Egy hete, szombaton még a Kesselwand-gleccseren gázoltunk át a Brandenburger Hausig (3277 m) szinte felhőmentes, tűző napsütésben. Aztán éjszaka a főn orkán erejű széllökésekkel ostromolta a házat, majd vasárnapra megnyugodtak az elemek, de már jöttek a felhők és a csapadék. Azóta szép hó esett arra is, bár a ciklon csapadékának súlypontja nem Tirol felett van. A gleccser döntő részben "aper", vagyis hómentes volt már, hiába a téli szezon messze átlagon felüli hómennyisége (Obergurgl-ban, 1907 m, beszéltem egy hölggyel, aki szerint még májusban is többször 20 cm-es havat kellett lapátolni: nálunk ilyen legutóbb 2018 márciusában volt...). A ház szeptember 12-én így is, úgy is bezárt volna, ott a szezon kicsivel több, mint két hónapos. A 2003-as és 2009-es fotóimmal összehasonlítva sajnos ezen a magasan fekvő gleccser-fennsíkon is látványos az éghajlatváltozás következménye. A ház feletti Dahmannspitze (3401 m) 2003-ban még jó 5-6 m vastag gleccser- és firn-dombja lényegében egy sima hómezővé fogyatkozott, vagy a Fluchtkogel (3494 m) csúcsát sem egyértelmű gleccsertúrán lehet már megközelíteni, mint tettük azt 2009-ben. A Weisskugel (3738 m), amelyen 2005-ban jártam, egyre kevésbé hasonlít arra a formációra, amiről a nevét kapta. Viszont a róla táplálkozó Hintereis-gleccser még mindig szépen kanyarog, mint a kígyó, bár ez is fogyatkozott, de nem annyira látványosan. Az egyik leginformatívabb tábla, amit nemrégiben tehettek ki, a Hochjoch-Hochdpiz menedékház (2403 m) közelében a "Gletscherstand 1850" feliratot viseli a füves hegyoldalban. A kis-jégkorszak legmagasabb gleccserállását mutatja, amikor igen nagy nehézséget jelentett át- és visszahajtani a merinói juhokat Észak- és Dél-Tirol között a hágókón (Schöne Aussicht Hütte, Similaunhütte). Azóta a Hochjoch-gleccser szinte látótávolságban sincs. Tehát most ismét 9 hónap tél, hófelhalmozás (akkumláció), aztán a következő rekordforró nyár ismét viheti az egészet, plusz a gleccserből ismét egy 30-100 m-es hosszat. Amíg marad belőle valami a Golf leállásáig. nevet