Egyet nem kell érteni, de ezek tények!:-)
Ja, hogy van magasnyomás, háát persze, hisz a ciklonok, anticiklonok váltogatják folyamatosan egymást, így nagy térségre ez igaz, de hazánk idõjárása azon idõszakban zonális áramlás áldásos hatását élvezte. Tény volt 1-1 hónap blokking, pl karácsony körül jól be is fagytak a tavak a hidepárnában, no de idén is volt zonális áramlás júliusba és novemberben, de az esetek nagy részében hazánk idõjárására az volt a jellemzõ amit leírtam.

Az, hogy épp hol alakul ki jó kérdés, mindig a nyomási elrendezõdés és a nagy térségi áramlási rendszerek határozzák meg, konkrét törvényük nincs, ha csak az nem, hogy pl a hó felszín felett anticiklon szeretnek jobban tartózkodni az vizek felett pedig a ciklonok! Igaz a passzát leszálló ága itt is kivételt képez, és ilyen a mediterrán térségére jellemzõ nyári szárító létömegek északra hatolása is, így az a rész száraz marad, de ez már másik téma.

De van nekünk két fõ "mozgató rugónk" az egyik a izlandi minimum a másik az azóri maximum ugye ezekbõl számoljuk az AO, NAO indexeket.
Azért a britek felett lévõ anticiklon gyakori pont az Azori-szigetek felett elhelyezkedõ AC miatt.
A két képzõdménynek mindig van ami segíti a kialakulását, és egymást erõsítik a le,- felszálló áramlások miatt. Természetesen ezek mozognak észak-déli irányban is. Hazánk felett átlagosan télen-nyáron 1013, 1015hPa a légnyomás, télen vannak jóval magasabb értékek is, ( pont a hideg és hófelszín közelsége miatt) de alacsony légnyomás a ciklon vonulása közben bármikor kialakulhat. Itt lehet a levegõ telítettségérõl is beszélni de az megint más téma.

Még valami, hogy azt véled felfedezni, hogy anticiklon dominancia van, az nem mást mint, hogy hazánkban és a kontinensem is kb 2-szer gyakoribb mint a ciklonok, illetve egy-egy helyen kb ennyivel is jobban maradnak mint a ciklonok, hisz a ciklon egyszerû szóval jobban képes megdögleni mint az anticiklon.