nevet
Nehéz ezt megmondani egyébként. Ha pl. egy-egy rácspontot nézel, és mondjuk a T850-et, az derül ki, hogy a felül- és az alulbecslés irányába való tévedés nagyjából szimmetrikus, tehát az elõrejelzett T850-ekhez képesti tévedés is az, s az jön ki, hogy a legnagyobb annak a valószínûsége, hogy a modell eltalálja a T850-et.
Amirõl Nyuli írt párszor: vannak olyan modellek, amik megpróbálják figyelembe venni az ehhez hasonló statisztikákat. Azok viszont csak olyan idõjárási helyzeteket tudnak pontosan elõrejelezni, amelyek gyakrabban elõfordultak a múltban, amelyek ritkábban fordultak elõ, azok esetében valamivel pontatlanabbak.
Az is igaz, hogy a légköri kormányzó egyenletrendszer nem függ az idõjárási helyzettõl, az mindig ugyanaz marad, csak sajnos kaotikus a megoldása. Ráadásul semmiféle ilyen statisztikát nem tartalmaz, ezért egy olyan modell, ami figyelembe veszi a statisztikát, elvileg az sem jobb a másiknál. (És úgy tudom, a beválásaik valóban nagyjából egyformák, alig lehet különbség, de errõl talán Nyuli többet tud.)
Ezeknél a "rendes", statisztika nélküli modelleknél az a gond, hogy egy ciklon területén a dinamikai rendszer elemeinek idõfejlõdése bonyolultabb mintázatot vesz fel (csapadékrendszerek megjelenése, nagyobb szél, nagyobb gyorsulások, nagyobb hõ- és nyomás-gradiensek, stb.), ezért ott az ún. Ljapunov-kitevõ nagyobb (ez a kitevõ a meteorológusok számára valahogy azt akarja megmutatni, milyen gyorsan szóródik szét a fáklya). Ennek gyakran az a következménye, hogy a ciklon mozgását nagy hibával számolják. De egy adott rácspontban az elõrejelzett lehûlés elmaradásának, és egy nem elõrejelzett lehûlés bekövetkezésének a valószínûsége nagyjából ugyanannyi. Ha nem ugyanannyi lenne, akkor az már nem statisztikus hiba lenne, hanem szisztematikus (="rossz a modell"), okát pedig vagy a modellben, vagy a klímában kellene keresni.