Korrekt elemzés, de a major warmingot illetően némi ismertetőt leírnék, hátha így tisztábban látod majd és értelmet is nyer a regényem nevet  Érdemes elindulni a poláris örvényektől. Ezek nem más mint a poláris térségek nagy skálájú ciklonális örvényei. A troposzféra valamint a sztratoszféra örvényei egyébként különböznek egymástól.  A troposzférikus örvény tudniillik egész évben jelen van váltakozó intenzitással, erős nyugati szél jellemző őket, ellenben a sztratoszférikus társa a téli félévünkben tisztel meg minket a jelenlétével.  Viszont jön tavasszal a sztratoszférában irányt vált a szél és megszűnik. 
A sztratoszférának az áramlását nyáron keleti, télen nyugati szelek alakítják az északi hemiszférán.
Alapjában nekünk a sztratoszférikus poláris örvény lehet most az érdekes, így ezzel összefüggésben leírnék még pár elsajátított gondolatot.  A Föld sarkköreinél, a sztratoszféra alsó rétegében, a téli félévben alakul ki. Változó intenzitással fennáll, alacsony nyomású az óramutató járásával ellenkező (ciklonálisan forgó)  légképződmény, amely egy nagy kiterjedésű alacsony légnyomású
területet hoz létre a sarkkörök felett. Ezért van ott hidegebb. Másik értelemben a nagy meridionális hőmérsékleti gradiens által alakul ki a téli időszakban a magas szélességek sztratoszférájában. Elliptikus alakját pedig a vertikálisan terjedő Rossby-hullámok erőteljesebb mivoltjának köszönheti a kiterjedt szárazföldek végett amik meghatározzák az északi féltekét ugyebár.
Beszélhetünk erős és gyenge örvényről, ugyanis intenzitásuk változó mit szó esett róla, és kizárólag most az északi félgömböt uraló örvényről írnék ami ránk hatással lehet.
Ha erős örvény áll fenn, akkor a sark felett igencsak alacsony nyomás a meghatározó, így a nyomáskülönbség kiegyenlítődéséhez a közepes szélességek felett jellemző magasnyomású területek felől az alacsony nyomásközpontú pólus felé áramlik a levegő. Ebben az esetben Észak-Európában és az Egyesült Államok keleti felén  enyhe téli idő a jellemző.
Gyenge örvény esetébe  az északi sark felett magasabb nyomás válik uralkodóvá. Emiatt a hideg légtömeg a sarkok felől az egyenlítő irányába áramlik, és a szubtrópusi területekről származó meleg légtömeg a hideg övezet felé. Tehát észak-déli irányú mozgás jön létre a sarkvidéki és a
szubtrópusi területek között. Ez pedig kemény téli idővel, nagy havazásokat produkálhat Európában, Észak-Amerikában valamint Kelet-Ázsiában. Nagyon meleg nyár alakulhat ki a sarkkör térségében, míg a mérsékelt és szubtrópusi égövön jellemző hőhullámok elmaradnak, rövidebbnek, gyengébbnek mutatkoznak. Lásd idén, igaz a nyár második fele igencsak kánikulás lett, de elmaradtak a szubtrópusi melegadvekciók dél, délnyugati légpályával a 38-40 fokokkal, és tartós hőhullám jellemezte Skandináviát és a Jeges-tenger partvidékét bele értve tágabb értelemben Észak-Európát ahonnan kaptunk lényegében mi is a hőhullámot idén keleti áramlás mellett, gyenge északi, északkeleti légpályán.

Visszatérve az arktiszi örvényre ez mind méretében és elhelyezkedésében határozottabb módon produkál változásokat mint az antarktiszi társa. Ez pedig nem utolsó sorban az SSW-nek (sudden stratospheric warming) is köszönhető, ami akkor következik be, amikor az északi szélesség 60. fokán a 10 hPa nyomási szinten a zonális (nyugatias) szelek azonálissá (keletiessé) fordulnak. Amikor bekövetkezik a melegedés az lesz a melegedés központi dátuma.
Beszélhetünk örvény-áthelyező és örvény szaggató SSW-ről. Áthelyeződés során a poláris örvény pólustól történő elmozdulását értjük, szinte vessző alakra hasonlíthat.
Örvény-szaggató esetben a poláris örvény két hasonló méretű örvényre tagolódhat, de akár több kis örvény is létrejöhet, (polar split)
SSW leginkább a tél derekán fordul elő, de februárban a tél végén is találkozhatunk vele. Máskor ritkábbak.  Márciust követően már nincs SSW onnantól végső melegedésről van szó. Az örvény-áthelyező SSW a téli hónapokban egyforma gyakorisággal bír, az örvény-szaggató az szinte csakis januárban és februárban legalábbis a statisztika ezt támasztja alá. Az már más, hogy a kivétel erősítheti a szabályt. Na de a másik, hogy az SSW amplitúdója végül márciusban jelentősen mintegy a felére csökken. Ellenben novembertől egészen februárig állandó. 

Azt hiszem kicsit hosszadalmas lett a mondókán, de a jövőre nézve annak aki szeretné bele vetni jobban magát a latolgatásba, akár jól jöhet ez a kis betekintő. Röviden persze a Major Warming és a polár vortex közötti kapcsolat alakulása jelenthet számunkra komolyabb téli epizódot is mint azt fentebb leírtam, valamint bizonyos esetekben előoldali ciklonális áramlások is fellángolhatnak, enyhe idővel. Azonban egy észak-déli pályának, esetleg retrográd mozgásnak is meg van a helye és esélye ha minden jól alakul! Február végén azért megpuszilt minket a -20, -25 fok közötti fagy a poláris örvény gyengélkedésének koszönhetően egyrészt, úgyhogy bízzunk idén, illetve most már lassan jövőre a legjobbakban!


Minden MetNetes kollégámnak és családjának áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok! havazas