3-4 évvel ezelõtt is már rengeteget írtam a nyugati áramlás drasztikus leállásáról és a gyakoribb szélsõségekrõl, amik a 90-es évek elejétõl váltak gyakoribbá.
Akkor jöttek a szokásos vélemények, hogy régen is voltak szélsõségek (persze hogy voltak, csak az nem magyarázat arra, hogy most is azok vannak), meg többen figyelik fényképezõvel az eget és mindenkinek van fotógépe, persze hogy többnek tûnik a jégesõ meg a tuba (többen figyelik, ez igaz, de a jégesõ attól még nem kell, hogy több legyen, és érdekes végeredménye lenne egy olyan felmérésnek, hogy hány metnetes észlelt az idei konvektív szezonban jégesõt, vagy tud valamely környékbeli településrõl jégesõrõl ; azt hiszem, sokan tennének "X"-et a "volt" rubrikába, és mindez jól mutatna egy térképen).
A tudósok jöttek a felmelegedéssel, lemelegedéssel meg átmelegedéssel, a mediterrán klíma északabbra tolódásával, a klíma szárazodásával, meg mindenféle baromsággal, s közben volt, aki rendszeresen és módszeresen figyelte az idõjárást évtizedeken keresztül, és mindenféle számítógépek meg adatsorok meg görbék nélkül 1992-ben azt mondta, hogy hoppá!
Valami megváltozott, más, mint elõtte!
Nem 5 éve más, meg mindig más volt, nem!
1992 óta más.
A szakemberek meg sötétben tapogatóztak.
Nagyon kell figyelni ezeknél az elemzéseknél, nagyon körbe kell járni a dolgokat, nem lehet csak úgy ráfogni bármit, nagyon észnél kell lenni, ha nem akarunk tévútra menni.
A téli minimumhõmérsékleteknél is látható, hogy az 1960-1990 közötti 30 évben sokkal ritkábbak voltak a nagy hidegek.
Nem tudom biztosan, de mintha az 1985-ös és 87-es nagy telet, vagy még talán a 63-as és 69-es telet is, vagy csak valamelyiket vulkánkitörés okozta, ezek ékelõdnek be epizódszerûen a 30 éves enyhébb telû, zonális idõszakba.
Most, az elmúlt 20 évben olyan drasztikus telek nincsenek, de sûrûbben vannak elég hideg telek.
Sõt, ha tényleg jól emlékszem, és a 85-ös vagy valamelyik nagy tél tényleg vulkánkitörés miatt volt, akkor azt kivéve még látványosabb a különbség a két idõszak teleinek abszolút minimumait vizsgálva.

Amennyiben a dinamikus nyugati áramlás megszûnik, és anticiklonok uralják Európa idõjárást, nyilvánvaló, hogy a nyarak ezáltal melegebbek, a telek pedig vagy ugyanolyanok, vagy kissé hidegebbek lesznek, de nem annyival hidegebbek, mint a nyarak melegebbek.
Ez éves átlaghõmérsékletben egy kis pluszként fog jelentkezni.
Az a fél fok vagy 8 tized jelentõsége meg eltörpül amellett, hogy mit ver szét a jég vagy mi szárad ki, vagy éppen mi kerül víz alá.
Mert szélsõséges idõjárás lehetne ugyanolyan átlaghõmérséklet mellett is, egyszerûen hidegebb van télen, melegebb nyáron, és meg is vagyunk.
De hogy átlaghõmérsékletben melegedünk, télen meg nem melegedünk, sõt, akár hûlünk is, abszolút téli minimumokban meg pláne, akkor annak valami más oka kell lennie, mint hogy ráfogjuk, hogy melegedünk és kész.
Régebben tettem fel a kérdést az egyik fórumban: A globális felmelegedés miatt van éghajlatváltozás, avagy az éghajlatváltozás miatt van globális felmelegedés?
Nagyon nem mindegy!

Szóval Kedves hideg és hógyûlölõ, zonális telet kedvelõ, nyári hõséget és szupercellákat utáló MetNetesek! Még 10 év, és jönnek az enyhe telek és a kevésbé meleg nyarak! laza
Az elmúlt 2 nyáron errefelé szupercellát csak hébe-hóba láttunk, úgyhogy mi már szoktatjuk magunkat a következõ 30 év szupercellákban szegényebb idõszakaihoz laza
Szegény Wetsomot sajnálom, szerintem szerzetesnek fog állni, annyira uncsi lesz az idõjárás laza

Bár az érdekes, hogy a 60-90 közötti zonálisabb jellegû idõjárást ez a meghülyülés egyik pillanatról a másikra váltotta fel, fogta magát és ilyen lett.
Persze megtévesztésre jók 63, 69 és a 85, 87 tele, amikor borzalmasan hideg volt, vagy a 2006/2007-tõl a 2008/2009-ig tartó 3 enyhe tél, közöttük a 2006/2007-es kimondottan enyhe tél (ami után jöttek a mediterrán térség északabbra tólódásos éghajlatváltozásos verziók....mondjuk hogy a Földközi-tengert hogyan vitték volna északabbra, arra nem bírok rájönni laza ), de azok is és ezek epizódszerûek.
Aztán persze jöhetnek sorban a mérések, a mérési körülmények változásainak nehézségei a klímakutatásban, az emberi technika fejlõdése következtében is sok olyan dolog történt, ami látszólag a felmelegedést támasztja alá, és így tovább.
Csak majd amikor 2024-ben egy jó kis zonális nyáron a évi országos maximum hõmérséklet 29 fok lesz ( a 39 helyett), akkor áll majd ferdén a globális felmelegedést erõltetõk szája. Arról nem is beszélve, hogy a téli legalacsonyabb érték meg még a töbörben is "csak" -20 lesz ( a -40 helyett), síkvidéken meg fagyzugban is minden évben terem a füge, mivel nem fagy el, azt mivel magyarázzák majd? laza

Na befejezem, mert már összevissza írok és mindjárt rádõlök a billentyûzetre, a globális felmelegedés miatti mai 31,8 fokos meleg következtében felhevült nyugat felé nézõ szobámba elhúzok aludni laza
Ez a téma nagyon érdekes, annyi helyen kapcsolódik az élõvilághoz, a társadalomhoz, a gazdasághoz, érdekekhez és ellenérdekekhez, hogy szinte kimeríthetetlen.