Tegnapi úti élmények földön, vízen, levegõben:
Indulás Exeterbõl +4 fokban hajnali 5kor vonattal kelet felé, többfelé állt a földeken a víz. Londontól délre jelentek meg az elsõ hófoltok, majd hirtelen összefüggõ hótakaró lett, tetõkön, utcákon is, bár erõsen olvadt. Szépek voltak a fél-1 méteres hókupacok nevet
London Gatwicken is látszódtak a nem régi nagy hó nyomai.
Innen indulás repülõvel Innsbruckba. A pilóta az út elején valahogy furcsán elkerülte az innsbrucki idõjárást, "majd késõbb kitérek rá" címszóval. Azt hiszem ez csak nekem tûnt fel...
Közeledve aztán szóba hozta, hogy épp hózáporok vannak erõsen változó intenzitással, meg "egy kis turbulencia" is, úgyhogy mérlegelni fog, hogy leszáll-e nevet))))
Konventív felhõzet volt, többhelyen átsütött a nap közte, és a hózáporok sem tûntek túl vészesnek, miközben ereszkedtünk lefelé a 3000-esek között az Inn völgyébe... Aztán bekerültünk a "kis" turbulenciába, ami kb úgy dobálta a nagy gépet érzésre, mintha egy papírsárkány lett volna. Már elég alacsonyan lehettünk, amikor is kibontakozott alattunk völgy alja, a reptér helyett azonban sûrû stratus borított alattunk mindent. Sokat nem vacilállt a pilóta, gyorsan "megnyomta a gázpedált" és ezerrel felemelte a gépet...
Legközelebb már csak München elõtt szólt, hogy elnézést, de kicsit arrébb szállunk le nevet
Müncheni leszállás sem volt piskóta, de az ott könyebb leszállóhely az innsbruckinál.
Münchenben ekkorra (du 16 óra) +5 fokban szitált az esõ, és rogyasztotta össze a szép nagy havat. Innen busszal szállított a légitársaság Innsbruckba, az úton végig szitált +1 és +4 fok között változó T-nél. Innsbruckban is nagy olvadás volt, majd este fél 10 körül értem Axams-ba (~850 m-en), ahol eddigre már fagyott a talajon, de itt is látszott a napközbeni erõs olvadás.

Jelenleg Axamsban 0 fok körül van, és északnyugat felõl erõsödik a hózápor nevet

Donnie, ne Innsbruckon keresztül gyere majd laza