Egy kis múltidézés: 35 évvel ezelõtt, 1972. máj. 19-én, pénteken történt.
Közép-Európát a meleg és a hideg levegõ határvonala osztotta ketté. A Kárpát-medencébe K, ÉK felõl meleg levegõ áramlott, miközben a nyugati vidékeken a Ny-ról érkezõ hûvös levegõ éreztette hatását. A két levegõfajta keveredésében különösen a Dunántúlon igen kedvezõ feltételek alakultak ki heves záporok, zivatarok keletkezésére. Kora délután erõs zivatar tört ki Tihany és Balatonfüred térségében, Füreden tornádó pusztított, a Tagore sétányon 86 fát csavart ki vagy tört derékba, sok ház és nyaraló tetejét a padlásrésszel és a gerendázattal együtt leborotválta. Tihanyban és Füreden diónyi jég esett. Felhõszakadás okozott fennakadást Veszprémben, Tatabányán, és Pécsett. Súlyos vihar- és jégkárokat jelentettek ezen a napon Veszprém, Baranya, Pest és Szabolcs megyékbõl. Egerágon (Baranya m.) a dió nagyságú jégdarabok letarolták a növényzetet, baromfikat és madarakat vertek agyon. A kiadós zivataros esõk hatására jelentõs árhullám alakult ki a Sajón és több észak-magyarországi folyón, patakon.
Ezek a májusi viharok egy különlegesen zivataros szezon kezdetét jelentették, 1972 nyarán sokszor komoly károkat, áradásokat okoztak a felhõszakadások, súlyos zavarok voltak az áram- és telefonszolgáltatásban és legalább három tornádót is megfigyeltek.