A poláris keleti szélrendszer helyzete döntõen meghatározza a teleket. Ha az északi sarkon túlra túl sok ciklon lép be ennek a szélrendszernek a területére, akkor egyrészt lecsökken a légnyomás, másrészt nyugati zonális áramlás alakul ki. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a ciklonok igen magas szélességekre - azaz a sarkkörön túlra - is fölsasszéznak, ezzel gyengítve a poláris keleti szeleket. A poláris keleti szélrendszer azonban kulcsfontosságú eleme a hideg légtömegek alacsonyabb szélességek felé vándorlásának. Ha a poláris keleti szélrendszer legyengül - ahogyan azt megfigyelhetjük, akkor a hidegöblítések is ritkulnak, egyben gyengülnek Magyarországon. Ez a tendencia kitapintható a makroszinoptikai muszterekben, az éghajlati trendekben és magában az idõjárás alakulásában is. Skandináviától az Ob-öbölig jelentõsen legyengült, lényegében megszûnt a poláris keleti szélrendszer a téli idõszakban. Ebben a térségben már télen is a nyugati zonális áramlás a meghatározó, ennek köszönhetõ a Skandináviától az Ob-öbölig terjedõ térség brutális bemelegedése és ezzel magyarázhatók a CFS szezonális elõréjében látható hasonló elõrejelzések is. Ezért az Északi Sark hidegtél generáló képessége igenis csökkent. Tetszik, vagy nem. Ez a helyzet. Már csak azért is mert az utóbbi 30 év során nem fordult elõ a Kárpát-medencében -4 fok alatti átlaghõmérsékletû tél.

A zord tél pontos definíciója továbbra sem ismert, így ezt nem tudjuk eldönteni még. A "mélyen átlag alatti" kifejezéssel sem tudok mit kezdeni, amíg nincs számszerûsítve. Az idõjárás bármire rácáfolhat, ez sem zárható ki. Ha kitör egy óriásvulkán, beállhat a jégkorszak is. De én eddig sem az impakt változások okozta hatásokról beszéltem.