Ha már Te is bizakodó vagy, akkor elég jól állnak a tél esélyei ezek szerint. Az a bizonyos utolsó atlanti ciklon, amely átcsúszik a két AC jó eséllyel a jövõ hét második felében bezáródó kapuján, döntõ szereplõje lehet a tél visszatérésének, amely a véletlen egybeesése folytán szinte egybeeshet majd a ´pálfordulással´ (január 25.) Az izlandi blocking a reykjavíki fáklya tanúsága szerint csupán átmeneti lesz, nem így a skandináv, ezért a nálunk eleinte elõoldallal járó, majd fokozatosan délkelet felé távozó, illetve a Skandinávia felett megerõsödõ AC közös áramlási rendszerében megindulHAT a fagyos kontinentális hideg levegõ délnyugat felé, ami a továbbiakban esetleg újabb mediciklonokat triggerelhet. Ezzel együtt elég vontatott folyamatnak néz ki a hátoldalra kerülés, az indexekbõl sem lehet egyértelmû tendenciát levonni (összességében csökkennek ugyan, de egyelõre nem nagyon akarnak határozottan a negatív tartományba csúszni), így (mivel a latolgatásba újabb és újabb forrásokat vonok be), és bár a várható makroszinoptikai helyzet összességében elég ígéretes, engem itt és most még mindig nem tud meggyõzni arról, hogy ez január végére egy tartósabb (legalább 1-µ hétig, netán tovább) tartó, klasszikus stabil téli felállást fog-e eredményezni, vagy csak egy újabb néhány napos ún. telecske sül ki az egészbõl, amit késõbb ismét legyûrne az ismét erõre kapó atlanti csigagyár, vagy egy nyugat-európai új teknõ erõs elõoldala.