Meteorológiai társalgó

Ott a terepjárónál jobbra be és át az esőtől, olvadékvíztől zúgó Malom-patakon. Na meg a bakancsszaggató, decemberi közepi, nem volt még tisztes fagy egy napig se sáron...

Aztán irány a Fekete-hegy oldalában, a taghatár nyiladékon fel vagy 120 m szint, mert valami gyanúsan fehérlik idelentről. Ahol még november, sár és 1 fok van. Tintagomba is úgy érzi van itt még mit keresni...

Nyiladék perspektíva, de csak tovább nyílegyenesen...!

Az első nyom...valami volt itt hajnalban...

S a lénia végén a hegyen körbefutó második feltáró szintúton már téridőugrás...390-400 m...még vizes, olvadozós, eszi a sármeleg talajhő és szél, de nem hagyja magát..itt már a Tábornok arcvonala áll...

Akkor lépjünk még egy szintet...a Fekete hegy északnyugati gerinc felé..ott már északi kitettség lesz...bükkhatár...

A kislevelű hársnál összezavarodott a biológiai óra...december közepe...északi kitettség...440 méteren..kőtörmelékestéli havas táj...a lombozat meg még zöldben...itt bizony valami baj van ha őshonos erdei fajok nem ismerik a naptárt..és a nappalok hosszát...fotoszintetizál decemberben?...

Befordulás az északkeleti vápába a csúcs alatt...itt helyére kerülnek a dolgok...tél van...



De a hegyről le kell egyszer jönni (ha délkelet fele körben is) ..és az út lejtmenetben vissza visz a rög...vagyis az olvadózó havas sárvalóságba...még ha szépek is a fények...de a végén zöldellő rét és újra csak a november vár...