Mostmár nem tartom magamban, először és utoljára leírom, hogy szerintem mi a probléma Andras 89 hozzászólásaival, amiben örömét fejezi ki a mostani időjárással kapcsolatban.
Úgy vélem, senkinek az égvilágon semmi köze hozzá, hogy ő milyen időjárást szeret. Szíve joga hozzá, hogy imádja a hőséget, a napsütést, a szárazságot.
Ami a gond ezzel András, hogy mostmár illene belátnod, hogy ez a típusú időjárás mennyi kárt, szenvedést okoz az országban embernek, állatnak, növénynek. Még az Alpokalján, Sopron környékén is tömegesen pusztulnak a fák, azt hiszem ezt LAM írta be a minap. A Kárpát - medence más részeiről nem is beszélve. Ebben a helyzetben szerintem kimeríti a provokáció fogalmát, ha valaki méltatja a jelenlegi állapotokat és ennek folytatódását kívánja.
Kicsit megfordítom ezt az egészet. Jómagam imádom a csapadékos, változékony időt, a havazást. De mondjuk ha február elején járnánk és az ország 2 hónapja a fagy és a hó fogságában lenne, a földeket 1 méteres hó borítaná  és iszonyatos árvizek vonulnának le a folyókon, valamint további havazásokat, -20 fokokat mutatnának a modellek, amíg a szem ellát, én nem örömködnék ennek nyilvánosan, hanem tanúsítanék némi együttérzést a károsultakkal és azt mondanám magamnak, na jó, talán ebből mostmár elég volt, jöjjön a tavasz.
Hosszasan tudnám még cifrázni és további hasonlatokat hozni, de szerintem mindenki érti. A híradásokban hírértéke van annak, ha valaki halálra fagy az utcán, de vajon hány ember patkolt már el idén nyáron a forróság miatt közvetlenül, vagy közvetve? Ezen érdemes lenne elgondolkodni.
Tegnap Szegedre mentem és útközben egy őzike ugrált át előttem az úton. Szegény csont és bőr volt, szerintem az utolsó napjait éli. A kiszáradt puszta közepén kóborolt, talán valami pocsolyát keresett. Ő valószínűleg nem örülne, ha látná a jelenlegi fáklyákat...
Befejeztem. Nem szándékom ezzel újabb vitákat gerjeszteni, remélem nem kapok miatta tiltást!