Ez így teljesen korrekt, valahogy én is így képzelem el a beválások lehetõségét, talán azért a 80% még mindig kissé sok nekem ily távoli dolgoknál, kevés adatból (ha jól tudom, 30-40 év áll rendelkezésre). A bajom inkább az (erre utalt 'ironikus megjegyzésem'), hogy sokan itt a MetNet-en ezt valami szent prediktornak hiszik, amely 100%-os beválással (vagy jólelkûen 95+% stb.) kezelik, így el sem tudják képzelni, hogy tévedjen. Én erre szeretnék egy kicsit rávilágítani, ilyen típusú "ködöt szeretnék oszlatni". Csodák márpedig nincsenek.

* Ami érdekelne, hogy erre van már elméleted (gondolom van, mert kész tényként kezeled), hogy pontosan milyen események "viszik" át a hatást onnan ide? Természetesen mindenki sejti azt, hogy ha ott hideg van már az õszi évszak elején, akkor nálunk nagyobb eséllyel lesz hideg a téli évszak elején, hiszen az ott gyülekezõ hidegbõl "majd csak" mi is kapunk valamit. De miért ne lehetne mindemellett masszív zonalitás Európában?
* Az is mindenkinek ismerõs, hogy ott északkeleten gyûlik-gyülekezik a hideg, de mégse talál ide, elég hozzá néhány héten át egy izlandi ciklon, nem? Milyen hatás váltja ki azt, hogy ott akkor nincs erõs ciklon? (Remélem eltekinthetünk olyanoktól, hogy helyi hidegpárna északi zonalitás esetén, mert az véletlen helyi hatás, de az év ettõl még ellenpélda lenne).
* Mi van, ha ez az egész változik azzal, hogy fogyatkozik az északi-sarki jégtakaró évrõl évre? (Remélem ez nem vita tárgya.) Nem lehet, hogy ez a hóexpanziót ugyan pozitív irányba tolja (sok vihar, nyílt tenger, több hó), ugyanakkor északon több heves ciklonnal jár (köztük a skandináv térségben, Izlandon), ami hozzánk mi mást szállítana, mint meleget? Nem lehet, hogy ez adta a fals értékeket az idõ elõrehaladtával és adhat akár késõbb is? Tudom, most már a hóexpanzió nem számít, de nem biztos, hogy mást ez nem befolyásol (lévén a hó fölött úgyis hamar felépül egy hideg AC ha jól tudom).
* Van ennek köze a naptevékenységhez? Sokan hangoztatják, hogy ez a döntõ érv teleink milyenségében és ritka a kivétel. Nem lehet, hogy ez kimutatható ezeken az adatsorokon is, esetleg kibukik a korreláció "hullámzása" a naptevékenység változásával? Sajnos ebben a témában nagyon nem vagyok otthon (mivel jár a heves vagy éppen harmatgyenge naptevékenység télen), de érdekes szempont lehetne.
* Sokan emlegetnek itt sokféle ciklikusságot, melegebb ciklust élünk, elnyúlt, gyenge napfolttevékenység miatt ilyen meg olyan a légkörzés, utóbbi idõk enyhe tele miatt várható nagy valószínûséggel enyhe tél. Ha hideg lesz: az õ elméletükben jött el az ideje annak a "maximum 1-2 kivételnek", és ha enyhe lesz, akkor a DAI-nak jött el egy év "kivétel". Értem én, hogy igazából ez így rendben is lehetne, de nem világít rá ez egy olyan problémára, hogy sokféle összefüggésbõl sok eredmény hozható ki és elég néhány kivétel ennek megúszásához? (Itt most nem a DAI-ra gondolok.) Ezért tartom fontosnak, hogy bárki bármilyen értékeket is 'mágiáz' ki az adatokból, azokat nem lehet azért elfogadni, mert szépen kijönnek, hanem alá kell támasztani makrocirkulációs folyamatokkal, korábbi kutatások eredményeivel, áramlási folyamatok megváltozásaival, stb. Hiszen ezek adják meg majd a magyarázatot, és ezek kutatásával a bizonytalanság is jól becsülhetõ (sõt mi több, kiszámítható) lesz - gondolom én.

Ezek a kérdések azok, amelyek engem foglalkoztatnak és nem mindig tudok rajtuk kiigazodni. (Csak mert a kételyeimre rákérdeztek, gondoltam megosztom.)