Globális jelenségek
Én azt gondolom, hogy úgy önmagában a meteorológia és klimatológia nem ér semmit, ha nincs célja, nincs megfelelõ felhasználó szektor, aki az adatok és leírásokat a gazdaság fejlõdésére és a vállalkozások nyereségességére fordítja, vagy pedig az adatok és leírások nem segítik az adott szektorokat.
Egy kertészeti vagy gyümölcstermesztési szakembernek nem kell értenie a meteorológiához és a klimatológiához, hiszen azért van a meteorológus és a klimatológus, hogy értsen hozzá. Viszont egy klimatológusnak elvileg kellene tudnia, hogy azok az adatok és leírások a keze alól kikerülve hol kötnek ki és mire használódnak fel, és mennyibe tükrözik vagy nem tükrözik a valóságot, milyen elõnnyel vagy hátránnyal járnak a felhasználó szempontjából.
Tudod, mit gondolok az adatok kezelésérõl, illetve a leírásokról, szerintem messze nem állják ki a valóság próbáját, a kapcsolat pedig a tudományos intézet illetve a felhasználók között gyakorlatilag nulla.
Célvesztett az egész.
És meggyõzõdésem, hogy egy adott célvesztett intézmény munkatársa, mivel nem tudja, hogy mekkora jelentõsége van annak az adatsornak vagy leírásnak, ezért nem is úgy kezeli, mintha annak fontossága megkövetelné.
Ezért lehet az, hogy gyakran olyan állatságokat olvasok szakemberek "tollából", hogy a fejemet fogom.
A legfontosabb, hogy amennyiben a múltban nem volt megfelelõ az adatok kezelése és a leírások, illetve az összefüggések értelmezése, úgy az ezekre alapozott klímaváltozási kutatások is valamilyen szinten ugyanazokat a hibákat elkövetik.
Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna.
Utána levitték Villányba, mert ott talán nem fagy el, mert meleg a klíma, ott meg kiszáradt a kõben.
Tehát a klíma hiányos ismerete fosztott meg bennünket attól, hogy kivitermelõ nagyhatalom legyünk, ugyanis az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a kivi nálunk sokkal jobban lenne termeszthetõ, mint Olaszországban(!). Ez a tény gazdaságilag nagyon nem lett volna mindegy az országnak.
Jóvoltunkból most már több helyen létesülnek kisebb-nagyobb kiviültetvények.
Mi lesz az érintett szakmák reakciója erre:
"Mi is megpróbálkoztunk az 1980-as évek elején vele, de nem sikerült, kifagyott, elpusztult az ültetvény, de most, a globális felmelegedés következtében persze hogy sikerült."
Teljesen hibás következtetés lesz, sõt, amennyiben a szélsõségessé válása valóban létezik a klímánknak, úgy abban az esetben éppen hogy kevésbé lehet majd kivit termeszteni, mint korábban.
Bussay László csörnyeföldi szõlõ és borsikerei is tûnhetnek úgy, hogy eddig a szakkönyvek szerint Zala megye nem volt alkalmas a minõségi bortermelésre (a mély fekvésû, elõnytelen helyeken lévõ meteorológiai állomások adataira alapozott klímaleírások miatt), de most a globális felmelegedés elõnyeit kihasználva már naná hogy sikerül.
Logikusan végiggondolva nyilvánvaló, hogy ennek sincs semmi köze a globális felmelegedéshez, mert a Doktor úr 1942-ben vagy 1904-ben is ugyanilyen bort csinált volna.
Fõleg, hogy az egyébként nem túl meleg 2005-ös évben is, tehát egy rosszabb idõjárású évjáratban is kiemelkedett a doktor úr bora a mezõnybõl.
Sajnos hiányzik a kapcsolat és az információ az adott szakmák között, ezáltal a klímaváltozás hatásainak kutatása is ingatag lábakon áll.
Egy kertészeti vagy gyümölcstermesztési szakembernek nem kell értenie a meteorológiához és a klimatológiához, hiszen azért van a meteorológus és a klimatológus, hogy értsen hozzá. Viszont egy klimatológusnak elvileg kellene tudnia, hogy azok az adatok és leírások a keze alól kikerülve hol kötnek ki és mire használódnak fel, és mennyibe tükrözik vagy nem tükrözik a valóságot, milyen elõnnyel vagy hátránnyal járnak a felhasználó szempontjából.
Tudod, mit gondolok az adatok kezelésérõl, illetve a leírásokról, szerintem messze nem állják ki a valóság próbáját, a kapcsolat pedig a tudományos intézet illetve a felhasználók között gyakorlatilag nulla.
Célvesztett az egész.
És meggyõzõdésem, hogy egy adott célvesztett intézmény munkatársa, mivel nem tudja, hogy mekkora jelentõsége van annak az adatsornak vagy leírásnak, ezért nem is úgy kezeli, mintha annak fontossága megkövetelné.
Ezért lehet az, hogy gyakran olyan állatságokat olvasok szakemberek "tollából", hogy a fejemet fogom.
A legfontosabb, hogy amennyiben a múltban nem volt megfelelõ az adatok kezelése és a leírások, illetve az összefüggések értelmezése, úgy az ezekre alapozott klímaváltozási kutatások is valamilyen szinten ugyanazokat a hibákat elkövetik.
Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna.
Utána levitték Villányba, mert ott talán nem fagy el, mert meleg a klíma, ott meg kiszáradt a kõben.
Tehát a klíma hiányos ismerete fosztott meg bennünket attól, hogy kivitermelõ nagyhatalom legyünk, ugyanis az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a kivi nálunk sokkal jobban lenne termeszthetõ, mint Olaszországban(!). Ez a tény gazdaságilag nagyon nem lett volna mindegy az országnak.
Jóvoltunkból most már több helyen létesülnek kisebb-nagyobb kiviültetvények.
Mi lesz az érintett szakmák reakciója erre:
"Mi is megpróbálkoztunk az 1980-as évek elején vele, de nem sikerült, kifagyott, elpusztult az ültetvény, de most, a globális felmelegedés következtében persze hogy sikerült."
Teljesen hibás következtetés lesz, sõt, amennyiben a szélsõségessé válása valóban létezik a klímánknak, úgy abban az esetben éppen hogy kevésbé lehet majd kivit termeszteni, mint korábban.
Bussay László csörnyeföldi szõlõ és borsikerei is tûnhetnek úgy, hogy eddig a szakkönyvek szerint Zala megye nem volt alkalmas a minõségi bortermelésre (a mély fekvésû, elõnytelen helyeken lévõ meteorológiai állomások adataira alapozott klímaleírások miatt), de most a globális felmelegedés elõnyeit kihasználva már naná hogy sikerül.
Logikusan végiggondolva nyilvánvaló, hogy ennek sincs semmi köze a globális felmelegedéshez, mert a Doktor úr 1942-ben vagy 1904-ben is ugyanilyen bort csinált volna.
Fõleg, hogy az egyébként nem túl meleg 2005-ös évben is, tehát egy rosszabb idõjárású évjáratban is kiemelkedett a doktor úr bora a mezõnybõl.
Sajnos hiányzik a kapcsolat és az információ az adott szakmák között, ezáltal a klímaváltozás hatásainak kutatása is ingatag lábakon áll.