Na, vesézzük csak ki ezt a nyugati teknő dolgot, ha már szóba került. Az biztos, hogy ebben az esetben, tőlünk távol nyugatra, délnyugatra levő ciklonok (térségünkben kifejezett előoldali délies áramlás) fennállásakor a teknő hátoldali maritim hideglevegőjét, ahogy pl. a Brit-szk., Nyugat-Franciaország, Ibéria megkapta, az életbe' nem fogjuk látni. Azért nem, mert a fejlett, dél felé megnyúlt teknőnek már nagyon kicsi a keletre helyeződési hajlandósága. Ilyenkor többnyire úgy töltődik fel, hal el a ciklon, hogy mi a meleg (enyhe) oldalon maradunk mindvégig.
Ha ritkán mégis keletebbre, északkeletebbre helyeződne az ilyen ciklon, mi csak erősen átalakult, felmelegedett hátoldali levegőt kapunk nyugatról. Hiszen az öreg, feltöltődő ciklonnak már megszűnt a hidegbetáplálása északról.
Amit bazsa írt, az akkor lehetséges, ha az öreg teknőre gyorsan ráfut egy friss poláris expanzió, az újonnan alakult ciklon hátoldali hidegáramlása összekapcsolódik a vén légörvényével, emiatt hosszú északi légpálya alakul ki felettünk. Ez főleg alapvető meridionális váltások alkalmával fordulhat elő, de összességében nem gyakori dolog.
A másik lehetséges mentség az ilyen szerencsétlen helyzetben az, ha a teknőtől északkeletre fejlett hideg AC helyezkedik el, délkeleti, déli peremén sarki szárazföldi, igen fagyos, nyugat, délnyugat felé terjeszkedő légtömegekkel. Ekkor ezek a légtömegek fokozatosan elárasztanak minket, bár a teknőre nézve előoldalon vagyunk és maradunk.Erre 2 példa:

Link   Link