Na, ha fizikáról vitatkozunk, akkor jó helyen járok nevet

A szerensétlen cserépdarabnak mindegy, hogy mi gyorsítja fe a kívánt sebességre. Ráadásul rövid távolságokon (10-50 méter) a tornádóval utazó cserépdarab mozgása (a tornádó horizontális szélvektorai) is egyenes vonalúnak tekinthetõ.
Tegyük fel, hogy az erõs szél (mindegy mibõl származik) megbontja a szomszéd ház tetõszerkezetét. Általában már a tetõrõl sodródáskor darabokra törik szét a cserepek nagy része. Fõleg ha a régebbi agyagalapúról beszélünk. Ezek vannak többségben. Mivel megbomott az eredeti szerkezet, és a darabok felület/térfogat(tömeg) aránya nagyobb, a szél így könnyen tudja gyorsítani. Olyannyira, hogy sebességének vízszintes irányú komponense akár a következõ épület mûanyag gázóra-burkolatáig simán eléri a 10-20 m/s sebességet. Ez már bõven elég arra, hogy azok a darabok, melyek épp forgásuknak abban a fázisában vannak a céltárgy elérésekor, hogy a kisebbik felületû része néz a mozgás irányába, bele fognak állni az erre érzékeny felületekbe. Ilyenek az említett puha "mûanyagok", szigetelt házfalak stb Nem számolom most ki (de ki lehet), hogy ezer ilyen törmelékbõl a fentebb említett külülmények között egy hátfalnyi felületen melyik lesz épp olyan fázisban. És nem kell hozzá tornádó sem, csak pl egy gerinc közelében megbontott tetõ. De ez csak egy példa.
Másik lényeges dolog, hogy nem azt mondtam, hogy nem tornádó okozta, hanem azt, hogy simán okozhatta más is. Tehát NEM bizonyíték.

Szerk: válaszom egyben Kosakissnek is válasz. És kérem, hogy ne lordakelás szinten közelítsük meg a kérdést (azaz hogy hány helyszínen voltál már kint? meg különbenis hány éves vagy?), hanem fizikai szempontból várok építõ jellegû vitát. Köszönöm elõre is Kosakiss!