Az aszályhoz.   Évek óta gyűjtögetem (botanikus magcserére, illetve a kertbe)  a vadon termő fűfélék magjait. Eddig csak a tavalyi, 2017-es esztendő volt  olyan, hogy nem  találtam június-júliusban érett fű-  és sásmagokat,  és a sziklagyepeken a kétszikűek sem teremtek. Ezt a rossz csapadékeloszlásra tudnám visszavezetni, illetve a tavaly tavaszi  hőmérsékleti viszonyokra.  Gabonából  hála Istennek,  tavaly is megtermett  az átlag,  csak a kukorica  hozama volt siralmas,  amennyire  emlékszem.  A kevesebb csapadékú,  2003-as évben arra emlékszem,  hogy Poprád és Kassa között, amerre augusztus közepe felé a vonattal elhaladtunk, le volt perzselődve a napra;  egész táblák kókadoztak feketén, tányérok nélkül, 2-3 méterenként egy -egy napraforgó-szerű kóró látszott csak...  és a töltés árnyékában,  egy sávban,  volt normális napraforgó, látszott, ahogy az árnyék szélén eltűnt a növény...   A 2011 ill. 2012. évben, ismét csak a napra és a kukorica termése volt gyenge.  - azt gondolom,  hogy itthon az aszály,  ha van,  a kései vetésű kultúrákat károsítja inkább.

Érdekesség,  hogy az idei  csapadékos-enyhe télben,  kivirágzott és magot kötött a téltemető a kertben.  Jött rá tavasszal a mínusz tíz fok, és a hó. Már lemondtam a termésről, de rekord sok,  szép nagy magja lett! A fagy meg se kottyant a "mediterrán" növénynek. 
Idén a légköri folyamatokat  talán módosítani fogja a  Korea melletti,  elég nagy volumenű olaj-tanker katasztrófa, az AC-tevékenység  "finomhangolásával", 
és  talán helyi szinten - ha még el nem zárták - a nagymajtényi olaj - fáklya korom kibocsátása is módosíthat a csapadékhullás  mintázatán.
-  illetve ha lesznek,  a nagyobb vulkáni aktivitások  is hangolhatják a légkört,   plusz kén légkörbe juttatásával.  - Utóbbinak akkor lehet hoszzútávú  hatását várni,  ha  a  tenger eléggé jó állapotban van ahhoz,  hogy a ként  miután kiülepedett,  visszaforgassa a légkörbe.