laza laza
Nem romlott el, csak hidegpárnában, borús ég és csapadék mellett a magassággal felfelé haladva van alacsonyabb hõmérséklet, míg derült éjszakákon meg lefelé haladva van hidegebb.
Ilyen helyzetekben a hõmérséklettel szinte magasságot lehet mérni.
A fagylefolyáson, a tszf. magasságon és a környezeti feltételeken kívül a derült és borult idõszakok aránya határozza meg egy adott évben a dombi állomás középhõmérsékletét, illetve hogy milyen különbség alakul ki a domb, a sík és a völgy középhõmérsékletében.
Csak miközben a derült éjszakájú napokon egy dombi és egy völgyi állomás között gyakran 3-4 fokos középhõmérsékletkülönbség is adódik, borult, ködös, hidegpárnás idõszakban ez "csak" 1-1,5 fok körül van.
Pl. ma ez pont 1 fok a kanizsai állomás javára, múltkor, amikor lent -5-7 fokok voltak, fent pedig pozitív hõmérséklet, akkor 3 fok volt, de a csillagda javára.
Így fordulhat elõ, hogy az éves középhõmérséklet általában a dombi fekvésben lesz magasabb, az említett körülményektõl függõen hol csak fél fokkal, hol 1 fokkal, de akár a 2 fokot is megközelítheti ez a különbség.
Persze vannak átmenetek, meg különbözõ évjáratok, de sarkítva így fest a dolog.

Más téma: Pár napja a tormaföldei szõlõhegyen voltam (egész nap köd volt), ahol délután 2-3 között az egyik padon a negatív hõmérséklet (-1 fok körül lehetett) ellenére folyékony víztócsa volt.
Amint elkezdett sötétedni, szinte pikk-pakk befagyott a víz a padon, pedig a hõmérséklet szinte alig csökkent.
Ma a napi hõingás alig volt fél fok, -2-3 között volt egész nap a hõmérséklet, mégsem fagyott meg az autómosóban a víz a térkövön.
Lement a nap, szinte alig kezdett sötétedni, már majdnem seggre estem a jegesedõ térkövön.
Sõt, valamelyik nap enyhébb hõmérséklet volt naplementekor, mint napközben, mégis naplemente után rögtön megfagyott a víz, mondjuk -1,2 volt nappal, este lett -0,8 fok, és a naplemente környéki -0,8 fokban lett hártyás a víz, mintsem a napközbeni -1,2 fokban.
Átjut annyi sugárzás a ködpárnán, ami nappal olvaszt valamennyit?
Vagy hogyan van ez?
Már sokszor megfigyeltem ezt a jelenséget.
Nyilván -4-5 fokos hidegpárna esetében mindegy, mert -4-5 fokban sugárzohat a ködön át bármi, akkor sem olvad, de kevéssel fagypont alatti érték mellett lehet jól megfigyelni.
Ha a nappali sugárzás jut át, akkor miért nem jelentkezik ez a hõmérsékletben, vagy inkább miért nem méri a hõmérõ?
Vagy méri, és éppen ezért van az az 1-2 fokos napi hõingás, amúgy nem lenne semmi?
Csak furcsa, hogy a vizet olvasztja a sugárzás negatív hõmérsékleten, mégis csak fél fokot emelkedik a hõmérséklet napközben.

Megint más téma: ma este gyárkéményeffektusos-inverzióshavazásos hózápor volt Nagykanizsa keleti városrészében, szóval megpislantottam a szezon elsõ havazását Link Link Link
Azért írom, hogy hózápor volt, mert amilyen hirtelen eleredt, olyan hirtelen lett vége, persze tudom, hogy nem volt az.
A városban mûködõ néhai Tungsram lámpagyár, köznapi nevén "Izzó" környékén egész komoly hó esett, tiszta fehérek voltak a kocsik és a fû, a tettes maga a gyár, évente többször megfigyelhetõ széliránytól függõen azon a környéken hóesés, volt már belõle többcentis hóréteg is.