helyben is keletkeznek záporok, zivatarok, azaz ha minden adott, mi magunk is „legyárthatjuk” a saját csapadékunkat. Legalábbis egy részét. Ehhez azonban elengedhetetlen a kihullható nedvesség, a vízpára. Sajnos az elmúlt száz évben nem voltunk jó gazdái a víznek, igyekeztünk megszabadulni minden valamirevaló vizünktől, lecsapoltunk minden lápot, mocsarat, vízjárta területet, így sokat tettünk azért, hogy ne legyen alapanyaga a helyi keletkezésű csapadéknak. Egyúttal itt jegyezném meg, hogy – szintén a medencejellegből adódóan – a hegyek innenső oldalán lehulló csapadék éppen ide folyik. Mi lenne, ha nem hagynánk fékezés nélkül tovább folyni? Kicsit most olyan ám az országunk, mint a nyitva hagyott hűtőszekrény. Csak nekünk nem a hideg, hanem a víz visszatartása miatt kellene becsuknunk az ajtót…Na, de mikor törik meg végre a jég (hú, micsoda képzavar), mikor enyhül az aszály, mikor érkeznek meg végre a megváltó esők? Erre nyilván nem lehet pontos dátumot mondani, de talán látszik némi reménysugár az alagút végén. Nem a vonat, az újabban nem jön. Szóval ebből a fene nagy melegedésből a Földközi-tenger sem maradhatott ki, idén több helyen rekordot döntött tengervíz hőmérséklete. Ha végre megérkezik az igazi ősz, megjelennek az igazán hideg, északi áramlatok, akkor a Földközi-tenger langyos-párás levegőjében intenzíven beindulhat a mediterrán „ciklongyár” és e ciklonok egy része jó szokásuk szerint bennünket is elérhet, akár jelentősebb esőzéseket, vagy havazásokat okozva. De erre még biztosan várni kell, a hideg még sehol és újabban a szeptember és az október sem a nagy esőzésekről híres.Addig marad a meleg. Meg az aszály.Szóval nem, nem a HAARP, de nem is a jégelhárítás. Légkörfizika, földrajz és persze a mindenütt jelenlévő éghajlatváltozás.Kellemes (hőmérsékletű) napot! "


Goda Zoltán, facebook posztját másoltam be nektek.