Snowhunter: úgy gondolom, helytálló a magassági cikon elnevezés! Ez az általad saját ciklonként emlegetett, bõséges csapadékot hozó idõjárási rendszer tipikus példája volt annak, ahogy felülrõl születik meg egy ciklon... A magassági térképeken gyönyörûen látszott, hogy fent már igazi ciklonáris képzõdmény alakult ki, míg a talajon ebbõl még mit sem érzékeltünk...

Met4ever: tökéletesen szavakba öntötted azt, amit nekem nem sikerült Floonak elmagyaráznom!nevet) köszönömnevet)
Amúgy "nagyon érdekes", hogy ha jön 1 viszonylag komolyabb, extremitásba hajló idõjárási esemény, rögtön megkondulnak a vészharangok, és minden a globális klímaváltozás terhét nehezíti... Holott extremitások mindig is voltak, lásd a már emlegetett Réthly-könyv megbízható adatait... Nem tudom, a sajtó és sokan miként reagálnának arra, ha júniusban hó esne síkvidéken, vagy ha decemberben virágba borulnának a gyümölcsfák, pedig erre a múltban (kis jégkorszak) is volt számos példa könyv szerint!
Sõt a viking kor enyhébb éghajlata után, az 1300-as évek elején pár évtized alatt lényegesen hûvösebbre fordult a klíma (kis jégkorszak), ami gyökeres változásokat hozott az európai történelembe is (Pl. százéves háború)... egyelõre ekkora kilengésrõl nem beszélhetünk, de az tény, hogy az 1950-es, 60-as évek hûvösebb globális átlaghõmérsékletét most melegebb periódus váltotta fel, de hogy ez önmagában mennyivel növelte az extrém idõjárási események számát, azt objektíven megítélni nem lehet, mert azóta igencsak sokat fejlõdtek a megfigyelési módszerek, nagyobb lett a globális meteorológiai adatbázis, lényegesen több adat kerül feldolgozásra most, mint akkortájt!