Meteorológiai esélylatolgatások
Ahogy elnézem ezt a CFS szezonális elõrejelzést, most teljesen más jellegû telet vár a modell, mint ami tavaly volt. Ugyan ezt is átlag alattira adja, de karakterében teljesen más jellegû idõjárásra lehet majd számítani (legalábbis ezek szerint). Ne kérdezzétek, hogy miben lesz más, mert egyelõre ezt még nem fejtettem meg, de ha összevetitek az elõrejelzettet a tavalyival, akkor a Földön is több helyen eltérõ anomáliás elosztást vár:
Tavaly: Link
Most várható: Link
Amúgy nyomási összehasonlítás a 2006/2007. és 2009/2010. év téli szezonja között... brutálisan ég és föld a különbség:
2006/2007: Link
2009/2010: Link
Látszik is az erõsen negatív AO 2009/2010-ben, a pozitív meg 2006/2007-ben.
Ha viszont a tavalyi évvel összehasonlítjuk az utóbbi 40-50 napot, akkor hasonló, de kicsit más képet kapunk:
2009 szept-okt.: Link
2010 szept-okt 16.: Link
A fõ különbség, hogy idén aktívabb az izlandi minimum, illetve ezzel párhuzamosan kevesebb az anticiklon a britek környékén. Bár ez érthetõ is, mert sok volt a nyugat-európai teknõ. Az is elmondható, hogy idén hamarabb rendezõdtek a ciklonok, anticiklonok olyan felállásba, mint tavaly, ennek köszönhetõen hamarabb is jött a hideg. Emlékszünk, hogy tavaly október elején még kellemes idõ volt.
A fõ kulcsmomentum a következõ idõszakban az, hogy Észak-Amerikában, illetve Grönlandtól nyugatra mennyire állnak össze erõteljesebb hidegmagok. Láthatjuk, hogy az ottani ciklongenezisek mennyire befolyásolják most Európa idõjárását. Amint egy erõsebb ciklon keletkezik, rögtön ki tud alakulni egy zonalitásra hajazó helyzet, vagy erõs nyugat-európai teknõ: Link ez már pl. majdhogynem tipikus. Viszont a térségben megtalálható gyenge hidegmagok csak idõszakosan generálnak ciklonokat, így az azori magasnyomás gyakran összekapcsolódik a grönlandi anticiklonnal, aztán megindul a hideg délnek... a legtöbbször tõlünk nyugatra és mediterrán ciklonokat gerjeszt. Ebben közrejátszik a kelet-európai anticiklon is.
Véleményem szerint nem lenne annyira lehetetlen a zonalitás kialakulása, mint tavaly volt, csak a megfelelõ hidegmagnak kellene Grönlandtól nyugatra kialakulni. Viszont a gyenge hidegmag miatt idõszakosan megszünik a nyugat-kelet dinamika és rögtön megerõsödik a két térségben lévõ anticiklon és már kész is a teknõ. Pedig csak egy hajszálon múlva a zonalitás beindulása, de mégse jók a feltételek.
Thermometer kollegával egyetértve a sarki hidegmag erõsödésével én is várok hosszabb ideig tartó nyugatias irányítást, viszont annak fennállása kérdéses, illetve a kialakulása sem látszik egyelõre, de valószínû, hogy egyszer ki fog alakulni. A kérdés, hogy mikor?
Így jobban belegondolva csatlakoznék Lász és Floo aggodalmaskodásához, hogy ha hasonló marad az izlandi minimum aktivitása, akkor marad a csapadékosság, ergó télen akár hóba is lehet majd fulladni. A fõ kulcs most az izlandi minimum aktivitása tehát, hiszen jelenleg a kelet felõl érkezi kontinentális hidegek útja még egyáltalán nincs kijárva.
Valaki belinkelt egy szezonális elõrejelzést vagy 1 hónapja, amiben arról volt szó, hogy a tél elsõ fele átlagon felüli, a második fele átlagon aluli lesz. A leírtak alapján én is hasonló felállásra tudok gondolni. A végsõ szó persze az idõjárásé lesz.
Tavaly: Link
Most várható: Link
Amúgy nyomási összehasonlítás a 2006/2007. és 2009/2010. év téli szezonja között... brutálisan ég és föld a különbség:
2006/2007: Link
2009/2010: Link
Látszik is az erõsen negatív AO 2009/2010-ben, a pozitív meg 2006/2007-ben.
Ha viszont a tavalyi évvel összehasonlítjuk az utóbbi 40-50 napot, akkor hasonló, de kicsit más képet kapunk:
2009 szept-okt.: Link
2010 szept-okt 16.: Link
A fõ különbség, hogy idén aktívabb az izlandi minimum, illetve ezzel párhuzamosan kevesebb az anticiklon a britek környékén. Bár ez érthetõ is, mert sok volt a nyugat-európai teknõ. Az is elmondható, hogy idén hamarabb rendezõdtek a ciklonok, anticiklonok olyan felállásba, mint tavaly, ennek köszönhetõen hamarabb is jött a hideg. Emlékszünk, hogy tavaly október elején még kellemes idõ volt.
A fõ kulcsmomentum a következõ idõszakban az, hogy Észak-Amerikában, illetve Grönlandtól nyugatra mennyire állnak össze erõteljesebb hidegmagok. Láthatjuk, hogy az ottani ciklongenezisek mennyire befolyásolják most Európa idõjárását. Amint egy erõsebb ciklon keletkezik, rögtön ki tud alakulni egy zonalitásra hajazó helyzet, vagy erõs nyugat-európai teknõ: Link ez már pl. majdhogynem tipikus. Viszont a térségben megtalálható gyenge hidegmagok csak idõszakosan generálnak ciklonokat, így az azori magasnyomás gyakran összekapcsolódik a grönlandi anticiklonnal, aztán megindul a hideg délnek... a legtöbbször tõlünk nyugatra és mediterrán ciklonokat gerjeszt. Ebben közrejátszik a kelet-európai anticiklon is.
Véleményem szerint nem lenne annyira lehetetlen a zonalitás kialakulása, mint tavaly volt, csak a megfelelõ hidegmagnak kellene Grönlandtól nyugatra kialakulni. Viszont a gyenge hidegmag miatt idõszakosan megszünik a nyugat-kelet dinamika és rögtön megerõsödik a két térségben lévõ anticiklon és már kész is a teknõ. Pedig csak egy hajszálon múlva a zonalitás beindulása, de mégse jók a feltételek.
Thermometer kollegával egyetértve a sarki hidegmag erõsödésével én is várok hosszabb ideig tartó nyugatias irányítást, viszont annak fennállása kérdéses, illetve a kialakulása sem látszik egyelõre, de valószínû, hogy egyszer ki fog alakulni. A kérdés, hogy mikor?
Így jobban belegondolva csatlakoznék Lász és Floo aggodalmaskodásához, hogy ha hasonló marad az izlandi minimum aktivitása, akkor marad a csapadékosság, ergó télen akár hóba is lehet majd fulladni. A fõ kulcs most az izlandi minimum aktivitása tehát, hiszen jelenleg a kelet felõl érkezi kontinentális hidegek útja még egyáltalán nincs kijárva.
Valaki belinkelt egy szezonális elõrejelzést vagy 1 hónapja, amiben arról volt szó, hogy a tél elsõ fele átlagon felüli, a második fele átlagon aluli lesz. A leírtak alapján én is hasonló felállásra tudok gondolni. A végsõ szó persze az idõjárásé lesz.