Tény, hogy ritka reménytelen a fáklya és itt most nem fér el a "még csak október 30. van" -mondat. Ebben az időszakban már azért készül a természet a késő öszre, (mert a meteorológiai öszközep ilyentájt szépen lassan elköszön) de semmi új, gyökeres változásra utaló jel nem tűnik fel hosszabb távon. Szép lassan kiépül a Kelet-európai AC és a talajközelben elindulna a hűvösebb, száraz levegő felénk, de mire jelentősebb hatást gyakorolna időjárásunkra, közbeszól egy messzi Nyugat-európai ciklon gyenge előoldala, ami visszafogja a lehülést. És persze minden kezdődne előlről. Egyelőre így állunk. Várjuk a következő esetleg reményt keltő futásokat.
Egybként az 1993-as november is meglehetősen enyhe idővel indult, itt a fővárosban többször is volt jópár fokkal 10 fok felett a T.max. A Szibéria felől közeledő fagyos levegő meglehetősen sunyi módon, szinte észrevétlenül közelítette meg a Kárpátokat. Nem véletlen, hogy az OMSZ is csak két nappal a nagy havazás előtt "kapcsolt", hogy itt bizony komolyabb téltámadás van készülőben. Utána persze még a vártnál is nagyobb hó esett, a déli-délnyugati országrészben néhol megközelítette a fél métert, úgy hogy közben néhány órára abban a térségben 850 hPa-n kevéssel fagypont főlé emelkedett a hőmérséklet. De ez kevés volt a hópelyhek legyőzéséhez. Itt a fővárosban is 15cm-es hóréteget mértek,  gyönyürű, januárt is megszégyenítő téli idő alakult ki november végéig országos szinten is. Utána december végén a Dunántúl még kapott egy rakat havat, de azután jórész bezárt a bolt, kevés téli intermezzót lehetett följegyezni.