Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Kicsit már off, de azért válaszolok.
A Pó-síkságot úgy ahogy van vegyük ki a mediterrán klímából. A mediterrán mint meghatározás egyébként is nagyon sokféle. Másként definiálják az éghajlattanosok (Köppen szerint a téli félév csapadékösszege legalább a háromszorosa, de inkább többszöröse legyen mint a nyári félévé, azaz NEM hõmérsékleti alapon hozta létre a besorolást, de Köppen precíz meghatározása ide vagy oda úgy tûnik mégsem olyan egyszerû a területi besorolás), máshogy a vízrajzoksok (szélsõséges vízjárású folyók), máshogy a talajtanosok (terra rossa dominancia), máshogy a botanikusok (ha nagyon szorongatjuk õket, akkor azt mondják , hogy az olajfa TERMÉSZETES elterjedésének északi határa a mediterrán északi határa).
Ezeket figyelembe véve a Pó-síkság, de még a Toszkán alföld (az Arno völgye és feltöltött síkja) SEM nevezhetõ egyértelmûen mediterrán klímának. Hogy akkor micsoda? Na ez megint megérne egy külön írást. Nevezzük egy átmeneti klímának, ahol a mediterrán jelleg és a nedves kontinentális vonások összemosódnak. Egy tipikusan átmeneti klíma, ahol a kontinentális éghajlatból megmarad a téli fagyokra való hajlam (a klasszikus mediterrán területektõl hidegebb, 2-6 °C-os januári átlaghõmérséklet) és mutatkozik egy másodlagos nyári (nyár eleji) csapadékmaximum.
A Malpensa környékén nem láttam mást, mint nálunk bárhol az országban. Nyár-szil ligeterdõket, akácosokat. Semmi olyat, ami a mediterránra utalna (csupán Milánó hõszennyezett belvárosában láttam kint teleltetett leandert). Itt a tél igen zord lehet, mint ahogy a Pó-síkságon szinte bárhol (leszámítva a keskeny tengerparti sávot és a néhány szigetszerû dombot, hegyet, pl. Anconai-rög), de az Arno síkján sem ritka a fagy. Az rendben van, hogy délebbre fekszenek, de ezek sem igazán jó fekvésben. Az olajfák, leanderek inkább csak a domb- és hegyoldalakon jellemzõek. a síkon a szõlõ, kontinentális gyümölcsök és a szántóföldek uralkodnak. Kiviültetvényt mondjuk sokat láttam. De citrust pl. sehol. . A mediterrán növényzet egyébként szinte kivétel nélkül elvisel pár fokos fagyot, hiszen ez korábban is volt és ezután is lesz. Az más kérdés, hogy amíg egy magyaltölgy vagy paratölgy hajtásainak elfagyása "senkit sem érdekel", addig a füge, szõlõ, citrus esetleges fagykára már bosszantja a gazdákat. Ezért is telepítik ezeket inkább a kedvezõbb fekvésû domb- és hegyoldalakra. Csak jóval délebbre (Róma környékén) terjeszkednek ki a síkra és lesznek tájformáló elemek.
A többi amit írtál számomra is elfogadható, csupán ezt a kiegészítést és pontosítást fûzném hozzá.
Elnézést a hosszáért.
A Pó-síkságot úgy ahogy van vegyük ki a mediterrán klímából. A mediterrán mint meghatározás egyébként is nagyon sokféle. Másként definiálják az éghajlattanosok (Köppen szerint a téli félév csapadékösszege legalább a háromszorosa, de inkább többszöröse legyen mint a nyári félévé, azaz NEM hõmérsékleti alapon hozta létre a besorolást, de Köppen precíz meghatározása ide vagy oda úgy tûnik mégsem olyan egyszerû a területi besorolás), máshogy a vízrajzoksok (szélsõséges vízjárású folyók), máshogy a talajtanosok (terra rossa dominancia), máshogy a botanikusok (ha nagyon szorongatjuk õket, akkor azt mondják , hogy az olajfa TERMÉSZETES elterjedésének északi határa a mediterrán északi határa).
Ezeket figyelembe véve a Pó-síkság, de még a Toszkán alföld (az Arno völgye és feltöltött síkja) SEM nevezhetõ egyértelmûen mediterrán klímának. Hogy akkor micsoda? Na ez megint megérne egy külön írást. Nevezzük egy átmeneti klímának, ahol a mediterrán jelleg és a nedves kontinentális vonások összemosódnak. Egy tipikusan átmeneti klíma, ahol a kontinentális éghajlatból megmarad a téli fagyokra való hajlam (a klasszikus mediterrán területektõl hidegebb, 2-6 °C-os januári átlaghõmérséklet) és mutatkozik egy másodlagos nyári (nyár eleji) csapadékmaximum.
A Malpensa környékén nem láttam mást, mint nálunk bárhol az országban. Nyár-szil ligeterdõket, akácosokat. Semmi olyat, ami a mediterránra utalna (csupán Milánó hõszennyezett belvárosában láttam kint teleltetett leandert). Itt a tél igen zord lehet, mint ahogy a Pó-síkságon szinte bárhol (leszámítva a keskeny tengerparti sávot és a néhány szigetszerû dombot, hegyet, pl. Anconai-rög), de az Arno síkján sem ritka a fagy. Az rendben van, hogy délebbre fekszenek, de ezek sem igazán jó fekvésben. Az olajfák, leanderek inkább csak a domb- és hegyoldalakon jellemzõek. a síkon a szõlõ, kontinentális gyümölcsök és a szántóföldek uralkodnak. Kiviültetvényt mondjuk sokat láttam. De citrust pl. sehol. . A mediterrán növényzet egyébként szinte kivétel nélkül elvisel pár fokos fagyot, hiszen ez korábban is volt és ezután is lesz. Az más kérdés, hogy amíg egy magyaltölgy vagy paratölgy hajtásainak elfagyása "senkit sem érdekel", addig a füge, szõlõ, citrus esetleges fagykára már bosszantja a gazdákat. Ezért is telepítik ezeket inkább a kedvezõbb fekvésû domb- és hegyoldalakra. Csak jóval délebbre (Róma környékén) terjeszkednek ki a síkra és lesznek tájformáló elemek.
A többi amit írtál számomra is elfogadható, csupán ezt a kiegészítést és pontosítást fûzném hozzá.
Elnézést a hosszáért.