Tisztelt Uraim!

Az 1987. július 25-i szupercellás jégverésekről a LÉGKÖR 1988. 1. számában írtam rövid esettanulmányt. A címlapon a közeledő szupercella vertikális keresztmetszete látszik. 
A viharvadászok továbbképzésén is több előadásomban tettem említést a mezociklonról, amit a Baranyai Rakétás Jégesőelhárító egység kilövőállomásain elhelyezett barográfok regisztrátumai alapján lehetett egyértelműen kimutatni, a rendszer területén  egymástól átlagosan 3-4 km  távolságra telepített indikátorok alapján a maximális jégméret nagy területen meghaladta az 5 cm-t, helyenként megközelítette a 7-8 cm-t, illetve olyan mértékben verte szét az indikátor lapot, hogy nem lehetett megállapítani. Egyébként az adott késő délután és kora este legalább három szupercella vonult végig az országon, ez jól látszik az OMSZ 1987.július 26-i Napijelentés térképén kirajzolódó jégesős sávokból. Nyílvánvalóan ezen a napon is előfordulhatott akár több tornádó is. Legutóbb 2016. októberében az OMSZ-ban tartott 2. MET-ÉSZ találkozón a jégesőelhárításról tartott előadásomban tértem ki erre az esetre is, ez a mellékelt linken megtalálható.
Link
Az elmúlt napokban polémiát folyt a tornádók múltbeli gyakoriságáról, nos 1995-1998. között jórészt saját utánjárással, mobiltelefonok, internet, digitális fényképezőgépek nélkül is min. 34 tornádót sikerült összeszednem, erről is tartottam előadást a 25. Meteorológiai Tudományos napok keretében 1999. novemberében, valamint több viharvadász képzésen.
"Aktív viharkárfelméréssel elsıként Molnár Károly foglalkozott idehaza, aki 1995 és1998 között 23 tornádós napot jegyzett fel, összesen 34 darab tornádóval, ez a szám jóval
meghaladta a korábban becsülteket."
Link
Link