Modell-iskola
A linkelt térkép szerintem biztosan egyszerûen az ensmeble tagok (GFS-nél 20 körüli?) átlagát mutatja, azaz minden rácspontban képzik az ens. tagok számtani átlagát, majd az így elõállt mezõt ábrázolják ("Mittelwerte" = átlagos értékek)
Az így elõállt átlagolt mezõ helyzettõl függõen lehet teljesen jellegtelen, kissé jellegtelen, vagy nagyon is reális objektumokat mutató. Általában a mezõ különbözõ részei is eltérhetnek ebbõl a szempontból. A belinkelt átlagolt mezõn pl. nagyon szignifikáns a Grönlandtól Skandináviáig húzódó ciklon, valószínû, hogy ez mind vagy a legtöbb ens.tagban szerepel is, persze különbözõ mélységgel, kiterjedéssel, középponti hellyel stb.
A ciklontól délre található, Közép-Európán is átívelõ magasnyomású híd már kevésbé jellegzetes szerintem, de még mindig sokkal jobban, mint az ettõl is délebbre található, konkrétan 0 db izobár, azaz ott valószínûleg teljesne kiátlagolódtak az amúgy is elég sekély rendszerek...
Igazából az ilyen átlagos mezõkhöz minimum hozzá kellene nézni egy szórás-mezõt (vagy efélét), amibõl következtetni lehet arra, hogy a mezõ egyes részein mekkora a szórás az ens. tagok között, így maga az átlag is mennyire valószínû. Minél kisebb egy pontban a szórás, természetesen annál nagyobb az átlagban is megjelenõ idõjárási rendszer valószínûsége, már ha jól mûködik az ensemble elõrejelzõ rendszer...
Az így elõállt átlagolt mezõ helyzettõl függõen lehet teljesen jellegtelen, kissé jellegtelen, vagy nagyon is reális objektumokat mutató. Általában a mezõ különbözõ részei is eltérhetnek ebbõl a szempontból. A belinkelt átlagolt mezõn pl. nagyon szignifikáns a Grönlandtól Skandináviáig húzódó ciklon, valószínû, hogy ez mind vagy a legtöbb ens.tagban szerepel is, persze különbözõ mélységgel, kiterjedéssel, középponti hellyel stb.
A ciklontól délre található, Közép-Európán is átívelõ magasnyomású híd már kevésbé jellegzetes szerintem, de még mindig sokkal jobban, mint az ettõl is délebbre található, konkrétan 0 db izobár, azaz ott valószínûleg teljesne kiátlagolódtak az amúgy is elég sekély rendszerek...
Igazából az ilyen átlagos mezõkhöz minimum hozzá kellene nézni egy szórás-mezõt (vagy efélét), amibõl következtetni lehet arra, hogy a mezõ egyes részein mekkora a szórás az ens. tagok között, így maga az átlag is mennyire valószínû. Minél kisebb egy pontban a szórás, természetesen annál nagyobb az átlagban is megjelenõ idõjárási rendszer valószínûsége, már ha jól mûködik az ensemble elõrejelzõ rendszer...